Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.
Ülésnapok - 1875-57
57. országos ttlés deczember 17, 1875. 245 Mindezen okoknál fogva ezen egyezmény a jelen állapotnál sokkal jobb. Ez szabályozza a kereskedelmi viszonyt akként, hogy Magyarország érdekei ez által előmozdittatnak. Mindezen okoknál fogva kérem a t. házat: méltóztassék az általam benyújtott törvényjavaslatot, mely ezen szerződés beczikkelyezéséről szól, általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni (Élénk helyeslés a kö'zépev.) Gr. Nemes Nándor: T. ház! Személyes kérdésben kívánok szólani. A ki a tegnapi beszédemet meghallgatta, az meggyőződhetett arról, hogy én nagyon is komoly dologról beszéltem, s azért a minister ur által tett egy kifejezését határozottan visszautasítom. (Mozgás a középen.) Simonyi Lajos b. kereskedelmi minister : Egy szóval sem említettem a képviselő urat. (Zaj.) Istóczy Győző: T. ház! Az idő előrehaladottsága miatt bátor vagyok kérdezni, hogy szólhatok-e ma, vagy pedig holnapra halasszam beszedemet. (Felkiáltások: Ma!) • T. ház! Megvallom, nem volt szándékom eredetileg a jelen vita folyamában felszólalni, s ha mégis felszólalok, teszem ezt kizárólag és egyedül azon indokból, hogy a kellő commentár s a dolognak a másik oldalról is való megvilágositása nélkül ne hangozzanak el azon igen fontos elvi kérdéseket involváló szavak, melyekkel Ghorin t. képviselő ur tegnap és Wahrmann t. képviselő ur ma e helyütt a zsidókra vonatkozólag élni jónak látták Az igen t. minister ur megadta a választ a t. képviselő uraknak a szerződés meritumára nézve s igy én szoritkozhatom azon elvi megjegyzésekre. a melyeket tenni lehetetlen elmulasztanom akkor: a midőn azt látom, hogy a t képviselő urak valamely gyakorlati eredmény ezélbávétele nélkül szólaltak fel: mert hisz kijelentették, hogy a szerződést maguk is elfogadják, mely felszólalásnak tehát e szerint más értelme és czélja nem lehet, mint elveikuek propagandát csinálni, egy szomszéd barátságos állam alkotmánya és törvényei fölött a közvéleményben győzelmet aratni és a magyar parlamentet annak belügyeibe mintegy morális interventióra bírni. A fölött, hogy követeli-e és mennyiben a humanitás, a civilisátió, a liberalismus, hogy a nép, a compaet fellépésű és unieumot képező társadalmi intézményeinél fogva a mai viszonyok mellett paralysálhatlan túlsúlyt gyakorolni képes zsidóságnak védtelenül martalékul dobassék, s hogy az a zsidóság által az uzsora, (Helyeslések a szélső balon.) az üzleti szédelgés és a mindent összezúzó concurrentia által anyagilag ugyanezen eszközök által közvetve, valamint a szeszes italok ós más egyéb utján pedig moraliter tönkre tétessék és ezen lassan, de biztosan haladó proc*ssus mellett a nem zsidó elemek — a mint az önök elvtársai t. képviselő urak, ( Wahrmann felé fordulva) magukat kifejezni szokták „douce violence"-szaI' minden lárma ós feltűnés nélkül egymásután kipusztíttassanak, (Zaj. Halljak J) e fölött mondom pro et contra nagyon hosszan lehetne vitatkozni a nélkül hogy saját álláspontja helyességéről a vitát folytató zsidó nem-zsidó ellenfelét és viszont valóban meggyőzhetné. Ezen vitát azonban t képviselő urak méltóztassanak, ha ugy tetszik, a kezükben levő sajtóban folytatni, a melyről nagyon jól tudják önök is, hogy nagy hatalom, s a mely nagy hatalomnak s nem egyébnek, köszönhetik önök azt, hogy a civilizált világ három óvezered hosszú s mindig egyenlő tapasztalatai, s a dolgok valódi benső lényeg fölött akarva, nem akarva szemet hunyva, a nagy hangzású üres frázisok által már nagyon is sokáig engedte kormányoztatni magát. Hanem az ellen már határozott óvást kell tennünk, hogy bennünket, Magyarország képviselőit akarjanak felhasználni arra, hogy mi egy szomszéd állam ellen, a melylyel fennálló barátságos viszonyunkat épen a most tárgyalás alatt levő szerződéssel ünnepélyesen megpecsételjük: a zsidóság érdekében egy morális keresztes háborúra segédkezet nyújtsunk (jtLlénk derültség és helyeslés?) és hogy bennünket ama barátságos szomszéd állam alkotmányának és törvényeinek amúgy per tangentem való elitélésére és souverenitásának megsértésével belügyeibe való avatkozásra bírni akarjanak. A t. képviselő urak könnyen érthető keserűséggel emlékeznek meg a romániai törvényekről, melyek a zsidók korlátlan politikai és polgári szabadságát megszorítják. (Felkiáltások : Hangosabban!) Akarják tudni a t. képviselő urak: minő indokok vezérelték a romániai törvényhozást ama megszorító törvények hozatalára? Méltán megérdemlik azon indokok, hogy e teremben is visszhangozzanak akkor, a midőn néhány képviselő alkalomszerűnek tartja azon indokok teljes ignorálásával, egy ilyen, a népek léte vagy nem létének kérdését magában foglaló elvi kérdésnek általuk amúgy könnyedén praejudikálhatni akarni. Azon indokok néhány főpontja, a mely indokok a zsidók jogmegszoritásait tartalmazó romániai törvényeknek alapul szolgál, a következők: (Olvas:) Eumániának s különösen északi Rumániának a zsidók által történt megszállása az utóbbi években oly nagy mérveket öltött, hogy a román lakosságot rémületbe ejtette. Közönyösségünknek gazdászati tekintetben gyászos eredményei lettek. A román társadalom közepette egy roppant monopóliumot engedtünk támadni, mely monopólium a kereskedelmet és a kis ipart teljesen tönkre tette. E faj különösen Moldvában helyébe lépett kivétel nélkül valamennyi város benszülött kereskedőinek és iparosainak, sőt még a falusi községekbe is behatott.
