Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.
Ülésnapok - 1875-36
36. országos ülés november 25. 18 o. 93 gya'ni, mert csakugyan együvé tartoznak. Tán jó volna felolvasni a pénzügyi bizottság jelentését. W ächter Frigyes jegyző: (olvas:) Nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek 1,800.000 frt. Tőkekamat és járadék adó 1,702.525 forint. Ordódy Pál előadó: A pénzügyi bizottság a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adóját 700,000 írttal, a tőkekamat és járadék adót 497,475 frttal javasolja emeltetni, azon eredmények alapján, melyek eddig mutatkoznak. Ennélfogva a pénzügyi bizottság a nyilvános számadásra kötelezett vállalatokra nézve az előirányzatot 2,500.000 írtban, a tőkekamat és járadék adóra nézve pedig 2,200.000 írtban véli megállapittatni. Széll Kálmán pénzügyminister: Igen röviden leszek szerencsés elmondani nézeteimet (Halljuk.') azokra nézve, a miket a túloldal egyik t. tagja módositványa benyújtásakor mondott. A fedezetnek legelső tételeiről van most itt szó, az egyenes adókról, és itt azon kifogás tétetik, hogy a fedezet azon összegben, melyben előirányoztatott: valószínűleg nem fog befolyni, tehát szállíttassák le. Egész általánosságban igyekeztem annak idejében kimutatni az előirányzat jogosultságát; most azokhoz kötve, a miket akkor mondtam, még csak pár tétellel akarom e tekintetbeni felfogásomat illustrálni. (Halljuk!) Kétféle általában a fedezet. Az egyenes adók egyfelől és másfelől az indirect adók és a gazdasági, hogy ugy mondjam, az üzleti jövedelmek ; ezek természetűknél fogva e két csoportba oszlanak el. Az egyenes adóknál állandó adótételek] vannak. Ezek egészen máskép itélendők meg, mint amazok. A többi jövedelmeknél állandó tételek nem lévén, e jövedelmek mennyisége függ a fogyasztástól, a forgalomtól, átalában az anvagd viszonyoktól és az azon téren mutatkozó mozgástól. Es igy különböző szempontból kell nézetem szerint kiindulni, midőn a két csoport előirányzatáról van különkülön a szó. Az egyenes adóknál, hol állandó adótételek szerepelnek: a magyar törvényhozásnak az volt eddig a praxisa és e2t én is megtartottam, hogy felvétetik az előirányzat alapjául azon összeg, mely a fennálló adótörvények értelmében évenkint kiszokott vettetni. Ebből az évenkint kivetett évi adó-competentiát tevő összegből bizonyos összeg leszokott számíttatni azon czimen, hogy részint utólagos leírások következnek be; részint: mert nem jön be az évi adó egész menynyisége. De az alapeszme mégis| mindig az, hogy az egyenes adóknál faz előirányzat tartalmazza az évi adóösszeget. Rósz esztendőben az évi adó egész mennyiségében nem foly be némely adó- j nemnél. Hogy jobb "esztendőben bejön: ezt mutatják a zárszámadások. így jártam el az idén is. Fölvettem például a földadónál 1 pár százezer írtnál kevesebbet, mint a mennyi 1874-ben bejött, mert a restantiák fejében viszont többet vettem fel; nem vettem fel a cataster kiigazításából többet, mint körülbelől % részét annak, a mit várok. A házadónái körülbelől annyit vettem föl, mint a mennyi 1874-ben befolyt és a mit, az azóta hozott uj törvények többletkint remélnünk engednek. Nem áll tehát az, ami mondatott, hogy én e czimeken felvettem 3 millió 400 ezer frttal többet, mint a mennyi 1874-ben bejött és — nem tudom mennyivel — többet, mint a mennyi elő van irva. 1874-ben befolyt 20 millió és körülbelől 200 ezer frt. Igaz, hogy most előírtam 23 milliót és ugy 2 millió 800 ezer frttal többet; de azóta meghozatott a törvény a kereseti adóról, a tőke kamatadóról és a számadással tartozó nyilvános társulatok adójáról, s ezen törvények adótöbblete akkor, midőn e törvények meghozattak: mintegy másfél millióra tétetett. Mit fog a valóságban kitenni: ezt ma még nem lehet tudni, mert erre nézve tapasztalati adataink nincsenek és ezt csakis ezen év végén fogjuk megtudni. Én jogosultnak hittem magamat azon összeget fölvenni, melyet ama törvények hozatalánál számításba vettünk: egy és félmilliót. E szerint a zárszámadások ós az uj törvények igazolt összegekint kijön: 21,700.000 frt, a mi 1 millió 600 ezer frttal nagyobb mint a mennyit előirányoztam. Hogy ennyivel nagyobb összeget előirányoztam: ennek az az oka, hogy az idei kivetési eredmények azt mutatják, hogy különösen a tőke-kamat adónál az e részben követett erélyesebb eljárás folytán nagyobb összegre lehet számítani. Hogy az egész összeg be fog jönni az utolsó fillérig? azért jótállást vállalni absolute nem lehet, miután egy oly öszszeg van benne, különösen a kereseti adóról szóló, melynek egész mérvben való befolyása — kétséget nem szenved — a conjuncturák fluctuatiojától van sokban feltételezve. De hogy nem vettem fel többet, mint a kiirás szerint az év competentiáját, tehát egy évi adó-illetőséget, fazt mutatják a következő számok: a kereseti adónál fel van véve 18 millió 500 ezer frt, elő van irva 1875-re az uj törvény értelmében 18 millió 852 ezer frt. Tehát 300 ezer írttal több van előirva, mint a mennyit én felvettem. A nyilvános számadással tartozó társulatok adója fejében 1875-ye elő van irva 3 millió 200 ezer frt. En fölvettem e czimen 2 millió 500 ezer frtot, tehát 700 ezer frttal kevesebbet, épen azért, amit az előttem szólott képviselő ur felemiitett, hogy 1876-ra a társulatok adója valamivel kevesebbet fog tenni, minthogy az 1873-diki rósz esztendő mint átlagos* hozzá jön. De hát nem is vettem fel az előirt egész összeget, hanem 30*L-al kéve-