Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.

Ülésnapok - 1875-36

94 36. országos ülés november 25. 1875. sebbet vettem fel. Ezen kivül tőke kamat adónál elővan írva 2 millió 700 ezer frt. Én fölvettem 2 millió 200 ezer frtot, tehát egy egész fél millióval kevesebbet. Ez azt teszi, hogy én közel 2 millió frtnál kevesebbet vettem fel e czinieken az előirányzatban, mint a mennyi 1875-ban tényleg fizetendő ja kivetési eredmények mai állása szerint. Mi lesz a felszólalások után a végleges eredmény? azt nem tudom, de kénytelen vagyok megjegyezni, hogy nem áll az a mi mondatott, hogy az illető közegek buzgóságukban az adót felcsigázzák, minek következtében sokat ,kell leirni. A fölszólamlási comissiok munkája az utolsó években rendesen azt az eredményt szokta felmutatni, hogy a mennyivel egy némelyek adóját leszállítják, ugyanannyival felemelik: mert nem csak az illető fél appellálhat, hanem appellálhat a financiális administratio is. W

ächterA kivető orgánumok nem csupán pénzügyi közegek; a pénzügyi közegek csak a javaslatot teszik meg, a kivetési bizottságok, a melyek nem pénzügyi orgánumokból vannak alakítva, hanem az adózók és a törvényhatóságok választottjaiból, állapítják meg az illető tételeket. Nem lehet tehát azt mondani, hogy a kivetési eredmények olyanok, a melyekre nem lehet adni semmit. Ha én az utolsó betűig vettem volna fel az előirt összegeket,; teljesen jogosult volna a képviseló ur ellenvetése; de miután 2 millióval kevesebbet vettem fel, mint a mennyi kiíratott: nem tartom az ellenvetést jogosultnak. De azt az okoskodást sem fogadhatom el, hogy az előirányzat azért nem helyes: mert a 3 évi átlag alapján számítottam ki az adót. Ez csak a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adójánál áll, mert a kereseti és tőke kamat adó, tehát az összes előirányzat túlnyomó nagy része a törvény értelmében nem a 3 évi átlag alapján hanem más eljárás szerint számíttatik ki. Ez a három évi átlag csak a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adójára nézve áll; itt pedig az előirányzat kisebb mint a kivetési összeg. Azt a szót, hogy nem fekszik ethikus alapon az előirányzat ezen része, ezt a szót az a képviselő ur, a ki most használta: nem maga találta fel, mástól tanulta el, a ki azt oly helyen mondotta, hol talán a képviselő ur is jelen volt. Ez oly kifejezés, a melynek én azon irányban, a melyben itt használtatik, semmi jogosultságát el nem ismerem. Hogyan irányozom én elő az egyenes adókat azt megmutattam: — ngy, hogy felvettem 2 millióval kevesebbet, mint a mennyi 1875-ben az évi adó-competentia volt, tehát felteszem hogy 1876-ban két millió hijával mindenki le fogja róni az állam iránt tartozó kötelességét. Másoknak ezzel ellenkezőleg az a felfogásuk, hogy nem fogják leróni. Hogy e két fölfogás közül melyik az ethikus ? a kettő közt nem akarok hasonlitást tenni, de nem tartom jogosultnak a szót ily értelemben használni. (Helyeslés a középen), Egyébiránt nem akarok szavak fölött disputálni. Hisz én rám nézve nem lehet kedvesebb dolog, mint ha előirányzatom csekélyebb összegre szállíttatván le: az elérendő eredmény fölül fogja múlni az előirányzatot, nem is teszek absolute semmi kifogást ellene. Ha a ház bölcsessége azt találja, hogy talán nem fog annyi bejönni, mint a mennyi az évi competentia, még 2" millió frt hijával sem; ám vegyünk fel kevesebbet. Ez nem alteialja az én eljárásom alaposságát és jogosultságát, a melyet adatokkal bizonyitottam be, mely eljárásomban követtem az egyenes adókat, illetőleg az eddigi ösvényt, számitásba vettem a zárszámadási eredményeket, de megtartottam az eddigi pénzügyi szokást, melynél fogva az adó egy évi competentiája vétetett föl, valamint nem koczkáztatja a végeredményt, mert akár 500,000 frttal, akár 1 millióval lesz a hiány; nagyobb financiális átalános állapotainkra, financiális átalános politikánkra, ezen összegnek absolute befolyása nem lesz, mert ellensúlyozva van ama lehetőség által, hogy az 1876-iki év j'ó esztendő lesz, a mikor a szóban levő czimek alatt több is fog befolyni, mint a mennyi előirányoztatik; mert ha a jövő évi termés jó lesz: akkor meg vagyok arról győződve, hogy valamint bekövetkezett 1867 és 1868-ban, ugy most is az adóhátralékoknak nem 10*|

o-ka, hanem sokkal több fog törlesztetni. De erre a térre én nem akarok lépni; én nem arra alapítottam födözetemet. hogy az 1876-iki év olyan lesz, a tett inditványt azonban sehogy sem vagyok képes elfogadni, mert lehetetlenség alapján nyugszik. Azt mondja t. képviselő ur, hogy hagyjuk meg a kereseti adót 18,500,000 fttal, de szállítsuk le a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adóját, és a tőke-kamat adót. Ez nézetem szerint alaptalan számítás azért; mert a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adója, és a tőkekamat-adó egész \\ millióval csekélyebb öszszeggel van általam fölvéve mint elő van irva; ezt az összeget tehát leszállítani semmi esetre sem lehet, mert ez az összeg befog jönni. A tőkekamat-adónál arról beszélni nem igen lehet, bogy roszabb lesz-e vagy jobb az üzlet, mert 1875-ben tényleg kipuhatoltatván a tőke: ez valószínűleg 1876-ban is meglesz. Ha ellenben a t. ház jónak látja a kereseti adót, melynek 1875-ik évi competentiája 300,000 frttal nagyobb, mint a mennyi előirányoztatott 1876-ra, egy pár 100,000 frttal vagy akár egy fél millióval leszállítani, ez ellen nincs kifogásom és ha ily irányban indítvány tétetnék, elfogadnám; de a tőkekamat és a nyilvános számadásra kötelezett társulatok adój"ának előirányzatát leszállítani nem lehet, s azért az inditványt ugy, a mint betér-