Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.

Ülésnapok - 1875-57

228 & '' országos ülés deezember 17. 1875. fizetjük annak az árát, hogy az ipar nálunk csak óhaj marad és vonakodunk az első lépést is meg­tenni arra, hogy ez őhaj valósággá váljék. Mert, ha a földmivelés nélkülözhetlen szövetségese az iparnak : bizonyára az ipar viszont a leghatalma­sabb szövetségese a földgazdaságnak. És ha Nemes Nándor képviselő társain, büszke és boldog fia tud lenni egy oly hazának, melynek anyagi existen­tiájára a klima szeszélyei ós néhány krajezárnyi gabonavédvám vannak döntő befolyással: mi vi­szont oly Magyarországnak a polgárai akarunk lenni, mely nem kénytelen az olcsóbb kenyér elől határait elzárni; hanem életerős iparával képes sa­ját lábán megállni és kulturczéljait követni akkor is : ha véletlnnül több eső esik Eumániában! A királyi trónbeszédben és a képviselőház válaszfeliratában ismételve kiemeltetik „a keres­kedelmi és iparviszonyok javításának" és „a keresk. és ipar fejlesztésére szükséges intézkedéseknek" nagy fontossága, desperatus pénzügyi helyzetünk javítása szempontjából. Ez világos kormányprog­ram m — s mégis teszünk-e valamit ez érdekben ? — Az iparos szakoktatást rendszeresen nem fej­lesztjük : — erre nincs pénz. A hitelviszonyokon nem javítunk: — éhez nincs önálló bank. A közös hadsereg felszerelési szükségleteihez, mely óvenkint mintegy 8 millió forintra rug : egy kevés posztó­val és a kossányi bőrgyár készítményeivel járu­lunk s ezzel a hadfelszerelési decentralizátióval a mi delegátiónk végtelenül meg van elégedve. A honvédség szerelvényeire legalább kiírják az országban a pályázatot; — de a szállítás túl­nyomó részét külföldi üzérek kapják. Meghonosítot­tunk egy korszerű szép eszmét, feloszlattuk a czé­heket; de egy országos iparos szövetség létesíté­sére a magyar kormányok engedélyét megnyerni képesek nem voltunk. Felszabadítottuk az ipart; de az állam maga mint legnagyobb munkaadó elzárja a tért a szabad verseny elől. Szóval törvényeink és szabadelvű eszménk értelmében terítve van min­denki számára, csakhogy ha éhesen és szomjasan helyet akarunk foglalni a közös asztalnál: azt ta­láljuk, hogy minden — besteckr*! T. képviselőház! Ha akarunk ipart, kezdjük meg végre'yalahára annak fejlődési föltételeit meg­teremteni, vagy legalább is a szabad fejlődésnek útjában álló akadályokat elhárítani. Már az elő­adó ur is kiemelte, hogy igenis vannak már most is oly iparczikkeink, melyek jelentékeny kiviteli forgalom tárgyát képezik Eumániában. Ilyent, hogy csak néhányat említsek: bőr-, fa-, vas-, üvegczik­kek különböző közönséges és középfinom nemei, gazdasági gépek és eszközök, gyúáruk, keményítő, kötéláru, finomabb szappannemüek, könyvkötészeti és papíráruk, bőröndös munkák, különösen pedig ruházati czikkek, mindennemű kész öltözékek, ka­lapok, lábbeliek, kész fehérnemüek s. a. t. Meg­említhetem, hogy még a 60-as években 4—5 millió forintot tett ki csupán ruházati czikkekben a ki­vitel Budapestről az aldunai tartományokba és Odes­sába; ez ugyan azóta főleg kedvezőtlen hitelviszo­nyaink folytán, jóformán egy tizedére leszállt, de ha egyszer hozzá látunk iparunk következetes és rendszeres fejlesztéséhez: ugyan azon czégek, me­lyek időközben Bécsbe költöztek át, ismét Magyar­országba teendik üzlettelepeiket. Nem említve azon jelentékeny kereskedést, mely nyers terményekben még a mostani üzlet pangás közepette is több millió forint kivitelt ké­pez Magyarországból Eumániába, mint épületfa, tüzelőfa, szerszámúi, kőszén, építő-anyagok, ásvány­vizek, repeze-olaj cser-anyagok sat. Igen ritkán vétetik nálunk tekintetbe a közvetítő kereskedés külföldi ipar-czikkekben, különösen szövött és kö­tött árukban, divat-czikkekben, rövid árukban sat. Nálunk ezen kereskedés, mely ugyan szinte hanyatlásban van: megfelelő vámreformok mellett igen nevezetes kiterjedést fog venni kelet felé, különösen Budapest van hivatva Bécsből vissza­nyerni azon tért, melyről csak ipar- és kereske­delmi ügyeink szomorú elhanyagolása folytán volt képes leszorítani. Csak csekély részben osztrák eredetű ilynemű czikkek azok, melyek Bécsnek óriási úgynevezett manifactur kereskedését képe­zik ; s ha az előttünk fekvő szerződés jelen viszo­nyok közt is jótékony befolyást fog gyakorolni e közvetítési kereskedésünkre : még nagyobb ered­ményt fog előidézni, mihelyt hitelviszonyaink, jus­titiánk sat. gyökeres változásokon fog keresztül­menni . T. ház! az előadottak után, minthogy ón az előttünk fekvő szerződés által Austriával folytatott vámügyi alkudozásunkat nehezítve nem látom; miután általános közgazdászati, különösen pedig ipar és kereskedelmi érdekeink szempontjából oly vámügyi, kereskedelmi ós közlekedési előnyöket látok általa részünkre biztosítva, melyek összes­ségükben távolról sincsenek ellensúlyozva a nyúj­tott viszontkedvezmények által; s tehát mivel én a rumániai fejedelemséggel kötött vám- és keres­kedelmi szerződós által egy fontos lépést látok megtéve kiviteli forgalmunk ezen legtermészete­sebb s azért legfontosabb irányában rendezett és stabilis állapotok előidézése iránt: én a törvény­javaslatot átalánosságban elfogadom. (Helyeslést a középen ) Miletics Szvetozár: En t ház, ellene sza­vazok az előterjesztett szerződési javaslatnak, már azon oknál fogva is, mert mind a magyarországi, mind a romániai oppositió irányában ellentétes állást foglal el, a mi már magában elég bizonyí­tók arra, hogy ezen szerződés mindkét országra nézve káros és talán csak egy harmadikra hasznos. > A ministerelnök ur tegnap azt mondotta, hogy ezen szerződés Magyarországra nézve akkor

Next

/
Oldalképek
Tartalom