Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.

Ülésnapok - 1875-46

46. országos ülés űeezember 45. 1876. 39^ 12 osztálytanácsos volt, ma van 5. 1868-ban 13 titkár volt, ma van 8. 1868-ban 12 fogalmazó volt, és segédfogalmazó volt 12: ma van 8. Méltóztassék elhinni a t. képviselő ur, hogy ezen személyzet csak hangyamunkája mellett és ernyedetlen szorgalommal képes azon administra­tionalis teendőknek megfelelni, melyek a ministe­riumban előfordulnak. Ezeket még külön törvényhozási munkára is fölhasználni nem lehet. Bátor vagyok tehát ezen igen szerény összegnek, melyet az igazságügyi ministerium nem nélkülözhet, megszavazását kérni. Irányi Dániel: T. képviselőház! Az igen t. igazságügyi minister ur az átalános tárgyalás alkalmával biztositotta a t. házat arról, hogy a büntető törvénykönyvet még ezen országgyűlés alatt tárgyaltatni és törvényerőre emeltetni szán­dékozik. Ez igen helyes. A mi azonban a polgári törvénykönyvet illeti, az igen t. minister*" ur ilyen nyilatkozatot, ilyen ígéretet nem méltóztatott tenni; pedig a mint én vagyok értesülve, a polgári törvénykönyvek munkálatai annyira haladtak már, hogy az legfö­lebb egy év alatt el fog készülni. No már, ha a t. ház nem is lenne azon kedvező helyzetben, hogy a büntető törvénykönyv mellett a polgári törvény­könyvet is tárgyalhassa ezen ülésszak alatt; de nézetem szerint minden esetre óhajtandó, hogyha egyszer a polgári törvénykönyv elkészült: az köz­zététessék, hogy a szakértők, s különösen külföldi szakértők is nyilatkozhassanak felőle, mielőtt az országgyűlés elé kerül. Az igen t. államtitkár ur Gsemegi Károly a tegnapi napon tartott beszédében többek között azt mondotta, hogy a polgári törvénykönyvnek készítése annyira fontos dolog, hogy más ország­gyűlések bizottságokat küldöttek ki, polgári tör­vénykönyv szerkesztésére, mely bizottságok azután szakértőket vettek magukhoz, és ugy állapították meg azon elveket, melyek szerint a polgári tér­vénykönyv elkészíttetett. Semmi sem szolgáltatott nekem jobb elégté­telt mint a t. áltamtitkár ur ezen nyilatkozata ; mert én még 1870-ben tettem indítványt az iránt, hogy a képviselőház egy bizottságot válasszon, gondolom 24 tagból állót, a mely magához véve a birói és ügyvédi karból a legjelesebbeket, a polgári törvénykönyv alapelveit állapítsa meg, és azután egyes kitűnő férfiakat bizzon meg a rész­letek kidolgozásával és ha ezek elkészültek: felül­vizsgálja a munkálatot. Akkor azt méltóztattak felelni a t. túloldalról, hogy az ilyen törvényköny­vek készítésével esak egyes emberek bízhatók meg. A tapasztalás azt bizonyítja, hogy az igen t. minister ur más utat választott, ő ugyanis megbí­zott szakférfiakat, a maga kebelében állítván ösz­sze szakbizottságot, mely az általános elveket meg­állapítsa. Nem fogom fejtegetni, hogy ezen eljárás hg­lyesebb-e, mint az, melyet én tanácsoltam; ámbár ón ma is azt mondom, hogy sokkal helyesebb s czélszerübb volna, ha a jogügyi bizottság állapí­taná meg inkább ezen átalános elveket, s ha ezen bizottság elé terjesztenék a megbízott szakfórfiak az időközben elkészült munkát; mintsem olyan bi­zottság, mely a ministerium kebelében alakul. De bármiképen legyen is a dolog, azt óhaj­tom, hogy az igen t minister ur a szerint, a mint a megbízott szakférfiak munkájukban előrehaladnak: időről-időre hívjon össze a maga hivatalában bi­zottságokat, s ezen szakfórfiak munkálatait, a mint elkészülnek, méltóztassék közzétenni, hogy a mit előbb is emiitettem, nemcsak Magyarország, ha­nem az összes müveit jogászvilág nyilafkozhassók felőle. Csemegi Károly: Csupán esak Irányi Dániel t. képviselő ur előadása azon részére érzem ma­gamat válaszra kényszerítve, t. i. hogy tegnap azt mondtam volna, hogy más országokban — Német­országról volt szó — a parlament a maga kebe­léből választott bizottságot, a mely a törvénvkönv­vet kidolgozza. Ezt t. ház, nem mondtam. En csak azt mondtam, hogy a módszert, mely szerint a polgári törvénykönyv készíttessék: azt javasolta ós állapította meg a parlamenti bizottság, és hozta a parlament elé; a módszert tehát; azonban a ki­vitel a kormányra van bizva, a kormány igenis maga alakította meg a bizottságot, egyes kiváló férfiaknak adván át az egyes részeket, hogy azon módszer szerint dolgozzák ki, melyet a törvény­hozás elfogadott volt; de nem a törvényhozás tag­jai állapították meg azt, nem azok szövegezték a törvénykönyvet. Ez az, a mit mondtam. A mi pedig azt illeti, hogy a polgári törvény­könyv nyilvánosságra hozassék, ha majd készen lesz, én az igazságügyminister urnák e részbeni intentióját ismerem s ugy tudom, hogy igenis, a mint a polgári törvénykönyv azon állapotban lesz, hogy közzé tehető, az igazságügyminister ur szán­dékozik a munkálatot közzétenni, és bírálat alá bocsátani. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatik a t. háznak törvények szerkesztésére a pénzügyi bizottság javaslata sze­rint a 10,000 frtot elfogadni, melyet Simonyi Ernő képviselő ur különvéleménye egészen töröl­tetni javasol. (Elfogadjuk.) A t. ház e czimen „törvények szerkesztésére" 10,000 frtot méltóztatik megszavazni. Beőthy Algernon jegyző: (olvas) A börtön­helyiségek javítása és átalakítására, börtönépitke­zések ós felszerelésekre 60,000 frt. Horváth Lajos előadó: A bizottság ugy vélekedik, hogy a bírósági székhelyek végleges megállapításáig a nagyobb építkezések elhalaszt­hatók, sőt elhalasztandók, — a kisebb javítások és átalakítások a mai leszállott árak mellett juta-

Next

/
Oldalképek
Tartalom