Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.
Ülésnapok - 1875-46
394 * 6, oi'sság'os illés igy lehet. Akkor, mikor még 30 ezer volt a ki-. indulási pont: 11,000 körül volt az, a mi zászló alatt tartatott a honvédségben. A költségek 10—12 millió közt mozogtak. Ma, ha jól tudtam kiszámítani, a zászló alatt szolgálók 8—9 ezret tesznek ki, és a költség 6 millió ós néhány százezer, melyre különben mindjárt itt megjegyzem, hogy szerintem ez nem normál budget; mert mint Helfy képviselő ur emiitette, a minister ez évben kissé a tőkéből eh, a mennyiben a tölténykészlete! felhasználta, ruházatot nem szerzett stb. Ezt helyesen tette; de épen azért normál budgetünk nincs. Összesen 7 millióra teszem a normál budgetet. Már pedig ez aligha helyes arány. Ha 30 ezer ujoncz betanítására és az ezekből lett tömegeknek a szükséges keretet megszerezni 11 ezerét tettünk: akkor minek legyen 8—9 ezer emberre szükség a zászló alatt azért, hogy évenként 8 ezer ujonczot tanítsunk be, és ez összes 70.000 embernek keretét képezze *? Ezt nem bírom átlátni és meg vagyok győződve, hogy itt igenis lehetne megtakarítani. Hogy csak valami összehasonlítást tegyek, itt van néhány adat kezeim közt, melyet kijegyeztem magamnak az osztrák Landwehr-budgetjéből. Náluk zászló alatt vau 3750 ember, és a költség 3 millió 200.000 frt; mi nálunk 8400 ember van, a költség szerintem 7 millió. Ez az arány nem helytelen pénzügyileg; de nem szükséges ennyi. Különben igen kíváncsi vagyok, hogy a- minister ur lesz-e szives engem ezek iránt fölvilágositani: mert hivatalos közeg hiányában én csak hozzávetőleg birtam magamnak e számokat összeállítani. Most még t. ház! azt is meg akarom említeni, hogy azon kérdés volna fölvethető: vajon azon hibát, mert szerintem ez hiba volt, a mi az első években ezen véghetetlen nagy számú ujonczok beállításával elkövettetett — kell-e ujabb orvosi vizsgálat utján jóvá tenni? Nem mondok rá egyszer sem igent; mert ez is sok költségével jár az államnak, és inkább csak mintegy meggondolandó kérdést vetem fel. Azt hiszem, hogy ezekre nézve végítéletet csak akkor fogunk mondhatni, ha a minister ur szives lesz a számokat kiigazítani, a miket itt bátor voltam előadni: de lehet hozzávetőleg mondani, hogy itt 2 millió megtakarítás lehetséges. És mert én azt hiszem, és mert én mindenekelőtt szükségesnek tartom, hogy mi tudjuk, hogy ott mi történik: bátor vagyok észrevételeim, ezen részénél egy indítványt ajánlani a t. ház kegyes pártfogásába. {Halljuk l) Teszem ezt az én és néhány barátaim nevében. (Olvas.) A képviselőház fölhívja a honvédelmi ministert, hogy a múlt években keresztülvitt ujonezozások tényleges eredményeit összeállítsa és ezen kimutatását a parancsnokoknak s kereteknek, az ennek alapján megállapítandó tervével együtt a képviselőháznak oly időben mutassa be. hogy az 1877. évi költségvetés már e szerint lenne tárgyalható. deezem'ber 6. 187-5. A jelen évben természetesen, ha a t. ház kegyes lenne ez indítványt elfogadni, ennek gyümölcsét egész mértékében már nem lehetne élvezni; noha, ha a terv elfogadtatnék: az ez évi költségek egy részét már meg lehetne takarítani. Midőn ón a második kérdéshez fordulok, t. ház, vajon kivánhatjuk-e a kormánytól, hogy ne állapodjék meg itt, hanem már most magáénak vallja azon programmot, hogy a honvédségnek szerves összeköttetését a sereggel initiálja: kegyes engedélyt kell kérnem a t. háztól, noha vigyázni fogok arra, hogy v ; ssza ne éljek vele ; de egészen nem érinteni oly tárgyat, mely szorosan napirenden nincs, lehetetlen. Ha a véderőnek egyik részéről szólok, legalább röviden reflectálnoin kell a másikra is. Összes vóderőnknek röviden összevonva, mit különben mindnyájan tudunk: képe az, hogy a közös seregbe állítunk 42,000 ujonczot, a tartalékba 4200-at, a honvédségbe pedig, mert én azon statistikai resultatumot, mint a jövő zsinórmórtékét veszem alapul, 8000-et; e szerint összesen 54,000-et. Ezekből van a 800,000 főnyi közös sereg, a közös seregnek 80,000 főnyi tartaléka, és a mint én kiszámítottam 115,000 talán 120.000 főnyi honvédség. Hogy a közös sereg intézménye minő, ugy is tudja mindenki; a tartalék alap az egy, a mely még tudtommal alig forgott szóban és én ezúttal ezen intézményt, mint igen hiányosat akarom fölemlíteni. A közös sereg ezen tartalékosai itt számba vétetnek; de be nem gyakoroltatnak, ós igy megtörténhetik, hogy egy ember ott szolgál 8-—9 évig, nem gyakoroltatott be alaposan, időközben otthon megházasodott, van neki családja, gazdasága, gondja vég nélkül, és ha a háború kitör: ő jön mindjárt első sorban a tűzbe, még az utolsó ujoncz-jutalék előtt is. Ez hiányos intézkedése a véderőről szóló törvényünknek, a melyet a maga idején nagyon szükséges lesz megváltoztatni. Azután jön a honvédség. Nem szeretnék vitát előidézni a honvédségnek katonai becse fölött és csak még egyszer ismétlem azt, hogy ha van pénzünk : akkor az a hat hónap, a melyet a t. minister ur most már anticipált a lovasságnál, az egészre nézve nagyon üdvös eredményeket szül; mert eddig — én legalább ki merem mondani, — az eredmény nem elégséges. Nem is igen lehet ezen dilemmából más kibontakozás. Ha azon három év a katonának valóban szükséges: akkor azon óriási különbség, mely a három év és 8 hét közt van önkénytelenül azon meggyőződésre vezet, hogy a 8 heti gyakorlat megközelítőleg sem elégséges; vagy pedig ha a 8 hét elégséges : akkor megbocsáthatatlan dolog, hogy három éven át költjük el a pénzt ós fárasztjuk hiába az embereket. (Mozgás a középen.) Szerintem t. ház! átölelve a véderőről most fenálló egész conceptiónkat, az egészet jövőre máskép. kell csinálni. (Halljuk.),
