Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.
Ülésnapok - 1875-51
51. országot ttlís deozember 11. 1S75. 121 triával eredményre nem vezetnek, fölteszem a t. kormányról, hogy nem fogja bevárni deezember utolsó napját, hogy a külön vámterületet felállítsa ; hiszen arra idő kell, tehát azon esetre, ha hat-hét hó alatt nem egyezik ki Ausztriával: akkor a külön vámterület felállítását fogja a törvényhozás előterjeszteni. Hogy pedig ily rövid időre akár Magyarországra, akár Spanyolországra nézve oly rendkívüli kár származhatnék az egyezmény el nem fogadásából: azt én nem hiszem. Nem tagadom t. ház, hogy én ebben az egész dologban nem látok egyebet, mint egy igen ügyes fogást Ausztria részéről azon ezélból, hogy Magyarországot ezen az utón berántsa a közös vámterület fentartásába. (Iga:, ugy van a szélső balfelöl) Nem tagadta, nem is tagadhatta a minislerelnök ur sem, hogy igenis az ily szerzodésmegujitás tetemesen megnehezíti későbbre Magyarország állását. Tisza Kálmán minislerelnök (közbeszól.) Azt nem mondtam. Helfy Ignácz: Bocsánatot kérek, méltóztatott mondani, hogy nem tagadja, hogy megnehezíti : hanem a kormány feladata lesz ügyelni rá, hogy ezen szerződés az alkudozásoknak ne ártson. De ez megint nem áll a kormány hatalmában.; mert lehetetlen, hogy ne praejudicáljon, midőn 10 évre kötjük meg ezt a pótegyezményt. Miután tehát ón részemről sem Spanyolországra, sem Magyarországra nézve nem látok kárt abban, ha hét hónapra elhalasztatik oly ügy, melyet Spanyolország maga öt évig halasztott; miután másrészről Magyarország iparára nem látok csapást abban, hogy néhány hónapig ugy folytattassók, mint eddigelé ; de igen is veszélyt látok abban az ország jövőjére nézve, ha ezen szerződést megint tíz évre aláírjuk s miután erős meggyődésem az, hogy ez ujabb lépés arra, hogy a magyar kormány kénytelen legyen a vámterület közösségót fentartani : én ennélfogva ismételve a ministerelnök ur szavait, hogy ezen első -lépés igen megfontolandó, — pártolom a külön indítványt. (Helyeslések ) Még csak egy megjegyzést vagyok bátor tenni. Az előzmény, melyre a ministerelnök ur hivatkozott : nagyon hamar, talán már holnapután be fog következhetni, például a romániai szerződésnél és akkor a kormány állása igen könnyű lesz; mert azt fogja mondhatni, ha a ház szükségesnek találta sanctionálni egy pótegyezményt, a mely nem oly nagy fontosságú, mint egy eredeti uj szerződés: csakis szükségesnek látta azért, hogy az alkudozások az illető külországokkal félbe ne szakittassanak. annál több ok van rá, hogy most ezt is megszavazzuk és igy megboszulná magát ezen praecedens. Ennélfogva az egyezményt nem fogadom el. EÉPV, H. NAPLÓ 1875-78. III. KÖTET. Tisza Kálmán ministerelnök: T. házi Már csak azért is kénytelen leszek szólani, mert az előttem szólott képviselő ur, az én mondásomat tökéletesen félreértette. Én nem azt mondottam, hogy az által, hogy azon szerződések, a melyek természetszerűleg tárgyaltatnak: az által nehezíttetik az, hogy akkor külön vámterülettel bírjunk; hanem azt mondottam, hogy azon körülmény, hogy mi Austriával ujabb egyezkedésben vagyunk: megnehezítené a kereskedelmi szerződésekkel szemben az eljárást. Ez a kettő pedig egymástól tökéletesen különböző. Egyébiránt méltóztassék a t. ház meggyőződni, hogy azon kereskedelmi szerződések ügye, melyekkel a t. ház, reménylem a napokban foglalkozni fog. — mert igenis, ez nem az egyedüli, a melylyel óhajtjuk, hogy foglalkozzék: — nem lehet semmi néven nevezendő fogás senki részéről; mert azoknak ügye sokkal régebben készíttetett elő és sokkal régebben tárgyaltatott a kormányok között és fekszik készen : mintsem arról, hogy felmondassók-e, vagy ne mondassák fel a kereskedelmies vám-szerződés Austriával ? még csak szó is lett volna. És arról is legyen megyőződve a t. képviselő ur, hogy a kormány el6 fogja terjeszteni az Austriával — és itt megjegyzem, hogy nem tetszésétől függő. — hanem törvény által megrendelt egyezkedések eredményét, nem fogja, —ha az ország érdekében a közös vámterület fentartását fogja indítványozni, mondom, ha ezen eset fog bekövetkezni : nem fogja azt indokul felhozni soha és nem fogja magát azzal menteni sohasem, hogy kénytelenek vagyunk vele, mert azon szerződések mást lehetetlenné tesznek. De nem is teszik egyébiránt lehetetlenné; mert én arról vagyok meggyőződve, hogy az alkudozások folyta alatt is Magyarországnak a szerződésbe beleegyezését, ahoz hozzájárulását visszautasítani nem lehet : mert ez által önmagunknak tennénk kárt. De ha bekövetkeznék az, — a mi meglehet, hogy bekövetkezik, de részemről nem óhajtom, — bekövetkezik a külön vámterület felállítása : azt gondolom, hogy Ausztriával nem fogunk minden szerződés nélküli viszonyban lenni akarni és az akkor kötendő szerződésben lehet feltételeit megállapítani annak, hogy a külfölddel fenálló szerződések tárgyában mi történjók. (Mozgás a szélső baloldalon.) Én tehát azt, hogy a szerződések megkötése melyek a kormányok által már előzetesen megköttettek, elodáztassók: ismétlem, az országra nézve veszélyesnek tartom; mig abban, hogy ily szerződések nem köttetnek, semmi utón és módon praejudicálva ós az ország szabad elhatározását, szemben az Ausztriával kötendő vám- és kereskedelmi szövetséggel megszorítva, nem látom. És itt megjegyzem Zichy Nándor t. képviselőtársamnak, hogy midőn azt mondotta, hogy itt 1G