Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.

Ülésnapok - 1875-57

246 57. országos tllée deezember 17. 1S75. „Ezen helyfoglalása különféle társadalmi osz­tályokat egy idegen test közbeékelése által elszi­getelte egymástól, a mely idegen test a helybeli lakossággal minden solidaritást visszautasít, s a mely közöttünk tekintélyes számmal megtelepedve, nemzeti erőink egész egyensúlyát felforgatta. „A kereskedelem által termelt tőkék, me­lyek azelőtt a románok kezei közt gyümölcsöztek, s ezer meg ezer csatornán, a termelés forrásainak táplálására visszafolytak: ma nemzeti tevékenységi hatáskörüktől elidegenítve s elvonva vannak. Innét azon ernyedtség és zsibbadtság, melyek nrnden irányban éreztetik magukat. „Mérhetetlen mennyiségű pénzösszegek birto­kosai természetüknél fogva a más fajbeliek ki­zsákmányolására hajlandók és uralkodó ragadozási ösztönük által hajtva (Hossz tűtartó derültség.) igy van az indokolásban (olvas folytatólag) a zsidók a legkisebb tartózkodás nélkül oly mértékben ad­ták magukat az uzsoráskodásra, hogy ezer meg ezer vagyonos családot kifosztogatták és végin­ségbe döntöttek. (Mozgás) Az uzsora egy undor sebbé vált, mely a társadalom egész testét ellepte, s mely magát a nemzet életerejét emészti. (Moz­gás.) A tőkék ezen monopolizálása a legtermésze­tesebb oka azon pénzválságnak, mely annyi év óta az országra nehezedik. Az uralmat ekkép megszerezve s nem ta­lálva semmi oppositiora, a mely ellensúlyozhatná ösztöneiket, mesterkélt pénzszükséget és válságo­kat idéznek elő s azon törik fejőket, hogyan ta­láljanak még a nép nyomorában is mindenféle zsarolási eszközöket, hogy a nyereség utáni fékte­len sovárgásukat kielégíthessék; mert a nyomor haszonhajtó azokra nézve, a kik elég szivtelenek azt kizsákmányolni. A rumán állam toleráns minden vallás sza­bad gyakorlata iránt, de nem hunyhat szemet egy oly vallás előtt, a melynek főczélja a nemzet leg­komolyabb érdekének megbuktatása. A rumán társadalom hanyatlása és a zsidók elszaporodása egyenes lépést tartottak . . . Szaporodásukat látjuk ugyanis egyenlépést tartani gazdászati erőink hanyatlásával, Moldva városainak eredeti jellegükből való kiforgatásával, a melyek keresztény városokból majdnem egészen zsidó-városok lesznek a rumán kereskedelem nio­nopolizálásával. a pénz fogyásával, a pénzválság növekvésével és az ország ingatlan javainak rop­pant jelzálogi adósságba való bonyolításával (Fel­kiáltások : Ugy van!) Ezen indokok, valamint az ország hagyomá­nyos ós tételes törvények alapján, s tekintve azt, hogy mindezen törvények hozatala azon parancsoló szükség által van megkövetelve, hogy a rumáaok a zsidó kizsákmányolástól megóvassanak, s hogy a nemzetiségünket fenyegető veszélyek elhárittassa­nak; tekintve továbbá, hogy más országok törvény­hozásai szinte kényszerítve látták magukat: határt szabni a zsidók által okozott bajoknak, s látva a veszélyt, mely a rumán népet ugy gazdászati, mint nemzetiségi tekintetben fenyegeti, a mely veszély kötelességünkké teszi a dolgoknak ezen szünet nélkül súlyosodé állapotában a lehető leg­gyorsabban sikeres orvosszereket alkalmazni: az alulirtaknak van szerencséjük a következő törvény­javaslatot előterjeszteni " Ezen s ezekhez hasonló indokok birták t. ház rumán szomszédainkat ama megszorító törvények hozatalára, mely törvényeket a jelenleg tárgyalás alatt lévó szerződés első pontja és a zárjegyző­könyv első és 4-ik czikkei továbbra is fentartják. E törvények czélszerüsége, valamint átalában a felett, - hogy azok magokban véve, az elhárítani szándékolt bajokon képesek-e gyökeresen segíteni, vagy sem ? lehetnek ugyan eltérő nézeteink; de nekünk e helyütt, azon törvények kritikájába bo­csátkozni, nem lehet feladatunk. És ón azt hiszem, hogy ha már az ezen szerződés ellen felhozott igen alapos egyéb ellenvetéseken túltéve magunkat, magasabb kereskedelmi szempontból elfogadjuk azt: az a körülmény, hogy szomszédaink népük és nemzetiségük vitális érdekében minő meggyő­ződésnek adtak kifejezést a zsidók irányában, al­kotmányukban és törvényeikben, és hogy ezen törvényeket a velünk kötött kereskedelmi szerző­dés mellett is fentartani akarjuk, előttünk legke­vésbé sem lehet indok arra, hogy e miatt az ide­vonatkozó szerződési pontok ellen habár csak leplezett alakban is nyilatkozzunk, avagy legalább, hogy a parlament és tárgyalás incidenséből alkal­mat vegyünk magunknak arra, hogy szomszé­dainkat a jól ismert befolyás és illetőleg pressió alatt levő sajtó által csinált közvélemény Ítélő­széke elé állítsuk. (Helyeslés.) En a t.- kormány által a praeliminarék meg­állapításánál a kérdés alatt levő szerződési pon­tokra nézve követett eljárást teljesen helyeslein és azon pontokat tényleges szövegezésükben, va­lamint átalában a szerződést is elfogadom. (He­lyeslés ) Csernatony Lajos: T. ház! (Halljuk.) Ám­bár azon várakozás természete, melylyel Istóczy képviselő urnák felszólalásait a ház követni szokta és fogadta e kérdésben: talán fölöslegessé tenné irányában e kérdést illetőleg észrevételt koczkáz­tatni a ház előtt; de mégis azt tartom, hogy a magyar parlamentben azon érzelem tiltakozás nél­kül nem hangozhatik el, melyet a t. képviselő in­tett. (Helyeslés a középen.) En ismerek országokat, ós ismer minden em­ber országokat, melyek vallásos üldözések által tönkre jutottak; de nem ismerek országot, mely a vallás-türelemnek folytonos fejlesztése, vagyis a

Next

/
Oldalképek
Tartalom