Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.

Ülésnapok - 1875-46f

46. országos ülés deczember 6. 1873, 405 9 órakor este jobblétre szenderült. (Atalános moz­gás.) A megbolgogult hűlt tetemei holnap kedden december 7-én Budán a Krisztinavárosban a Doe­tor Schwarzer-féle gyógyintézetben délután két órakor fognak beszenteltetni s onnan a neczpali családi sírboltba örök nyugalomra tétetni. Tudom t. ház, hogy mindnyájan fájlaljuk e jellemteljes, kitűnő, derék hazafi elvesztését, ki magának a polgári pályán mindenütt, de különö­sen a törvényhozás terén elismert méltó érdeme­ket szerzett. Megvagyok róla győződve, hogy a t. ház akaratával találkozom, midőn indítványozom, hogy a t. háznak e veszteség fölött érzett részvéte jegyzőkönyvileg fejeztessék ki. (Atalános helyeslés.) Egyszersmind méltóztassék felhatalmazni az elnökséget, hogy az illető választókerületet az illető központi választmány utján uj választásra szólíthassa fel. Kérem a t. képviselő urakat, méltóztassanak a gyászszertartásnál minél számosabban meg­jelenni. Következik a napirend. Szende Béla honvédelmi minist^r: T. ház! A ma délelőtti ülésben a ministerelnök ur és Hollán Ernő barátom részéről hallott nyilatkozatok után talán természetesnek fogja találni a t. ház, ha nem szándékozom Ürményi Miksa t. barátomat az elvi viták terére követni. 0 maga sem tartja ezt czélra vezetőnek; mert maga sem hiszi azt, hogy az általa szóba hozott ügy a budgetvita alkal­mával így per tangentem, — hogy ugy fejezem ki — magamat, elvégezhető legyen, hogy a vóderőről szóló törvénynek bármely része most ily utón megváltoztathassák. Megjön annak az ideje, majd ha a t. ház hivatva lesz a vóderőről szóló törvény revisiójába bocsátkozni: akkor fogunk a különböző rendszerek iránt táplált nézetek megvitatásába bocsátkozni; akkor lehet arról szó, mely rendszer helyes: az-e, mely most követtetik; vagy ennek megváltoztatásával az-e, melyet Ürményi t. képvi­selő ur indítványozott. A monarchia mindkét állama egyetértésével és együttesen alkotott törvény a véderőről időhöz lóvén kötve, ez idő lejártáig hozzá ugy sem lehet szólani; midőn pedig ez az idő eljön: kész leszek a képviselő urat az elvi viták terére is követni, ha nem is ezen helyről, de e házban ; — ámbár előre is kénytelen vagyok jelezni, hogy meglehetős távolságra a t. képviselő ur mos­tani helyétől. (Élénk tetszés a középről.) • Én szerintem az organisatió, melyet a tör­vényhozás létesíteni fog, más nem lehet, mint olyan, mely "az összes nemzet rokonszenvével találkozik ; (Tetszés a középen)mert a mai institutió, bármit mondjon is a t. képviselő ur, bármeny­nyire higyje vagy tagadja azt, bir e rokonszenvvel, s én nem tudnám a képviselő ur beszéde azon tételét elfogadni, hogy a nemzet nagy többsége nem ugy gondolkozik, mint a ház többsége; hanem ugy mint ő. Ismétlem, én a képviselő urat e térre nem követem, hanem engedje meg a t. ház, hogy igen röviden csak azokra felelhessek, melyeket o csaknem vádképen hozott fel ellenem, és melyeket én a budget tárgyalásához szorosabban tartozók­nak vélek. (Halljuk!) Azt mondja a t. képviselő ur, hogy én a törvényt önkényesen magyarázom, s hogy nem volna szabad azt ugy kezelni, mint én kezelem ; mert én szerinte másképen értelmezem azt, mint a hogyan értelmeznem kellene. Én a törvényt másképen nem tudom értelmezni, mint azon sza­vak mondják, melyek a törvényben magában benne­foglaltatnak és megfelelőleg azon intentiónak, mely­lyel alkottatott. Azt mondja a t. képviselő ur, hogy mert átlátjuk, hogy a 8 hót nem elégséges a honvédek kiképzésére, a honvédek ugy a gyalogságnál, mint különösen a lovasságnál fél évig is visszatartat­nak, és hogy ez világos törvénysértés: mert a tör­vény határozottan azt mondja, hogy a gyakorlati idő 8 hét. Igaz, a törvény azt mondja, hogy a gyakorlati idő 8 hét; de a törvény nem zárja ki, hogy a 8 héten tul a szükséghez mérten szolgá­latban maradjon egyik másik. A törvény nem zárja ki, hogy a hol a szükség mutatkozik, — s hogy a lovak idomitásánál e szükség fönforog, az kétségtelen: mert lovak idomítása 8 hét alatt alig lehető — erre az emberek vissza ne tartassanak. A törvény nem zárja ki, sőt felhatalmazza arra a ministert, hogy altisztek és tisztek képzése czéljá­ból az arra valókat addig tarthassa szolgálatban, míg a szükség ezt igényli. Azt mondja, az 187,1. VI. törvényczikk (olvas) ..Addig is míg a honvédségi tisztek és altisztek állományi? ki nem egészíttetik, fölhatalmaztatik a honvédelmi minister, hogy a tiszti ós altiszti ki­képzésre alkalmas honvédeket ós pedig ezúttal az 1869. és 1870. évben besorozottak közül, jövőre pedig a legifjabb korosztálybeliekből, a szükséges számban és a kellő kiképzéshez megkívántató időre behívhassa. A törvény világosan azt rendeli, hogy az al­tisztek kiképzése czéljából addig, mig a szükség ugy hozza magával: az illető egyének visszatarthatok. Már most, ha, el van ismerve az, hogy nálunk egyátalában nagy a hiány a tisztekben; ha el van ismerve az, hogy a lovasság kiképzése nem oly könnyű, mint a gyalogságé, hanem hogy ez pár hónappal több időt vesz igénybe: el kell ismerni, hogy olyanok, kiket ki akarunk képezni altisztekké : szükséges 8 hétnél hosszabb ideig is visszatartanunk. De nemcsak az 1871. törvény rendeli el ezt, hanem a véderőről szóló 41. törvény 13. §-a is azt mondja : „A honvédségbe sorozott ujonezok az álló századoknál gyakoroltatnak s 8 hetet meg nem haladható betaníttatásuk után a szükséghez képest, vagy a törzsek és századok legénységének felvál-

Next

/
Oldalképek
Tartalom