Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.

Ülésnapok - 1875-60

294 60, org 2ágos ülés deczember 21. 1875. János atyja gyermekei részére nem kamatozó ár­vatári tartozásából 80 frtot, községi előljárósági utalványozás alapján törlesztett volna közbejöttével. Az ez irányban kihallgatott Csatár Zsigmond a jelentéshez •). a mellékelt jegyzőkönyvi utalvány ennek hátlapján látható, nyugta szövegének írását saját kézírásának lenni elismeri; az aláíratok mel­lett látható keresztvonásokra pedig szinte beismerő vallomást tesz arra nézve, hogy a keresztvonásokat is ő irta, azonban mentségére azt hozza fel, mi­szerint a bűnjelként felmutatott jegyzőkönyvi utal­vány ós nyugta csak is a gyám részére mutatvány­képen készíttetett általa s az soha fel nem hasz­náltatván: joghatályu okmánynak nem tekintethetik. Hogy azonban ezen utalvány és erre vezetett nyugta tényleg felhasználva lett, kitűnik az Örkényi községi gyám 187t. évi árva-pénztári i.aplójából, melyek í). tétele alatt *0 frt mint nem kamatozó tőkének Horváth János általi befizetése és ugyan ezen összegnek Horváth József, Am.a, Terézia és János részórei kiadása van be. ez.'tve, mely tételnek igazolásául lett a szinte it. számmal jelelt jegyző­könyvi utalvány és nyugta a többi ez éri nyug­ták közé elhelyezve, ugyanezt tanúsítja az árvatári adósok főkönyvének 37. lapja, nemkülönben az árvák főkönyvének 23—24- 25 és 21. lapja, ugy hogy az 1871. évi adósok főkönyve kivonata szerint a 37. lapon Horváth János az eredeti 126 frt árvatári tartozás helyett már csak 4íi frttal van adósként terhelve. Hogy a kérdéses jegyzőkönyvi utalvány, valamint a nyugta egész terjedelmében hamis és valótlan körülményeket tartalmaz: az kitetszik Horváth József, Anna és János vallomá­saiból, kik azt egész terjedelmében tartalmára nézve valótlannak nyilvánítják; de az okmány ha­misítás leginkább abból tűnik ki, mert Horváth Terézia a bemutatott halotti anyakönyvi kivonat tartalma szerint 1857 márczius 25-én elhalván 1871. év februárban Csatár Zsigmond előtt meg nem jelenhetett és a kérdéses nyugtára kézjegyét nem tehette, ezen gyanuokok alapján Csatár Zsig­mond ellen a hamis okmány készítés; — az alapon pedig, mert az 1871. évi árvapénztári napló 9. tétele alatt a bűnjelben utalványozott és nyugtatott összeg kiadása általa sajátkezüleg bevezettetett és ezen kiadás az adósok főkönyvének 37., az árvák fő­könyvének 23—24—25 és 26. lapjain hasonlólag előfordul és igy a bűnjel felhasználtatott, habár a csalás bűntettének azon alapfeltétele, hogy vala­kinek a tényelkövetésével kár okoztassék, Horváth János és annak gyermekei előadása szerint be nem következett, csak is a hamis okmány fel­használásával elkövetett csalási bünkisérlet miatt volt a fenyítő vizsgálat elrendelendő. Kelt mint fent. Láttam 1875 September 2-án. Bakos, kir. al­ügyész. Deosy István, vizsgáló biró. osk" szám. Ü Felsége a király nevében! A pestvidéki kir. törvényszók, mint büntető bíróság hamis okmány-készitós ós ennek felhasználása ál­tal elkövetett csalás bűntettével vádolt Csatár Zsig­mond elleni előnyomozási ügybon, melyben ezen kir. törvényszék központi vizsgáló bírója folyó évi augustus 31-én -^f- szám alatt hozott határoza­tával a vádlott .ellen a hamis okirat készítés bün­tette, és ennek felhasználásával elkövetett csalási bünkisérlet miatt — szabadlábon hagyása mellett — a büntető vizsgálatot elrendelte, — vádlottnak ezen határozat ellen — kihirdetéskor — szóval bejelentett, s folyó évi september 5-én-f^-szám alatt Írásban is indokolt folyamodása folytán, — Budapesten 187-1. évi september hó 11-én nyil­vánosan tartott ülésben következő határozatot hozott: A vizsgáló bírónak fent hivatkozott keletű és számú haiározaia megvákoziatik, — s Csatár Zsigmond ellen hamis okmány készítés és ennek felhasználásával elkövetett csalás miatt emelt vád alapján, a büntető vizsgálat — bűntett tárgyi tény­álladékának hiánya miatt — el nem rendeltetik, s ennek folytán ez ügyben a további eljárás meg­szüntetteíik. Minthogy azonban az előnyomozás folytán ki­derült, hogy a folyó évi május 24-én —ÁJ— szám alatt beadott vád feljelentéshez .| alatt csatolt jegy­zőkönyv ós annak hátára vezetett 80 írtról osztrák értékben kiállított nyugta értéket nem képvisel, mind a mellett az, az Örkény községi 1871. évi magán pénztári naplóba 31. és 32. tétel szám alatt — mint készpénz bevétel és kiadás, valamint ma­gán kötelezvénybőli kiadás — ugy az adósok fő­könyvének 37-ik lapján mint befizetés tévesen be­vezettetett, s ennek folytán ugyanott Horváth Já­nos tartozása 1871 -ik év végével — valamint a számadási kivonatban csak 46 forintban tüutet­tetett fel: a .|- alatti nyugta megsemmisítése s az ennek alapján az árvakönyvekben történt téves bejegyzések kiigazítása végett az előnyomozási iratok ezen határozat mellett a határozatnak jogerőre emelkedése után az előnyomozási tár­gyazó iratok visszazárása mellett Pest Pilis és Solt t. e. vármegyék központi árvaszókéhez — mint illető hatósághoz áttétetni rendeltetnek. Egyelőre azonban az előnyomozási iratok a beterjesztő vizsgáló bírónak oly utasítással adatnak ki, hogy a határozat kihirdetése s esetleg jogerőre emelkedése után az iratokat további intézkedés végett mutassa vissza. Indokok: Az előnyomozás folytán beszerzett Örkény községi 1871. évi árva pénztári napló s adatok főkönyve kétségtelenné teszi ugyan, — hogy a

Next

/
Oldalképek
Tartalom