Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.

Ülésnapok - 1875-57

57, országos ülés deczember 17. 1875. 225 akár Áustriának külön. Hisz az ily kereskedelmi szerződés nemcsak a vámtételekre vonatkozik, ha­nem magában foglalja, mint a törvényjavaslat is mutatja, a kölcsönös közlekedési és közforgalmi könnyítések és kedvezmények egész sorát. Az én meggyőződésem az, hogy a vámközös­ség mellett a védvámos Ausztriával érdekeinknek megfelelő vámpolitikát követnünk lehetetlen, s azért óhajtom az önálló vámterületet, pedig hozzá­teszem nem első sorban iparvédelmi szempontból, mert bármennyire közgazdasági életkérdésnek te­kintsem is reánk nézve azt, hogy iparunkat a leg­szélesebb alapokon vas erélylyel és következetes­séggel fejlesszük: jelenleg még az iparfejlesztés speciális érdekeinek fölébe helyezem nyersterme­lósünk ós fogyasztásunk érdekeit. Habár, mint mondom, az önálló vámterület híveinek táborához tartozom is — az utóbbi vámügyi fejlemények folytán : -— mégis nem látom be, ós az eddigi ér­velések nem voltak képesek nézetemben megin­gatni, hogy Eumáuiával szemben e vámközösség­bő] miért kelljen reánk nézve okvetlenül hátrá­nyoknak háramlani Saját határvámjaink tekintetében rendelkezési szabadságunk fenn van tartva, saját vámtarifánk ezen egyezmény által, a gabona ós bor kivételé­vel, jóformán érintve sincsen, ós bármikép legyen az, akár az egységes vámterület, akár önálló vám­területünk alapján annak idején megállapítva : a megkötött szerződés ezen leendő közös vagy kü­lön vámtarifánkra befolyással nincsen. A kérdés egyáltalában nem ugy fekszik előt­tünk, hogy most kössünk-e Eumániával kereske­delmi szerződést, vagy majd később, ha Ausztriá­val a viszonyunk végleg rendezve lesz ? hanem a kérdés világosan az : kössünk-e egyáltalában Eu­mániával kereskedelmi szerződést, vagy sem. — Ugyan méltóztassanak Nemes Nándor és Mocsáry t. képviselő urak nekem megmondani: képzelnek-e ők más ellen-kedvezményt, melyért bármikor is hajlandó lesz Eumánia velünk ily szerződési vi­szonyokba lépni, minta gabonavám megszünteté­sét? Mit nyújtunk és mit nyújthatunk mi mást aequivalens gyanánt a nyert igen sokféle elő­nyökért ? Mocsáry t. képviselő társam, kivel különben az önálló vámterület tekintetében, — ha nem is talán az indokokra nézve — egyetértek, elhiheti nekem, hogy közgazdászati politikánk tekintetében semmiféle „kötött marcheroute-ot" Ausztriával szemben el nem fogadnék, és hogy Magyarország hátrányára semmiféle előnyöket Ausztriának meg­adni hajlandó nem vagyok. De hogy egy szerző­dóst közösen Ansztriával azért ne kössünk meg, mert ez Magyarországra és Ausztriára nézve egy­aránt előnyös; sőt, hogy ne kívánjak politikai szövetségeseinknek mennél nagyobb előnyöket biz­EÉPV. H. NAPLÓ 1875-78. III. KÖTET. tositani akkor, ha ez saját érdekeink megóvása amellett történhetik : — e tekintetben sem most, sem máskor, sem ilyen sem más természetű kér­désekben az ő nézetét avagy politikai ellenszenvét pártolni nem fogom. T. ház ! Elmondtam röviden a főbb okokat, melyeknél fogva kereskedelmi szerződés végleges megkötését az Ausztriával folyamatban levő vám­ügyi alkudozásainktól függővé tenni nem kívánom. Legyen szabad már most szavazatom indokolá­sára azon főbb concessiókra és ellenconcessiókra áttérnem, melyeknek mérlegbevetésével az előt­tünk fekvő törvényjavaslatot általánosságban, elfo­gadom. Elismerem azt, hogy ily természetű egyez­ményeknél egy-egy kedvezményi pont, sőt egy­egy tarifa-tétel irányadó lehet azon kereskedelmi politikai álláspont szerint, melyet elfoglalunk, s azért jogosultnak látom azon felfogást, mely a ga­bonavám megszüntetését veszi, a bírálat kiindulási pontjául. De ha lehet is és kell is a conventió egyik vagy másik pontjára kiválóságot fektetnünk: nem lehet az egész fölött a megállapodások mind megannyi részleteinek gondos mérlegelése és egy­mással szembeállítása nélkül helyes ítéletre jutni. A legbiztosabb kalauz itt az irón, a „Soll" és „Habén" rideg tana. Sem Ausztria kék, sem Pannónia fekete sze­meiért, sem Eumánia még szebb fekete szemeiért nincs itt megadva vagy megtagadva semmi. A nemzetközi kereskedelem katechismusa a „do ut des; u a „Soll" oldalon ennyi kedvezményt adunk, a „Habén" lapon ennyi kedvezményt nyerünk, mindkettőnek pontosan kiszámított mérlege mu­tatja ki: jól kötöttünk-e vagy sem. Sehol kevesebb kamat nem lehet a „hazafiság a nemzetiségnek" mint efféle dolgokban. Sehol a különleges érdekeknek, akár helyi akár osztály érdekeknek előtórbenyomulása az ösz­szességnek nagyobb kárára nem lehet, mint itt. így fogván fel a kérdést, nem tartom az egyez­mény ellen felhozott kifogásokat olyanoknak, me­lyek az általa nyerendő előnyöket összességükben csak távolról ellensúlyoznák, olyannyira, hogy azt külkereskedelmi érdekeinkre nézve nagy horderejű vívmánynak el ne ismerjen. Ha e jelszóban; „tengerre magyar!" a leg­kedvesebb nemzeti aspirátióink nyertek kifejezést, azon évtizedek óta hangoztatott és közgazdasági fejlődésünk postulatumaként elismert eszme, hogy nekünk kelet felé kultur missiónk van, hogy a kelet piaezait a mi iparunknak és kereskedelmünk­nek kell és lehet meghódítani: a fennforgó vi­szonyoknak és lehető faetoroknak a leggyakorla­tibb, minden illusióktol ment számbavételén alapszik. A ki már most tudjn, mily valóságos ázsiai viszonyok léteinek a mai napig Eumániá­val való forgalmunk tekintetében : az a jelen for-

Next

/
Oldalképek
Tartalom