Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.

Ülésnapok - 1875-36

36. országos ülés november 25. 18 o. 93 gya'ni, mert csakugyan együvé tartoznak. Tán jó volna felolvasni a pénzügyi bizottság je­lentését. W ächter Frigyes jegyző: (olvas:) Nyilvá­nos számadásra kötelezett vállalatok és egyletek 1,800.000 frt. Tőkekamat és járadék adó 1,702.525 forint. Ordódy Pál előadó: A pénzügyi bizott­ság a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adóját 700,000 írttal, a tőkekamat és járadék adót 497,475 frttal javasolja emel­tetni, azon eredmények alapján, melyek eddig mutatkoznak. Ennélfogva a pénzügyi bizottság a nyilvános számadásra kötelezett vállalatokra nézve az előirányzatot 2,500.000 írtban, a tőke­kamat és járadék adóra nézve pedig 2,200.000 írtban véli megállapittatni. Széll Kálmán pénzügyminister: Igen röviden leszek szerencsés elmondani nézeteimet (Halljuk.') azokra nézve, a miket a túlol­dal egyik t. tagja módositványa benyújtásakor mondott. A fedezetnek legelső tételeiről van most itt szó, az egyenes adókról, és itt azon kifogás té­tetik, hogy a fedezet azon összegben, melyben előirányoztatott: valószínűleg nem fog befolyni, tehát szállíttassák le. Egész általánosságban igye­keztem annak idejében kimutatni az előirányzat jogosultságát; most azokhoz kötve, a miket ak­kor mondtam, még csak pár tétellel akarom e tekintetbeni felfogásomat illustrálni. (Halljuk!) Kétféle általában a fedezet. Az egyenes adók egyfelől és másfelől az indirect adók és a gazdasági, hogy ugy mondjam, az üzleti jöve­delmek ; ezek természetűknél fogva e két cso­portba oszlanak el. Az egyenes adóknál állandó adótételek] vannak. Ezek egészen máskép itélen­dők meg, mint amazok. A többi jövedelmek­nél állandó tételek nem lévén, e jövedelmek mennyisége függ a fogyasztástól, a forgalom­tól, átalában az anvagd viszonyoktól és az azon téren mutatkozó mozgástól. Es igy különböző szempontból kell nézetem szerint kiindulni, mi­dőn a két csoport előirányzatáról van külön­külön a szó. Az egyenes adóknál, hol állandó adótételek szerepelnek: a magyar törvényhozásnak az volt eddig a praxisa és e2t én is megtartottam, hogy felvétetik az előirányzat alapjául azon összeg, mely a fennálló adótörvények értelmében éven­kint kiszokott vettetni. Ebből az évenkint kive­tett évi adó-competentiát tevő összegből bizo­nyos összeg leszokott számíttatni azon czimen, hogy részint utólagos leírások következnek be; részint: mert nem jön be az évi adó egész meny­nyisége. De az alapeszme mégis| mindig az, hogy az egyenes adóknál faz előirányzat tartalmazza az évi adóösszeget. Rósz esztendőben az évi adó egész mennyiségében nem foly be némely adó- j nemnél. Hogy jobb "esztendőben bejön: ezt mu­tatják a zárszámadások. így jártam el az idén is. Fölvettem például a földadónál 1 pár százezer írtnál kevesebbet, mint a mennyi 1874-ben be­jött, mert a restantiák fejében viszont többet vettem fel; nem vettem fel a cataster kiigazítá­sából többet, mint körülbelől % részét annak, a mit várok. A házadónái körülbelől annyit vettem föl, mint a mennyi 1874-ben befolyt és a mit, az azóta hozott uj törvények többletkint remél­nünk engednek. Nem áll tehát az, ami monda­tott, hogy én e czimeken felvettem 3 millió 400 ezer frttal többet, mint a mennyi 1874-ben bejött és — nem tudom mennyivel — többet, mint a mennyi elő van irva. 1874-ben befolyt 20 millió és körülbelől 200 ezer frt. Igaz, hogy most előírtam 23 milliót és ugy 2 millió 800 ezer frttal többet; de azóta meghozatott a törvény a kereseti adóról, a tőke kamatadóról és a szám­adással tartozó nyilvános társulatok adójáról, s ezen törvények adótöbblete akkor, midőn e tör­vények meghozattak: mintegy másfél millióra tétetett. Mit fog a valóságban kitenni: ezt ma még nem lehet tudni, mert erre nézve tapaszta­lati adataink nincsenek és ezt csakis ezen év végén fogjuk megtudni. Én jogosultnak hittem magamat azon összeget fölvenni, melyet ama tör­vények hozatalánál számításba vettünk: egy és félmilliót. E szerint a zárszámadások ós az uj törvények igazolt összegekint kijön: 21,700.000 frt, a mi 1 millió 600 ezer frttal nagyobb mint a mennyit előirányoztam. Hogy ennyivel nagyobb összeget előirányoztam: ennek az az oka, hogy az idei kivetési eredmények azt mutatják, hogy különösen a tőke-kamat adónál az e részben követett erélyesebb eljárás folytán nagyobb összegre lehet számítani. Hogy az egész összeg be fog jönni az utolsó fillérig? azért jótállást vállalni absolute nem lehet, miután egy oly ösz­szeg van benne, különösen a kereseti adóról szóló, melynek egész mérvben való befolyása — kétséget nem szenved — a conjuncturák fluc­tuatiojától van sokban feltételezve. De hogy nem vettem fel többet, mint a kiirás szerint az év competentiáját, tehát egy évi adó-illetőséget, fazt mutatják a következő számok: a kereseti adónál fel van véve 18 millió 500 ezer frt, elő van irva 1875-re az uj törvény értelmében 18 millió 852 ezer frt. Tehát 300 ezer írttal több van előirva, mint a mennyit én felvettem. A nyilvános számadással tartozó társulatok adója fejében 1875-ye elő van irva 3 millió 200 ezer frt. En fölvettem e czimen 2 millió 500 ezer frtot, tehát 700 ezer frttal kevesebbet, épen azért, amit az előttem szólott képviselő ur felemiitett, hogy 1876-ra a társulatok adója valamivel kevesebbet fog tenni, minthogy az 1873-diki rósz esztendő mint átlagos* hozzá jön. De hát nem is vettem fel az előirt egész összeget, hanem 30*L-al kéve-

Next

/
Oldalképek
Tartalom