Képviselőházi napló, 1875. III. kötet • 1875. deczember 7–1876. január 13.

Ülésnapok - 1875-51

'51. országos ülés deezember 11. 1875. fc 119 latkozni; akkor áll az is, hogyha akár az egyik, akár a másik eset bekövetkezik, az első esetben, tudniillik a közös vámterület esetében, az eddig létezett viszony nem változik, tehát nem változik a monarchia két felének állása kifelé sem; de a másik esetben, ha mi külön vámterülettel fogjuk magunkat körülvenni: akkor igen is változik a monarchia mindkét felének állása a külországokkal szemben. Ezen eset, nem lesz közömbös a meglevő szerződés meghosszabbításánál: egy új szerződés megkötése pedig nem lesz közömbös egy pótszerződés ratifieálásánál, nem pedig azért, mert ha semmi egyéb nem szükséges: minden már meglevő szerződést, ketté kell osztani a két külömböző önálló vámterülethez képest, a mi mindenesetre, ha semmi egyebet, legalább is némi stylaris módosítást fogna maga után vonni. Már pedig minden állam — ezt a tapasztalásból vettem — annyira ragaszkodik minden vám szerződéshez, hogy még egy szócskának kiigazítása miatt is mindenkor hosszabb tárgyalás történik. Ezért én épen nem ellenzem a spanyol pótszerződóst, sőt azt helyesnek tartom s csak sajnálatomat fejezhetem ki az iránt, hogy az időpontot nem tartom helyesnek, nem tartom helyesnek kimondani azt, hogy a magyar országgyűlés, szemben azon lehetőséggel, hogy nem sokára talán, rövidebb vagy hosszú idő múlva a mi államunk oly helyzetbe jöhet, melynél fogva külállása az idegen államokkal szemben megváltozhatik: ezt a pótszerződóst most elfogadja; s azért pártolom azon indítványt, melyszerint ezen szerződés elfogadása elhalasztandó lenne. Tisza Kálmán ministerelnök: Én igen kérném a t házat, hogy, ha ezen kérdés oda reducáltatik is, a hová a jelen esetben reducálni kell és a hová azt a t, elnök úr reducálta, jelesen, hogy csak arról lehet szó, hogy a Spanyolországgal kötendő pótszerződés iránt most akar-e a ház határozni vagy később ; méltóztassék ezt a dolgot jól megfontolni; mert utoljára is ez előzményt fog teremteni a többi kereskedelmi szerződésekre nézve, Már kérem t. ház, nekünk az, hogy a világ folyását megállítsuk, nincs hatalmunkban. Vannak szerződősek, melyeknek fölmondása nem mi tőlünk függ vagy függött, a felmondások által annak kitenni a kereskedelmet és ipart, hogy semmiféle szeiződés ne legyen: az csakugyan nem történhet azon indokból; mert Magyarország és Ausztria közt most fóly az alkudozás és azon indokból kimondani, hogy míg ez be nem fejeztetett: semmiféle kereskedelmi szerződés tárgyalásával vagy megkötésével élni nem lehet, Magyarországra nézve kiszámít!)atlan károkat okozó cselekvény volna. A feladat ugyanis — és én nem mondom, hogy az nem fogja nehezíteni az ily szerződések feletti alkudozásokat — a kormánynak feladata az lesz ; úgy vinni a dolgot, hogy a szerződés által a köztünk ós Ansztria közti kérdések megoldásának nehézség ne okoztassék; de azt mondani, hogy addig egy szerződést sem fogunk tárgyalni, vagy elfogadni, mig az iránt tisztába nem jövünk: annyit tenne, mint Magyarország kereskedelmi és ipari viszonyait a legnagyobb zavaroknak kitenni. En tehát részemről azt kérem, hogy a t. ház a jelen esetben ne méltóztassék az indítványt elfogadni ; de méltóztassék a tárgyalás alatt levő szerződást tárgyalni, s azt elfogadni. (Helyeslés középen.) Gr. Zichy Nándor: T. ház! Én mindenekelőtt azokra, a miket a t. ministerelnök ur mondott, bátor vagyok egy megjegyzést tenni. Hogyha abból a tényből, hogy a vám- és kereskedelmi szerződés felmondatott, ós hogy e téren tárgyalásoknak kell helyt foglalniok, nehézségek erednek, és hogy ha e nehézségek ós e helyzetnek káros vagy előnyösebb következményei ide vagy oda vezetnek, mondom, ha ezen situatió így létezik: az az iránti felelősség magából a helyzetből ered, magának azon tárgyalási s eljárási módnak következménye, a melyet e részben követni kellett, vagy pedig követni jónak látott a kormány. Minket, hogy ha egy elvi álláspontot vagyunk kénytelenek elfoglalni, az abból eredhető következéseknek káros, vagy pedig hasznos volta iránti kirívó felelősség nem érhet. Kétséget nem szenved, hogy jelenleg biztossággal és megnyugvással állást foglalni és Ítéletet mondani a fölött : hogy egy kereskedelmi szerződés Magyarországra nézve hasznos-e vagy káros : nem lehet: mert nem tudjuk, minő viszonyokkal és tényezőkkel kell számolnunk. Mert egész más az, hogy ha Magyarországnak és a birodalmi tanácsban képviselt országoknak összes termelését, iparát, a külíbrgalomban tényező összes, érdekeit tartván szem előtt ezekkel vetem ismét a mérlegbe azon előnyöket, a melyeket a velünk szerződő más állam nyújt; s egészen más az álláspont, hogy ha tisztán csak Magyarország érdeke egyfelül és másfélül azon államnak érdekei vettetnek latba, a melylyel a kereskedelmi szerződés köttetik. De különben is ez az anyagi alap, a melyből -ítéletünket kell meríteni. Azonban, hogy minő ítéletet merítünk, minő következtetéseket vonunk ebből ; minő lesz a mi kereskedelmi- és vámpolitikánk : ezt mi a jelen esetben nem tudhatjuk; én tehát nem praejudikálok senkinek; hanem constatálom ezen helyzetet. Már pedig, ha az így van, a mint kétségtelen, hogy igy van: akkor nemcsak mi nem tudjuk, hogy minő alapja van e szerződéseknek: hanem tulajdonkép a szerződéseknek valóságos alapja nem ;

s lesz: mert egy kereskedelmi szerződós sem ké;