Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.
Ülésnapok - 1875-46
39(5 - 46 országos Ules eszközre szükségök van, különösen rokonszenvre, mely őket követi. Egy nemzetnek majdnem összes ifjúsága harczol mai napság (a német fegyveres népvándorlás óta alig fog ez másképen lehetni) s akkor fog csak jól harczolni: ha összes nemzetének rokonszenve kiséri őt. Azért minden oly lépést károsnak tartök, mely bizonyos protectiót nyújtván 70,000 embernek, hacsak egy parányit is elvon ezen érzelmekből azoktól, kiknek hasonló jogos igényük van, (Helyeslés a szélső jobboldalon.) Én különben a magyar nemzetiségeket sem látom veszélyeztetve. Nyolez hét alatt egyáltalában nem lehet sokat tanulni, — nyelvet sem, érzelmeket még kevésbbé. En sokkal fontosabbnak tartom, hogy ezen fogalmak iránt az érzéket ama 380,000 embernél igyekezzünk ápolni. (Helyeslés a szélső jobb oldalon) s vannak erre utak ós módok. A szorosan keresztül vitt területi disloeatió. Ha itthon lesznek: nem kell tartani, a história is mutatja, hogy a magyar katona a magyar alkotmánynak soha sem volt ellensége. De még tovább is kell menni. Ez, bocsánatot kérek, egy személyes kedvencz eszme, hanem én már rég azt találom, hogy egy katonai növelde a Bécs-ujhelyinek mintájára Budapesten, ugy annak környékén, mint a közös hadsereg egy intézménye ; de magyar tannyelvvel, miután magyar fiuk számára lenne szánva, igen hasznos volna. (Helyeslés.) Hasznos általános paadagogikus szempontból is, hiszen mi nem bővelkedünk annyira nevelő-intézetekben, de különösen szükséges, hogy igy egy hiány pótoltassék, a mely önhibánkban rejlik, és mely oka annak, hogy bizonyos nemzeties igényeket bizonyos idő előtt nem is érvényesíthetünk a hadseregben. A magyar ifjak hosszú idő óta nem igen szolgálnak a seregben, a magyar tisztek száma nem elég a magyar ezredekben. Ezeket előbb nevelni kell és azután azt hiszem, hogy eljön az idő, a mikor mást is kell tenni ; de a hol biztosabb kilátással a sikerre a magyar nemzetiségnek régen támasztott igényeit a közös hadsereg keretén belül is lehet majd érvényesíteni. (Helyeslés.) r En nem tartok attól sem t. ház, hogy ezen eszméknek keresztülvitelétől idegenkedjék akár a közös hadsereg, akár a honvédség. A mint előbb mondám, ezt rögtönözve tenni nem lehet, — azon sok kitűnő matériáiét, a melyet bírunk a honvédségben : az állam szolgálatában meg kell tartani, egy részét megtartva a honvédségben, mint akkor lett, a másikat pedig beosztva a közös hadseregbe. Meg vagyok győződve, hogy a közös seregbe magukkal hozva a nemzet teljes rokonszenvét, szívélyes lesz ott fogadtatásuk, és hogy ők is szívesen lépnek ezen szorosabb kapcsolatba: ha tudják, hogy magukkal viszik ezen rokonszenvet. (Helyeslés a szélső jobb oldalon.) deezember 6.1875 1 *' És most t. ház, én ugy hiszem, hogy az igen t. pénzügyminister ur, ma ugyan nincsen szerencsénk hozzá — ha figyelmére méltatja azt, a mit mondtam — nem fogja kérdezhetni többé, hogy mi lappang az én eszméim alatt? Talán nagyon is őszinte voltam. De talán nekem volna szabad kérdeznem: hogyhát mi lappang a t. kormány honvédi politikája mögött? Én azonban igyekezni fogok arra mindjárt felelni is: „egymással meg nem férő eszmék lehetetlen compromissumának folytatása, elodázhatlan határozathozatal elodázása", s ugyhiszem t. ház, hogy mi e kérdést soká nem halaszthatjuk, a két seregnek luxusát az ország nem bírja meg. (Élénk helyeslés szélső bal f elöl,) M.ég ha nem. is lenne nagyobb a megtakarítás mint azon 5 millió, melyet előbb igyekeztem kiszámítani : ezt .sem nélkülözhetjük. És nem tűrhetjük tovább azt sem, hogy minden akarat nélkül csak a dolgoknak hatalma által egy bizonyos ellentét létezvén a nemzet véderejének két része közt, egyiknek, talán mind a kettőnek, katonai becsét ez leszállítsa. S ezt különösen netíi tűrhetjük soká az európai situatióval szemben. Az országnak szüksége van egy nagy seregre — az a 70,000 ember nem elég — melynek harezi riadói közé vegyüljenek az összes nemzet óhajtásai, reményei. (Helyeslés a szélső jobb felöl.) Én t. ház mindig ugy vélekedtem, hogy Magyarországnak, hogy ezen óriási államok és néptömbek közt fennállhasson: szüksége van erős frigyre Austriával és én mindig kész volnék ezen frigynek meghozni a teljes önállóságból azon áldozatokat, melyeket a logika követel. Nagyon sok eszmét, a mely most a monarchia két fele közt a kapcsokat képezi: vitathatónak hiszek; kettőt nem: a r külügyek képviseltetését és a sereg egységét. (Élénk helyeslés a szélsőjobb felöl. Egy hang a szélső bal felöl: Az nincs ugy! Derültség.) Ezen nézetben t. ház, még azok is, kik nem tartják és különösen itt szemben a t. képviselő urak elfogják ismerni, hogy van politikai következetesség; én viszont készséggel elismerem, hogy van az önök programmjában is; de abban a mi közte áll, engedelmet kérek, azt én nem tekinthetem egyébnek, mint átmeneti korszaknak, s mintegy épenséggel nem körvonalozott ködös állapotnak. (Egy hang a szélső bal felöl: Ez is igazi Derültség.) Választani kell, a t. kormánynak jut e tárgyban is a vezérlésnek igen szép szerepe. Óhajtom, hogy vezérelje e nemzetet, ignorálva, hogy mit hirdetnek divatnak, óhajtásnak; mert én t. ház, tagadom, hogy az egész nemzet igy vélekednék. Néhány száz vagy ezer ember vélekedik ugy, (Mozgás) nem több. Óhajtom, hogy a t. kormány vizsgálja ezt meg tekintet nélkül kedvencz eszmékre, pillanatnyi vélemény áramlatokra, nem tartva szem előtt semmi egyebet, mint e hazának javát. És ón szívesen fogom akkor rája mondani a nagy római szavait: „Ornat haec magnitúdó animam, quae nihil ad ostentationem,