Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.
Ülésnapok - 1875-57
224 57. országos ülés deozemner 17. 1875. vénynye váljék, ha a t, ház jóváhagyni méltóztatik: ezen jelentés most rögtön kinyomattatván, és a t. ház tagjai közt ki osztatván, a holnapi ülés napirendjére tűzetik ki. (Helyeslés.) Emmer Kornél: T. ház! A mentelmi bizottság folyó hó 18-dikán tartott ülésében három kérvényt tárgyalt: ugyanis a budapesti esküdtszéki kerület vizsgáló bírójának kérvényét b. Orbán Balázs mentelmi jogának felfüggesztése iránt: másodszor a budapesti királyi törvényszék kórelmét dr. Krajcsik Ferencz mentelmi jogának felfüggesztése iránt: harmadszor a pestvidéki királyi törvényszék kérelmét Csatár Zsigmond mentelmi jogának felfüggesztése iránt. Van szerencsém a mentelmi bizottság megbízásából az e tárgyakra vonatkozó három rendbeli jelentését beadni és kérem méltóztassék azoknak kinyomatását, szétosztását és napirendre tűzését elrendelni. Elnök: Ezen jelentések szintén ki fognak nyomatni, szét fognak osztatni és javasolnám, hogy azokat a hétfői ülés napirendjére méltóztassék kitűzni. (Helyedén.) Következik a napirend: az osztrák-magyar monarchia és a rumániai fejedelemség közt kötött kereskedelmi szerződésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Ráth Károly: T. képviselőház! Legközelebb a házban azon indítvány tétetett, hogy ujabb kereskedelmi szerződések ne köttessenek mindaddig, mig a vámközösség kérdése el nem elöntetik. Senki sem vonhatja kétségbe azt, hogy a köztünk és Ausztria közt fenálló vám- és kereskedelmi szövetség kérdésének mikénti megoldása roppant kihatással lehet egyes kereskedelmi szerződések megkötésére; mindazáltal amaz indítvány elfogadása által nézetem szerint külkereskedelmi politikánkat, habár csak rövid időre is, egyes esetekben minden ok nélküli, sőt egyenes káros megszorításnak tennők ki. Ily esetnek tartom én az előttünk fekvő egyezményt s azért a Simonfay képviselőtársunk által beterjesztett határozati javaslatot sem fogadhatom el Én magam sem adhatnám szavazatomat arra, hogy például Olaszországgal vagy Angliával uj kereskedelmi szerződés köttessék, vagy a lejártak bármily rövid időre, akár revideálva, akár a statusquo alapján meghosszabbíttassanak, ezeknél az, hogy az önálló vámterülettel bíró Magyarország, vagy az egységes vámterületet képező osztrákmagyar monarchia köti e meg a szerződést? saját érdekeink szempontjából végtelen nagy különbséget tesz. Ellenben az én meggyőződésein szerint Magyarország egészen önálló vámpolitika mellett sem volna képes annyival nagyobb kedvezményeket elérni, hogy azok a jelen egyezménynek elejtésével járó hátrányokért megfelelő kárpótlást nyújthatnának. A mily nagy az eltérés az emiitett államok ós Euinánia közt az ipar- és kereskedelmi ós általános közgazdasági viszonyokra nézve: ép oly nagy különbség fog mindenkor mutatkozni a concessíók és ellen-concessiók természete ós mérve közt, melyek az ily kereskedelmi- ós vámszerződés alapját képezhetik. Mi, igaz, mint első sorban agricultnr állam lépünk szerződésre nyugat felé a par excellence industriális államokkal; itt azonban kelet felé kereskedelmi viszonyunkat oly állammal akarjuk rendezni, melynek absolut semmi ipara nincs, mely tehát hivatva van meglevő, hozzá tehetem — épen nem mindenben a fejlettség kezdetleges fokán álló iparunknak és közvetítő kereskedésünknek jóformán egyedüli biztos piaczát képezni. Nyugat felé az iparczikkekre vetett beviteli vámkedvezményeket kell adnunk a nyersterményeinknek nyújtott előnyökért; Bumániának nyers terményeinkre szüksége csak nagyon csekély mórtékben van s itt épen megfordítva a mi iparczikkeink és félgyártmányaink számára nyújtott kedvezmény képezi az equivalenst a rumániai nyers termények számára nyújtott kedvezményekért. Különben tapasztalati igazság az. hogy a nemzetközi kereskedelmi forgalom könnyítéséből mindig azon ország húzza a nagyobb előnyt, mely fejlettebb iparral bír s így egészen rokon irányú azon mozgalom is, melyet jelenleg tapasztalunk Németországban Angliával ós Francziaországgal. Angliában Németországgal ós a többi úgynevezett szerződéses államokkal szemben, Magyarországban Austriaval és Eumaniában is velünk szemben a jelen szerződós megkötése alkalmából. Paradoxonnak látszik és mégis merem azt állítani, hogy körülbelő] egyforma vámügyi érdekei vannak, például Angliának vagy Francziaországnak Austriaval szemben, mint Austriának Magyarszaggal, viszont Magyarországnak Eumaniával vagy Szerbiával szemben Kétségtelen, hogy merőben ellentétes keretben kell .vámpolitikánknak mozogni nyugat és kelet felé, amott van részünkről a mérsékelt vódvámpolitikának kisebb-nagyobb jogosultsága; itt reánk nézve a szabad kereskedelmi az egyedül jogosult: mert érdekeinknek egyedül megfelelő irány. Ha tehát egészen más az, a mit mi Eumániába, mint a mit nyugat felé exportálunk; ha egészen más az import Eumániából, mint a nyugati államokból: én nem láthatom be, miért kelljen szükségszerüleg a vámközösségnek vagy vámelkülönitésnek egyenlő mérvű befolyást gyakorolni külkereskedelmi politikánkia; s nem látom be, hogy esetleg — habár nem is mondom épen ebben az esetben, •— miért ne lehetne addig, míg a vámszövetség fenáll: Austriaval közösen egészben ínég előnyösebb ily szerződést kötni, mint- akár Magyarországnak külön,
