Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.
Ülésnapok - 1875-46f
412 **• országos ttlís hogy a honvédségnek az összes többi rendelkezésére álló erőket kell magában felölelnie : a feleletet az eszme maga adja meg. Mihelyt nem vagyunk képesek oly áldozatokra, hogy az egész ifjúságot három évi kiképeztetesben nem részesíthetjük : kell, hogy azokat oly keretben képezzük ki, a mely elégségesnek látszik arra, hogy a mellett már a háborúban tőlük megfelelő eredményeket várhassunk; de a melyek financiális erőnket, a kívánt áldozatképességet tul nem haladják; hogy e tekintetben a 8 heti kiképzés elegendő-e vagy sem ? az véglegesen mindenesetre csak akkor lesz eldönthető, hogy ha egyszer nem a gyakorló téren, hanem más azon téren kerül kísérletre a dolog, a hol a honvédségnek és közös hadseregnek egyaránt nem a kiképezésnek, hanem azon szellem alapján kell küzdeni, a mely kell, hogy benne meggyökerezzék, s mely képesiti őket arra, hogy a közös hadsereg mint a honvédség kötelességének eleget tehessen. Épen e tekintetben azonban a honvédség intézménye olyan, a mely gyümölcsöt még nem teremhetett egy két év alatt. A honvédség eszköz egyszersmind a közös hadsereg költségeire vonatkozólag elérhető reductióra nézve, ugy, hogy e tekintetben is fel kell használni eszközül, fel kell használni még bizonyos veszélyeztetés mellett arra vonatkozólag, hogy a szolgálati idő leszállítása lehetséges. Ha oly körülmények merülnek fel, a melyek között a honvédség megkísértetve eleget tesz feladatának: akkor kétség nem merülhet föl, hogy ez a legbiztosabb alapot szolgáltatja arra, hogy azon jogos kívánságok, melyeket nemcsak a haza, de a melyeket ugy szólva Európa minden nemzete kivan a hadseregtől, érvényesíttessenek. Csakhogy az soha sem fog valósulhatni pusztán elméleti deíinitió által; ezen eredmény nem lesz elérhető okoskodások által; ezt csakis a tapasztalat, a tények eredménye fogja megteremni. Es ha nem birunk elég türelemmel, hogy megvárjuk, hogy az intézmény gyümölcsét megérlelje, ha csak azért, mivel a fa két év alatt nem terem, tövestől kivágjuk: akkor valóban nem Vagyunk érdemesek arra, hogy ezen gyümölcsöt megízleljük, és ha a nemzet nem képes hitet, alapos reményt alkotva, annak alapján következetesen bizonyos ideig várni, annak alapján következetesen bizonyos ideig áldozatot hozni; ha itt csupán kedvencz eszmékről és nem meggyőződésről van szó: ám akkor hagyjuk eh azon egész intézkedéseket, azon intézményeket, a melyeket az „1868. évi XLI. törvényczikkel megteremtettünk. De a hit a magyar képviselőházban nemcsak, hanem a nemzetben él, a melynek kifejezését képezi a honvédség, a melynek kifejezését képezi minden szavazat, a mely a honvédség fentartására adatik, ha e hit mélyebb gyökeret ver, mélyebb alapon nyugszik: akkor ennek feláldozása nem kedvencz eszmék feláldozása, akkor az a meggyőződés feláldozása, akkor az valódi következetlenség. deezemfoer 6. 1875. A mi azon intézkedéseket illeti, melyeket a t. képviselő ur már a közös hadsereg keretében pótolni kivan, az eredményeket, mélyeket különben a honvédségtől vár a nemzeti szellemre vonatkozólag : itt tökéletesen egyetértek vele, hogy azok foganatositandók. Nincs kétség arra vonatkozólag, hogy következetesen arra kell törekedni, hogy a nemzeti szellem a közös hadseregnél meggyökeredzik. Egyrészt megtörténtek az intézkedések erre 1868-ban, az eredmény mutatja, hogy nem voltak elégségesek. De ha a t. képviselő ur azon testületnek működését figyelemmel kisérte volna, a melyhez hoszszu ideig maga is tartozott, de a melynek feladatába osztozkodni, az idén ugylátszik nem tartotta érdemesnek ; ha a t. képviselő ur azon valóban nem irigylendő szerepet, mely a delegatió tagjainak jutott, figyelemmel kísérte volna: tapasztalhatta volna, hogy azon téren is, mely a rajta működőknek csak keserű gyümölcsöket szokott teremni, — mert működésekről a hazai közönség nem igen szokott más tudomást venni, minthogy ismét nagy terheket szavaztak meg, és az indokokat nem veszi tekintetbe, melyeknek folytán azon testület tagjai kötelességöknek tartják, hogy a nagyobb terhek megteremtéséhez, illetőleg fentartásához is hozzájáruljanak, mert ellenkező esetben nagyobb veszélyt látnak az országra hárulni, — mondom, ha a t. képviselő ur azon tért nem csekélyezte volna: láthatta volna, hogy az idén is megtörténtek épen azon irányban a lépések, melyet ő maga is kívánatosnak tűzött ki. Az iskolák magyarosítására vonatkozólag egyáltalában nem tartom elegendőknek azt kimondani, hogy a közös hadsereg számára egy magyar iskola állíttassák fel Pesten. Mi ott azon testület körében már ennél sokkal nagyobb követelést tettünk s tettük azt azon meggyőződósben, hogy ezen követelésnek bizonyos idő múlva érvényt is szerzünk. Az intézkedések a hadsereg iskoláinak magyarosítása érdekében már is megtörténtek és pedig azon mérvben, melyben a magyar elemnek a közös hadseregben részt kell venni, — s ez intézkedésnek első gyümölcsei már is megtermettek és meg vagyok győződve, hogy fokozatos, következetes követelés s a körülmények tapintatos felhasználása mellett, ez utón a kívánt eredmény el fog éretni. De épen a fokozatos munka, épen a rendszer fokozatos átváltoztatása, mely pedig, azt hittem, hogy azon párt által fog hangoztatni, — épen azon fokozatos átmenet, melynek hangsúlyozása a conservativ párt részéről volna feltételezhető: hiányzik azon tervekben, melyeket ma halottunk; épen azon tervek, oly rögtöni átmenetek, oly kevés szakítást mutatnak a múlttal és oly vérmes reményeket költenek, melyeket a conservativ párt részéről egyátalában nem szoktunk meg, s melyeket egy nem conservativ párt kebeleben is táplálni egyátalában nem hisszük magunkat jogosítva.
