Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.

Ülésnapok - 1875-58

256 58. országos Illés deczember 18. 1875. nünk. Azt mondja a minister ur, hogy nem az ő álláspontja ez, hanem azokra nézve, kik az önálló vámterületet akarják, épen előnyös. Én megvallom, hogy ámbár igen buzgón óhajtom az önálló vámterületet; sőt azt hiszem, hogy Magyarországnak legszentebb érdekei fel lesznek adva, ha nem lesz önálló vámterületünk : én nem vagyok azon helyzetben, hogy most már meghatározhassam azon tariffákat, melyek akkor megállapitandók lesznek. Akkor azon tariffák nemcsak Oláhországgal külön, hanem combinative az egész külfölddel és oombinative az osztrák tartományokkal lesznek felállitandók. Lehet, hogy némely tételek ezen tariffánál magasabbak, mások alacsonyabbak lesznek ; de ezt most már előre meghatározni nézetem szerint nem lehet : mert azt csak akkor lehet meghatározni, ha rendben leszünk Ausztriával, mert azzal kell először tisztába jönni akár a közös vámterület alapján. Mig mi nem leszünk tisztában az iránt, hogy milyenek legyenek a vámtariffák a külföld irányában : mindig praejudicálunk a kér-. désnek azzal, ha ily szerződést már előre elfogadunk. Hiszen azon magyarázatokból, melyeket a ministerium e kérdésre nézve adott : azt látjuk, hogy épen arra nézve vannak a kérdések most alkudozás alatt, hogy egy részt a fogyasztási adók tekintetében milyen megtérítéseket nyerne Magyarország ; más részt a vámtarifa némely tételei mikép változtattassanak és állapitassanak meg addig, mig erre nézve az alku meg nem köttetett, A közös vámterület alapján sem lehet a nélkül, hogy ne praejudicáljunk, a szerződést elfogadni : a külön vámterület alapján pedig épen nem lehet : mert akkor mindent, a mit eddig tettünk, el kellene vetnünk és ujabb, helyesebb alapon, ujabb szempontokból kiindulva kellene a vámszerződést megkötni. Nem akarjuk mi, mint Wahrmann képviselő ur mondta, oompromitálni a magyar kormányt és a külügyministert az által, hogy a szerződést elvettetni kívánjuk, mivel azt rosznak tartjuk. Nem mondjuk mi, hogy jó-e, rosz-e a szerződés : de miután oly körülmény merült fel, melyet akkor előre látni nem lehetett: csak azt kívánjuk, hogy ezen körülménynél fogva halasszuk el a szerződés mostani megkötését. Ezen okokból pártolom Simonffay t. barátom indítványát. (Helyeslés a szélső baloldalon. Tisza Kálmán ministereluök: T. ház! Azokra, a miket Simonyi Ernő t. képviselő ur méltóztatott elmondani, szükségesnek tartom, hogy egy pár szóval feleljek. (Halljuk.) 0 beszéde folyamán arra figyelmeztetett bennünket, — különösen a kormányhoz intézvén szavait. — hogy a vitatkozásokat oly modorban vezessük, hogy az ne ártson a kölcsönös tiszteletnek és becsülésnek. Én igen szívesen elfogadom ezen intését, — ámbár tőle ez épen olyan, a mint azon egykori papnak predikátiója, a ki erkölcsi leczkét tartván a népnek, mégis saját egyéniségének öntudatában megmondta azt: tegyétek fiaim, a mit én prédikálok, s nem azt, a mit cselekszem. (Derültség.) Ugyanis, hogy ne keressem messziről a példát, engedjen meg a t. képviselő ur : de vajon az olynemü vitatkozások sorába tartozik-e, a melyeknek helyességét ő kiemelte, midőn ugyanazon beszédben, melyben ezt teszi, azt mondja a kormány pártról és annak tagjairól, hogy meggyőződésök ellen beszélnek ós meggyőzőaésük ellen tesznek ? (Eléhk helyeslés a középen. Fölkiáltdsok szélső balfelöl: Maguk is azt mondják l) Ha igy méltóztatik a vitákat folytatni nem csak beszédek, de még belekiáltások által: akkor a Simonyi Ernő képviselő ur erkölcsi predikátiója! követni vajmi nehéz lesz. Különben, hogy menynyire ráfogás ez még azzal szemben is, a kire nézve Simonyi képviselő ur ezt alkalmazta, ezt szerencsém lesz mindjárt kimutatni.' De hasonlag nem gondolnám, hogy azon sima vitatkozási modorhoz tartoznék az is, a mit Simonyi képviselő ur most már nem a pártnak, hanem csak a kormánynak mondott, hogy oda dobja az ország érdekét, a mit még az absolutistikus provisiorus kormányok sem mertek tenni: Már kérem, azt lehet mondája a legsimább vitatkozási modorral is, hogy téves a felfogása valakinek vagy valamely kormánynak; de az, hogy isten tudja miért és miféle szempontokból oda dobja az ország érdekeit: ez már nem olyan, a mi a tárgyilagos vitatkozás modorával megférne. (Helyeslés a középen.) Egyébiránt, ha a t. képviselő azt a mértéket alkalmazza a mi eljárásunkra, hogy mást teszünk, mint a mit az absolutistikus és provisorius kormányok tettek: akkor bizonyosan még sokszor fog megbotránkozhatni tetteinken ; mert mi igenis mást teszünk és mást fogunk tenni, mint azon kormányok tettek, s megengedjük, hogy e felett a régi jó idők utáni sóvárgással siránkozzék a képviselő ur. (Helyeslés a középen.) A t. képviselő ur felemiitette azokat, mik a román vasúti csatlakozásról szóló törvény megszavazásánál történtek s egy képviselő ur azon oldalról — azt hivén, hogj

T valamely ellentétet fog találni akkori és mostani nyilatkozatom közt — felolvasta annak egy részét, a mit akkor mondtam. Én köszönöttel tartozom ezért azon képviselő urnák; mert megvallom, nem jutott volna talán minden szó eszembe, a mit akkor mondottam; de már az akkor mondottakban is tökéletes igazolását látom annak, a mit most mondok. Mert mit mondottam én ? Azt mondottam, hogy ha a vasúti tariffák kérdését kezünkbe nem vesszük: a romániai gabona fejünk felett fog menni a világpia-