Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.

Ülésnapok - 1875-65

05. országos illés január H). 187C. 317 tátik: az jelentéktelen: de ha tágittatnók is a tör­vényhatóságnak jogköre: ez nem az önkormány­zat javára esik. Én azt látom — egy szóval, —­hogy ezen javaslatban alapjában van megtámadva az önkormányzat, hogy annak következése nem lenne egyéb, mint már szerencsém volt kijelen­teni : a centralisatió felé való rohamos haladás. Ezen nézeteimet leszek bátor a t. ház engedelmé­vel kifejteni, és ha sikerül bebizonyítani állításo­mat: akkor azt hiszem ki lesz mutatva az, hogy a t. belugyminister nr, ha fenn akarja tartani az autonómiát: nem jól választotta az eszközöket, és ha csakugyan szivén fekszik az, hogy fentanassek hazánkban az önkormányzat: akkor, midőn javí­tani akar közigazgatásunk terén tapasztalt hiányo­kon, — más eszközökhöz kell, hogy nyúljon. Ez egyik lényeges feladata felszólalásomnak. De továbbá ki akarom mutatni azt is, hogy amennyiben átalában lehetséges a jó közigazgatás önkormányzat nélkül: még e tekintetben sem vár­hatunk jó eredményeket az előttünk fekvő törvény­javaslattól ; sőt én azt hiszem, hogy ennek követ­kezése nem lehet más, mint igen sok zavar; mint akadályoztatása a közigazgatás gyors, rendes és pontos folyamának, mint a költségeknek növeke­dése, és hogy ezen javaslat elfogadásának, élet­beléptetésének nem lehet következése az, a mit a t. belugyminister ur magának mint specificus czélt kitűzött, tudniillik a közigazgatásban az összhang­zásaak létrehozatala. Ezek után nem szándékozom a t. háznak figyelmét hosszasan igénybe venni annak fejtege­tésével, hogy miként vélnék ón segíthetni közigaz­gatásunk létező, gyakorlatilag tapasztalható bajain és e tekintetben ellenjavaslatot beadni nem szán­dékozom. Én fentartandónak vélem közigazgatá­sunk, önkormányzatunk mostani rendszerét annak még mindig épen fenálló alapján: a hiányokat, melyek nézetem szerint c*ak is abból erednek, hogy önkormányzati szervezetünk az ujabb időben tetemesen megcsonkíttatott, meggyöngittetett, csak azáltal vélem orvosolhatónak : ha annak tere újra bővíttetik, a tőle elvett hatáskör neki ismét vissza­adatik. Továbbá szükségesnek tartom mindazon vál­toztatások eltörlését, melyek az ujabb időben köz­igazgatási rendszerünkre, mint arra nem illő czafrangok akasztattak, nevezetesen az 1870. XLII. törvényezikk által. Én ezen az utón gondolnám a folytonos javítás, fejlesztés módja szerint orvosol­hatni közigazgatásunk létező bajait. Ezt a szerves fejlesztést tartom én újra és újra a szervezés mániája helyett a közigazgatás javítására czélszerü és he­lyes eljárásnak. Ezek után t. ház, csak még két rövid meg­jegyzést legyen szabad tennem egész átalánosság­ban a kérdés állására nézve. Az egyik vonatkozik az előttünk fekvő törvényjavaslat genesisére. Én ugy látom, hogy midőn ezen javaslát terveztetett, a kiindulási pont nem az volt. hogy mik azon valóságos hiányok, melyek a megyei közigazgatás terén észlelhetők: nem az volt a "kiindulási pont, hogy miként kellene az országnak egy bizonyos területén a törvényhatóságot összhangzatosan, jól ós kellőleg szervezvén magát a megyei közigazga­tást geoinetrizálni. Én azt hiszem, hogy a kiindu­lási pont az volt, hogy sok hiány, sok baj tapasz­taltatott országos közigazgatásunk többi ágai keze­lésében. Ezeknek postulatumaként állott elő egy bizonyos X. mint az arithmethikában és ezen X. valósítása czéloztatik azon tervezettel, mely a je­lenleg előttünk fekvő közigazgatási bizottsági ja­vaslatba]) előttünk fekszik. A másik ennek követ­keztében lett, mondom, szükségessé, hogy bureau­cratizáltassék a megye; mert hogy azokról, miket az országos közigazgatás többi ágaitól szándékoz­nak elvenni, hogy azokról oly popularis kormány­zati testület intézkedjék, mint a közgyűlés, vagy oly tisztviselők, mint a választott megyei tiszt­viselők: ez nem látszott semmi harmóniában lenni az országos közigazgatásnak egyebekbea is mutat­kozó bureaucraticus szervezetével. Másik észrevételem arra vonatkozik, hogy a mint a tiszteit kormány mindjárt programmjában kijelentette, gyökeres javításokat szándékozott be­hozni az oi'szágos közigazgatás összes ágazataiban ; gyökereseket mondom, — különösen kedvencz ki­tótele szokott ez lenni a t. pénzügyminister urnák, a ki gyakran gyökeres átalakításnak nevezi azt is, ha egy számvevő osztályt kivesz a központból, vagy behoz a központba — mondom, hogy átala­kítás tekintetében felkarolta a t. kormány az ösz­szes országos közigazgatást. De ha már a kor­mány ezt czélba vette s részben teljesítette is: akkor igen nagy hiánynak kell tartanom, hogy nem tette helyesen; nevezetesen mind eddig nincs az ország elé terjesztve a közigazgatásnak, neve­zetesen a megyei közigazgatásnak igen fontos részére a közmunkára vonatkozó törvényjavaslat. Továbbá nincsenek előterjesztve azon igen számos szabályrendeletek, melyek a törvén javaslatban megvannak említve. Már pedig mindaddig, mig egy teljes töké­letes képe nem áll előttünk annak, hogy miképeu akarja a t. kormány az összes állami és megyei közigazgatást rendezni: addig arról teljes és töké­letes képet alkotni képesek nem vagyunk és igy némi tekintetben setétben tapogatódzunk akkor, mikor az országos közigazgatás átalakításáról van szó. Legyen szabad most t, ház áttérnem annak megvilágítására, hogy való-e és mennyiben való, hogy az előttünk levő törvényjavaslatba!] a me­gyei hatóság önkormányzatának hatásköre neve-

Next

/
Oldalképek
Tartalom