Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.

Ülésnapok - 1875-65

65. országos ülős január 10. 1S7tí. 319 hogy micsoda reális jogot ád e kitétel a közigazgatási bizottságnak? En azt hiszem, hogy ennélfogva az semmi különös speciális meghatározott joggal felruházva nincs; sőt azt gondolom, hogy az államtisztviselők, az államhivatalnokok azon esetben, ha oly valamit parancsolna, és oly valamit rendelne a közigazgatási bizottság, mi az ő instructióikkal ellenkezésben van, vagy mi az ő hatáskörükbe vágna: teljesen jogosítva volnának tagadni az engedelmességet, s e tekintetben bizonyosan mentséget találnának főnöküknél, a ministernól. Az is mondatik egy további paragrafusban : hogy a közigazgatási bizottság nehézségek, akadályok s összeütközések esetében intézkedik. Nehézségek, akadályok! ezek oly határozatlan kitételek nézetem szerint, hogy ezek törvény paragrafusába egyáltalába nem valók; de semmi praeeisirozott jogot a megyéknek és illetőleg a törvényhatóságoknak egyátalában nem adnak. A mi az összeütközést illeti, még ezekben az esetekben is — azt hiszem — tovább nem terjed hatáskörük, mint különben is fel vannak ruházva csak azon ötletből, hogy ha összeütközés fordul elő. Egyébiránt az összeütközésre nézve igen jellemzően ki van mondva magában a törvényjavaslatban, hogyha ez összeütközések körüket meghaladják : ez esetben az összeütközések elintézésére nézve majd a ministerium fog határozni. Az mondatik továbbá, hogy joga lesz a közigazgatási bizottságnak a börtönöket negyedévenként — gondolom egyszer — megvizsgálni és a tapasztaltakról, jelentést tenni. Ugyan micsoda különös jogkör tágítást foglal magában az, ha joga van a közigazgatási bizottságnak jelentést tenni a ministernek; de intézkedni magának követlenül joga nincs'? E szerint a közigazgatási bizottságnak igenis megvan a joga ahhoz, hogy egy tagtársáról a királyi ügyészről, illetőleg annak kezeléséről fölterjesztést tegyen a ministernek ; de intézkedési joga egyáltalában nincs; már pedig az volna czélszerü, hogy a börtönök kezelése ne egy tisztviselő kezében legyen kizárólag, hanem mint administrationalis ügy adassék át a törvényhatóságnak ; mert a mostani állapot, hogy t. i. egy ember van megbízva ily nagy kezeléssel, hogy egy ember van megbízva a rabélelmezéssel és mindazon számtalan szállítások fölötti intézkedéssel, melyekkel a börtönök kezelésével jár: ez czélszerütlen eljárás és azt hiszem, mindenki elismeri. Az mondatik továbbá a törvényjavaslatban, hogy a közigazgatási bizottságnak joga, illetőleg kötelességében áll, akár saját tapasztalatai akár a belügyminister megbízatása folytán, megvizsgálni a bíróságok eljárását. Hatásköre kibővítését — pedig e szempontból vagyok bátor vizsgálni e dolgot — azt hiszem, ezen intézkedés sem tartalmazza; mert itt is csak puszta feljelentésre szorítkozik: mert magának bíráskodási joga egyáltalán nincs. Azon joga pedig, hogy a bíróságok kezelését megvizsgálhatja, ezen eljárást, mely a bíróságok tekintélyét nagy mértékben csonkitja, megrendíti: én azt hiszem, hogy oly danausi ajándék, melyet az önkormányzat nem örömmel fog fogadni ezen törvényjavaslattól. Továbbá, a törvényhatóságok jogkörének kibővítéséhez tartoznék még az is, hogy a közigazgatási bizottságnak lesz joga löllebbezési esetekben eljárni az állami hivatalnokok ellen is másodfokulag, azon esetben, midőn oda appelláltatik az adófelügyelő végzése ellen ; elsőfokulag akkor, midőn magáról a közigazgatási bizottságnak tagjairól van szó. A jogkörnek tágítását megvallom ebben sem látom; mert ezen fegyelmi ügyek ritkán fordulnak elő és ennélfogva ebben valami jogbővitést nem látok. Hogy micsoda jogokat fog kapni a közigazgatási bizottság postai és távirdai ügyekben és talán más közigazgatási ágakra nézve ? ezeket, miután a törvényjavaslatban preczizirozva nincsenek : én magamnak elképzelni alig vagyok képes. De ha mind ezen intézkedések tartalmaznák is némely kibővítését a törvényhatóságok jogkörének; van egy intézkedése a törvényjavaslatban, melynek következtében azt hiszem, többet fog veszteni a reális hatáskör tekintetében, mint amint azokban — melyekre reflectálni bátor voltam — nyer: és az nem más. mint az országutak kezelése. Nincsen közzétéve a közmunka-törvény és ezen törvényjavaslatban sincs kellőleg praecisirozva, hogy hát mi fog tulajdonképen történni a megyei utak kezelésére nézve; de egyet látok: azt, hogy megyei mérnök jövőre nem lesz; látjuk azt, hogy az állam építészeti hivatalnak a törvényhatóságban lévő közege fog fungálni a közlekedési ügyekben, mint a közigazgatás azon ágazatának főnöke, a miből természetesen következik az, hogy nem csak az állammérnök fogja helyettesíteni jövőre a törvényhatóságban azon mérnöki szakmunkál,, ami az utcsinálásnál szükséges; hanem ő fog rendelkezni e közmunka-erővel és egyáltalán az összes utcsinálásnak ügye, a mely a közigazgatásnak egyik legíbntossabb ága : átmegy az államközegnek kezébe és elesik a törvényhatóság jogkörétől. Ez nem deeentralisatio, hanem egy, ujabb centralisatió körében történő változás. Es ezen nézetemben különösen megerősít az, hogy a szőnyegen lévő törvényjavaslatnak 25. §-a csak annyit mond: hogy a közigazgatási bizottság intézkedni fog a végrehajtásról. Továbbá ugyanezen §-nak 2. alineája azt mondja, hogy a közigazgatási bizottság fog intézkedni azon vitás kérdésekben, melyek a közmunka kivetésénél fognak előfordulni. Miből bátran azt lehet következtetni, hogy nem a közigazgatási bizottság fog a közmunka fölött rendelkezni,