Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.

Ülésnapok - 1875-36

36. országos ülés november 26. 1875. 91 W ächter Frigyes jegyző: (olvas) Ill.czim: keresetadó 19.537,727 frt. Ordódy Pál előadó: A kereseti adó elő­irányzatára nézve a pénzügyminister kijelentette, hogy miután ezen költségvetést az 1875-ik évben létrejött törvények végrehajtása előtt készitette: nem ismerhette még, mikép oszlik fel azon há­rom adónem, mely az uj törvény következtében 1875-re először különittetett el egymástól; a ke­reseti adó, tőkekamat-adó és nyilvános szám­adásra kötelezett társulatok adója, t. i. ezen tör­vények alapján először lett külön kimutatva. Most már az ismeretes kivetési eredmények slap­j*án ezen három adó előirányzatát módosíttatni, illetőleg máskép felosztatni kéri és pedig a ke­reseti adó leszállítását, a másik kettőnek pedig megfelelő felemelését hozta javaslatba. A kereseti adó előirányzatát a bizottság is mérséklendőnek találja: mert az ipar és kereskedelem, melyek épen a kereseti adó legfőbb tényezőit képezik, azon csapásokat, melyeket a múlt években szen­vedtek, máig se bírták helyrehozni, sőt az áta­lános pangás következtében ma még szűkebb határok közt mozognak, mint az elmúlt évben. Ez okból a minister egyetértésével elfogadva a pénzügyminister azon "javaslatát, hogy a kereseti, tőke-, kamat- és nyilvános számadási társulatok adója a már ismeretes 1875-diki kivetés alapján máskép osztassák fel, a két utóbbinak emelését tartja indokoltnak; a keresetadónál pedig az elő­irányzott összegből 1.000,727 frt törlést hoz ja,­vaslatba s a 3-ik czim fedezetére 18.537,000 frt megállapítását indítványozza. Tomcsáttyi László: T. ház! A pénzügyi bizottságnak ezen együttesen tárgyalt három tételére t. i. a kereseti adó, a nyilvános szám­adásra kötelezett társulatok adója és a tőkeka­mat adója tekintetében kiindulási pontul szol­gált az, hogy a pénzügyminister ur előtérbe állitotta azon kivetéseket, melyek eredménye már a tárgyalás alkalmával ismeretes volt. Nem lé­nyegtelen tehát ezen tétel bírálatánál számba vetni azt, hogy tekintettel a jelenlegi viszonyokra, tekintettel az eddig ismert pénzügyi eredmé­nyekre, ezen kivetések mily benső értékkel bír­hatnak. A pénzügjd bizottság ezen megváltozta­tott tételeknél csupán annyit mond, hogy a ki­vetési eredmények számba vételével azt hiszi, hogy teljes alapossággal lehet 700 ezer írttal többet előirányozni, a tőkekamatnál 497,475 frt többletet. Engedje meg a t. ház hogy ezen három czimet együttesen vonjam bírálat alá, és párhu­zamosan állítsam össze a múlt évi előirányzattal és az 1874. évi zárszámadás eredményével. A minister ur előirányzott keresetadó fejében 19 millió 537.727, nyilvános számadásokra kötele­zett társaságoknál 1.800.000, tőkekamat fejében 1.702,525 frtot, a mi összesen 23.040,252 frt. Hasonló czimeken változásokat tévén a pénzügyi bizottság, kihoz összesen 23.237,000 frtot, tehát a pénzügyminister eredeti előirányzatával szem­ben többet 196,748 forinttal. Az előirányzat 1875-re volt 22.537,727 frt. A pénzügyminister ur ezzel szemben 1876-ra többet előirányzott 502,525 írttal. A pénzügyi bizottság azonban még ennél is többet, t. i. 699,273 frtot. Az 1874-ki zárszámadás tanúsítja azt, hogy e czimeknél, a jövedelmi és személykereseti adó­nál befolyt összesen 20.122,059 frt. És igy már a f. évi költségvetésben ezen constatált ered­ménynyel szemben fel van véve 2.415,668 frt többlet. Ha tehát tekintetbe vesszük az 1874-ik évi zárszámadás eredményét és a 76-iki előirány­zatot, ugy, mint a pénzügyi bizottság által el­fogadásra ajánl tátik: kitűnik az, hogy többlet gyanánt, 3.114,040 frt jelentkezik. A folyó évi XXIV. t.-cz. 3. s XXÍX. t.-cz. 15-ik szakasza határozza meg a kivetési módot. Tudjuk azt, hogy ez adónemek kivetésénél az előző három év átlaga, szolgál zsinórmértékül. Midőn az álta­lam jelzett összegben állapíttatott meg a folyó évre az előirányzat: kellett hogy számításba jöj­jenek az 1872., 1873., 1874. évi eredmények. Köztudomású, hogy az 1872-ik év legjobb volt; sőt az 1873-ik év is részben, májusig leg­alább a legjobbak közzé sorolható, s igy a f. é. költségelőirányzatnál az átlag gyanánt vett 3 évnél másfél jó és másfél rósz év szolgált alapul. Most azonban, midőn 1876-ra állapittatik meg az előirányzat és illetőleg készíttetik el a költ­ségvetés, ennél tekintetbe jönnek az 1873., 1874., 1875. év eredményei, tehát ezen 3 évből harmad­fél év olyan, mely szerintem, hogy rosznak con­statálható, ahhoz bizonyiték nem szükséges. Ez­zel szemben és tekintve mindezt a pénzügymi­nister nr mind azon szaporulatokat, többleteket helyezi előtérbe, melyek a hozzája beérkezett ki­vetésből tűnnek ki. Én, t. ház! nem birok, nem vagyok képes ezen kivetéseknek azon értéket tulajdonítani, me­lyeket tulajdonit azoknak a t pénzügyminister ur. (Helyeslés a szélső jobb felöl.) Részemről szin­tén éveken át volt alkalmam a pénzügyi szol­gálat terén közvetlen tapasztalatokat szerezni, és nem csak én birok arról tudomással; de köz­tudomású a ház t. tagjai előtt is, hogy a kikül­dött közegek ambitiójukat nem abban találják, hogy nem a tényleges viszonyok bírálata mellett vessék ki az adónemeket; de mindenik kiküldött közeg igyekszik felülmúlni az előtte kiküldött közeg eredményét és ha akkor, midőn oly közel­ről látjuk a viszonyokat, ha akkor mondom e kivetési eredmények többletet, szaporulatot tűn­tetnek fel: ez azt hiszem eléggé igazolja azt % hogy mily csekély benső értéket lehet ezen kive­téseknek tulajdonítani és mily kevéssé lehet azokra építeni. (Helyeslés a szélső jobb felöl.) 12*

Next

/
Oldalképek
Tartalom