Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.

Ülésnapok - 1875-36

9> 36. országos ülés november 25. 1875. T. ház! azon következményeket, melyeket az 1873. évi pénzválság vonta maga után, nagyon jól ismerjük; láttuk azt, hogy mind azon egyletek, mind azon czégek, melyek kisebb nagyobb mértékben nem reális alapon szülemlettek: mi hamar el sodortattak. Ma már egy más és sokkal lehangolóbb körülménynyel állunk szemben; látjuk, hogy a hullámok azok feje fölött csapódnak össze, kik évtizedeken át mindenkor reális, mindenkor culáns fizető czégekként jelentkeztek. Én í. ház, nem hiszem azt, hogy ily jelenségek előtt, melyeket mindennap tapasztalunk, melyeket mindennap constatál a napi sajtó, elzárkóznunk lehet. Azt t. ház, hogy az ipar hanyatlik, hogy a kereskedelem pang, hogy a pénz áramlatban stagnatió állott be, elismerte maga a pénzügyi bizottság is. A legközelebbi napokban megismerkedtünk azzal is, hogy a pénzintézeteknél a tőkék szerfelett fel vannak halmozódva. Ered pedig ez onnan, hogy a pénzintézetek óvatosságra vannak indítva, a megrendült bizalom, a hiányzó hitel folytán következik pedig ebből az, hogy azon társulatok, melyek többnyire solidak, reálisak és mindenkor keresetet kellő mérvben mutatnak fel, azáltal, hogy tőkéket hevertetnek, melyeket kamatoztatniuk kellene, keresetökben csonkíttatnak; de beáll még azon hátrányos körülmény is, hogy igen sok tőke elvonatik a közforgalomtól, és ez által apasztja a keresetet. De még azon hátránya is van, hogy számos millió elhelyeztetvén, a lankadt hitelviszonyok miatt a takarékpénztárakban: mind ezen tőkék és betételek menekülnek a törvény azon kedvezvezménye alá, rnelylyel a betéteket a tőkekamat alól elvonják. En t. ház, e tekintetben mindezeknél fogva azt hiszem, hogy a költségvetés e része aethikus alapra csak ugy fektethetnék, ha beállhatnának azon eredmények, a melyeket az 1874-iki zárszámadás tüntet fel. Azonban megvallom szeretek tért nyújtani plausibilis reményeknek, nem ignorálom azt, hogy igen üdvös hatású azon általunk már említett két törvény, a mely elkülönzi a czimeket és nem ignorálom azt, hogy a pénzügyminister ur erólyét fogja igazolni, hogy ha e téren nagyobb eredmény vívatnék ki. De én t. ház! azt, hogy akkor, midőn 1874ben, — tehát akkor, a midőn az 1871., 1872. és 1873. évek üzleti eredményeinek átlaga szolgált kiindulási pontul, — hogy akkor, midőn 1874ben a zárszámadások szerint 20 millió frt jött be, hogy mondom: akkor még is 1876-ban, ismervén jelen viszonyainkat, minden téren a pangást, stagnátiót, az üzlet hiányát, sőt megfogyatkozását azok keresetének is, a kik szellemi munkával foglalkoznak, hogy mondom 1876-ra, 3 millió többletnél több vétethetnék fel: én ezt t. ház nem engedhetem meg. (Helyeslés a szélső Jobboldalon.) Ennek folytán indíttatva érzem magamat' egy módositvány benyújtására. Módositványom szerint az általam emiitett és együttesen tárgyalt három czimen a költségvetés összege fog tenni 22 millió 390,525 frtot, tehát még mindig majdnem 2 millióval többet, mint az 1874. évi zárszámadások eredménye. Én t. ház leginkább abból indulok ki, hogy azon kivetésre, melynek eredményét a pénzügyminister ur ma már elismeri, alapítani épenséggel legalább tüzetesen nem lehet. Ezen kivetési eredmények azok, melyek bizonyaiba nagyon sok munkát fognak adni a felszólalási bizottságoknak ; de épen nem olyanok, melyek valósággal feltüntessék azon eredményeket, melyek el fognak éretni, és már ma sem zárkó-'.hatom el azon meggyőződés elől, hogy ha rendelkeznék a pénzügyminister ur most már a felszólamlási bizottság eredményeivel, ezen eredményeket nem fogná a sorompó elé állítani akkor, midőn e tételei támadtatnak meg. Én megengedem, hogy a pénzügyminister ur felfogásomat subjectivnek mondja; de viszont reményiem, hogy nem mondja alapnélkülieknek, a miket felhozni szerencsés voltam. En nagyon örvendenék részemről, ha e czimeknél az eredmények kedvezőbbek lesznek, mint a hogy én tudom feltenni, és biztositom a t. pénzügyminister urat, hogy semmi sem fog kellemesebben érinteni, mintha e téren leszek egy csalódással gazdagabb. Ennélfogva fentartom azokat, a miket mondottam s a következő módositványt nyújtom be. Módositvány a rendes fedezet Vifejezet HL, IV. és VI. cziméhez. A kereseti adónak a pénzügyi bizottság j'avaslatához képest a költségvetésbe 18.537,000 frttal való fölvétele mellett a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adój'a fejében pedig 1.702,525, tehát az eredetileg beállított két tétel hagyassák meg. Elnök: Eddig a három adónem közül csak az egyik, a keresetadó, tüzetett ki tárgyalásra. A t. képviselő ur együttesen kívánja tárgyaltatni a keresetadót, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adóját, és a tőkekamat és járadókadót. Ha a t. ház ebben megegyezni méltóztatik : szükséges lesz a pénzügyi bizottságnak a többi két adónemre vonatkozó javaslatait is felolvasni. Kérdem a t. házat, együtt kivánja-e tárgyalni mind a három adónemet, vagy pedig külön? Tomcsányi László: Összekötöttem ezen három adónemet csupán azért, mert a pénzügyi bizottságban isj együttesen tárgyaltattak. De ha a t. ház nem nyugodnék bele; el fognám választani módositványomban is. Széll Kálmán pénzügyminister: Azt hiszem czélszerü lesz a három tételt együtt tár-