Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.
Ülésnapok - 1875-60
60. országos tilés deezemlber 21. 1875. 29g Bemutatom nagyváradi 300 iparos polgárnak Irányi Dániel képviselő ur által beadott kérvényét az önálló vámterület, s az önálló magyar nemzeti bank felállítása iránt, Bemutatom a szüas-balhási segélyegylet választmányának Papp Gábor képviselő ur által beadott kérvényét, melyben az egyletre törvényellenesen rótt 625 frt 63 kr. adó leírásáért esedeznek. E kérvények a kérvényi bizottsághoz utasittatik. Bátor vagyok a t. háznak ez alkalommal emlékezetébe hozni, hogy felséges asszonyunknak,, a királynénak születése napja f. hó 24-én lesz. (Éljenzés.) Miután akkor országos ülés nem fog tartatni, bátor vagyok a t. házat most felkérni arra: méltóztassék az elnökséget felhatalmazni, hogy a képviselőháznak azon őszinte érzelmét tolmácsolhassam a szokott módon ő Felsége előtt, mely szerint a monarchiának minden népeivel együtt buzgón óhajtják, hogy ő Felsége ezen napot minél többször szerencsésen és boldogan megérhesse. (Éljenzés.) Ez alkalommal egyszersmind arra is kérem a t. házat, hogy miután érdemleges ülések az uj év közeledtével tartatni nem fognak : legyen kegyes a t. ház engem ezúttal fehatalmazni arra is, hogy az uj év közeledtével ő Felségeiknek a ház üdv- és szerencse kivánatait a szokott módon legalázatosabban kijelenthessem. (Éljenzés.) Ezek a t. ház által elfogadtatván, következik a napirend: Csatár Zsigmond mentelmi ügyének tárgyalása, Fel fog olvastatni a mentelmi bizottság jelentése. Beőthy Algernon jegyző : (olvassa a jelentést.) Emmer Kornél: T. ház! Mielőtt a mentelmi bizottság jelentésének indokait még némileg kiegészíteném, és előadnám: van szerencsém figyelmeztetni a t. házat arra, hogy az indokolás első kikezdésónek 7-ik sorában ezen szó : nyomtatvány, sajtóhibát képez, s hogy ott nyugtat ványnak kell állania. Továbbá, hogy az indokolás 5-ik bekezdésének első sorában „valóságban" helyett „valóságában" olvasandó. Továbbá azt van szerencsém indítványozni, hogy az e tárgyban elsőbírósági és másodbirósági — az utóbbi még nem jogérvényes, — határozat felolvastassék. (Halljuk!) Beőthy Algernon jegyző: (olvassa a három bírósági végzést.) 2621.[1875. A pestvidéki kir. törvényszók vizsgáló birája hamis okmány készítés ós ennek felhasználásával elkövetett csalás bűntettével vádolt Csatár Zsigmond elleni bűnügyben a pestv. kir. ügyészségnek 1875. évi aug. 26-án 4354. szám alatt kelt indítványa alapján f. évi aug. 31. következőleg Határozott: Csatár Zsigmond ellen a hamis okirat készítés büntette ós ennek felhasználásával elkövetett csalási bünkisérlet miatt továbbrai szabadlábon hagyása mellett a büntető vizsgálat ezennel elrendeltetik. Miről is a kir. ügyészség jelen határozat annak idejében leendő kézbesítése, Csatár Zsigmond pedig kihirdetés utján értesíttetnek. Indokok: A f. ó. május 24-én 2621. sz. a. Örkény község jelenlegi jegyzője feljelentést tévén Csatár Zsigmond mint említett községnek 1871. évben volt jegyzője ellen, a feljelentéshez .{• alatt egy Csatár Zsigmond aláírásával ellátott Örkényen 1871. évi februárban kelt jegyzőkönyvet mutat be, melynek tartalma szerint kérelem foglaltatik Horváth József, Anna, Terézia és János részéről, hogy atyjuk Horváth János a nála lévő nem kamatozó tőkéből részökre 20—20 frtot fejenként fizessen ki, mely kérelem alapján a községi gyám Deák János a kért összegeknek, kérelmezők részére leendő kiadására utasittatik. Ezen jegyzőkönyv hátlapján hasonlólag vádlott írásának elismert a jegyzőkönyv keltével megegygyező kelet alatt egy nyugta fordul elő, mely szerint Horváth Anna ós Terézia, mint a jegyzőkönyv tartalma szerint kérelmező örökösök keltje, kézjegyeik tétele mellett 80 frtot az Örkényi árvatárból felvettnek, ismernek el. A fentemiitett jegyzőkönyvben kérelmezőként előforduló örökösök Horváth Terézia kivételével, ki a n. 2. sz a. mellékelt halotti anyakönyvi kivonat szerint meg 1857. évi márezius 25-én elhalálozott, valamint ezeknek édes atyja Horváth János nemkülönben Deák János akkori közgyám a kérdéses jegyzőkönyvi utalvány és nyugta tartalmára nézve kihallgattatván, egyhangúlag azt adják elő, hogy kérelmezettnek felállított örökösök a szemilyenként utalványozott 20—20 frt. összeget soha meg nem kapták, de sőt Horváth Anna határozottan azt állítja, hogy a nyugtán neve mellett látható keresztvonás nem tőle származott, mert írástudó lévén nevét szokta írni, valamint testvérje Terézia keresztjegyére azt adja elő, hogy az attól nem származhatott, mert: a nyugta keletkezésekor már életben nem volt. Horváth János, mint árvatári adós vallomásában határozottan azt állítja, miszerint ő gyermekeinek anyjuk utáni nem kamatozó tőke adógságából 1871-ben József, Anna, Terézia és Já üos gyermekeinek elöljárói utalvány alapján 20 20 frtot fejenként ki nem fizetett. Deák János akkori közgyám végre azt adja elő, miszerint a kérdéses utalványnál, habár nevére szól, — tudomással nem bir, valamint arról sem, hogy Horváth
