Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.

Ülésnapok - 1875-51

120 51. országos ülés deczember 11. 1875. pezhet ám magában egy kikerekített egészet; ha­nem az azon tariffák és vámtételek alapján nyug­szik és sarkal, a melyek átalában véve a keres­kedelmi szerződést képezik, a melyek mindegyi­kében jelenleg oly kikötések és feltételek vannak, a melyek ismét a más államokkal kötött és kö­tendő szerződésekre kihatnak. Tehát nincs vám- és kereskedelmi politikánk jelenleg, s nincs annak alapja és formája, s azon szerződések által ezen egyezkedés nem fog alapot és alakot is ölteni. Megengedem azt, hogy ezen vagy más jelentékte­len, Magyarországot kevésbbé érdeklő szerződóst ily helyzetben is meglehetne kötni; azonban egész más a helyzet elvileg, hogy ha átalában azt mond­juk, hogy jelenleg a külfölddel kötendő szerződések terére nem akarunk lépni; és sokkal kirívóbb, hogyha azután egy nagyobb érdekű kereskedelmi szerződés érdekében, s egy állammal szemközt, a mely inkább saját érdekében szorgalmazza s szor­galmazhatja, hogy e szerződés ratincáltassék. kivé­telesen kell eljárnunk s azt mondanunk, hogy ma­gyar szempontból azon szerződést nem helyesel­hetjük és el nem fogadhatjuk; hanem azon más vagy harmadik állammal kötni mégis jónak látjuk. Akkor nem elvi a kérdés ; hanem kirivólag az applicatió tere, a mely már magát a jövőben kö­vetendő vámpolitikát is sokkal határozottabban jelzi. Hogy a vám- és kereskedelmi politikára, nézve mi a nézetem, hogy a vámszövetségre nézve, mi az én óhajtásom és minő álláspontot foglalunk el az iránt: ez alkalommal nyilatkozni nem óhajtok. Nem tartom hivatásomnak általában a minis­teriumnak e részben felelősséggel járó eljárásában akadályokat gördíteni. Ez legkevésbbé sem szán­dékom ; jelezni kívánom csak azt, hogy ezen fel­mondás, a mint az kétségbe vonhatlanul komoly, ha ezzel szemközt egy általános álláspontot kell elfogadnunk : akkor az előttünk fekvő elhalasztási indítvány, szerintem helyén van, s azért kérem azt elfogadtatni. [Elévk helyeslés a jobboldalon.) Pulszky Ágost: Én nagyon csodálkozom azon eredményen, a melyre az előttem szólott t. képviselő ur felszólalása folytán jutott, ő a fele­lősséget ki kívánja kerülni ós e kérdésben a fe­lelősség mérvét egyátalán közbelépés által leszál­lítani nem akarja. Ámde az egész'szerződós, illetőleg a bele­egyezés a spanyolországi vámnak halasztásába, azon szempontból inditványoztatik, hogy az ily fe­lelősség jelenleg kikerülendő s nekünk kedvezőbb időpontot kell bevárni, mindaddig, inig véglege­sen intézkedni módunkban nem lesz. Mik a szerződés tárgyai, a ministeri előter­jesztés szerint? Spanyolországban a vámszerződés következtében a beviteli tarifa mérsékeltetett. E tekintetben tehát nekünk előnyök nyújtattak. Spanyolországban a polgárháború következté­ben ós a mint az indokolás mondja, a védvámos törekvések következtében lehetetlen volt a tarifa ezen mérséklését, a szerződés hatályát keresztül vinni, és ennek következése az, hogy a Spanyol­országgal kötött szerződés életbe nem léphet, a mennyiben reánk vonatkozólag előnyöket tartal­mazott. Attól lehet félni, hogy ha a törvény élet­beléptetése eíhalasztatik : a spanyolok e törvényt felmondják és hogy azon előnyöket, a melyeket hosszas alkudozás folytán velünk szemközt elér­nünk sikerült, teljesen elvesztjük, s az alkudozást újra kell kezdeni. A kérdés tehát igy áll. Ha azon előnyöket elérnünk sikerült elméletileg, gyakorla­tilag még tíz évig elhalasztjuk: akkor kilátás van arra, hogy 10 év múlva ezeket ismét megnyer­jük, s hogy akkor a ránk vonatkozó kedvezmé­nyek életbe' léptettetnek. Ha azonban ez nem történik: akkor kilátás van arra, hogy spanyol részről a szerződés fel­mondatik ós az alkudozást újra kell kezdeni. Azt hiszem, hogy ennek előidézése volna épen azon lépés, mely azon intentióknak ellent mondana, melyeket a t. képviselő ur oly alapossággal és oly különböző indokolással kifejtett. Azt hiszem, hogy épen .akkor, midőn a niinisterium előter­jesztését elfogadjuk : teszünk eleget azon elvnek, melyet a képviselő ur felállított, (Helyeslés a kö­zépen.) Helfy Ignácz: T. ház! Én tökéletesen oszto­zom az igen t. minister ur azon szavainak he­lyességében, hogy fontoljuk meg jól az ügyet, annál is inkább, mert ez előzményt fog alkotni és épen azért, mert előzményt fog alkotni, és mert magam is belátom, hogy igen megfontolandó: én az elő­terjesztett indítványt pártolom, melynél fogva ezen ügy ez időszerűit el lenne halasztandó. Miről van itt szó? Nem oly szerződésről, milyenről a t ministerelnök ur méltán mondhatta, hogy Magyarország nincs azon helyzetben, hogy a világ folyását meggátolhassa; itt nem rendes szerződésről van szó; hanem egy szerződést ki­egészítő pótegyezményről, mely már öt évvel ez­előtt köttetett s melyet Spanyolország rendkívüli viszonyainál fogva eddigelé életbe nem lép­tethetett. Vajon lehet-e azt komolyan állítani, hogy ha az, a mi öt éven át minden nagyobb kár nélkül elhalasztható volt: ínég néhány hónapig, legfölebb hat-hét hónapig eíhalasztatik, oly véghetetlen kárt okozhatna akár Spanyol, akár Magyaror­szágra nézve? hat-hét hónapról lehet itt csak szó ; mert azon eventualitás, melyet a ministerel­nök nr minapi beszédében felállított s a mely már magánál a fölmondás actusánál tekintetbe veen­dő ; legfölebb hat hónap alatt kell, hogy eldől­jön ; mert azon esetre, ha az alkudozások Ausz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom