Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.

Ülésnapok - 1875-46

390 46. országos Ülés deczeniber <$. tS"&. Én ismerem mindazon nehézségeket, a melyekkel a jogszolgáltatás terén megküzdünk; tudom, hogy a jogszolgáltatásnak nincs nagyobb ellensége, mint a rögtönzés, mégis engedje meg a t. igazságügyminister ur, hogyha a közjó, a jó és olcsó jogszolgáltatás érdekében kát kérést vagyok bátor hozzá intézni. (Halljuk.) Az első az. Méltóztassék a t. igazságügyminister ur hathatósan intézkedni, hogy mindazon községekben, hol már a birtokszabályozás megtörtént: ezen telekkönyvi átalakítások munkálata mielőbb folyamatba tétessenek, és egyszersmind valósággal végrehajtassanak; mert ezt az ország és a birtokosok érdeke megkívánja. Második kérésem pedig az, hogy méltóztassék az igen t. igazságügyminister ur hathatósan intézkedni, hogy mindazon akadályok, melyek útját állják annak, hogy eddig a királyi járásbíróságok telekkönyvi hatósággal felruházhatok nem voltak: mielőbb eltávolíttassanak és eltávolitatván ezen akadályok, méltóztassék intézkedni a t. igazságügyminister urnák, hogy az illető királyi járásbíróságok telekkönyvi hatósággal felruháztassanak. Ezeket akartam a t. háznak előhozni és most mint mondám, a 80,000 frtot ezen czélokra jó lélekkel elfogadom. (Helyeslés.) Elnök: A rendkívüli szükséglet czimén a Magyarország és erdélyi telekkönyvi kirendeltségek szükségleteire 80,000 frt irányoztatik elő. Ezt a pénzügyi bizottság megszavazásra ajánlja. Méltóztatik a t. ház ezt elfogadni? (Elfogadjuk!) A t. ház ezt elfogadván, e czim alatt a költségvetésben 80,000 frt vétetik be. Beőthy Algernon jegyző: (olvassa) Második czim. Törvények szerkesztésére 15,000 frt. Horváth Lajos előadó: T. ház! A pénzügyi bizottság elismeri annak szükségét, hogy a törvények szerkesztésére egy bizonyos összeg az igazságügyminister rendelkezésére bocsáttassák. E nélkül sem feladatának, sem a t. ház óhajának megfelelni nem képes. De sokalja a pénzügyi bizottság a 15,000 frtot, s abból 5000 frtot törlendőnek tart, megszavazásra tehát 10,000 frtot ajánl a t. háznak. Simonyi Ernő: T. ház! Én ós Helfy barátom ezen összeget egészen töröltetni kívánjuk. Kívánjuk pedig töröltetni azért, mert eddig ezen czimén sokkal nagyobb összegek szavaztattak meg és semmi oly eredményét annak, a mi ezen öszszegnek csak csekély részét is megérdemelné, nem látom. Vannak codexek, melyek készültek, némelyek, melyek törvénybe igtattattak, mások, a melyek csak még törvényjavaslat formájában vannak előterjesztve. Azokra nézve, a melyek a törvénybe igtattattak, ugy hiszem alig lesz valaki, a ki azt mondaná, hogy e törvények üdvösek, s megérdemlik a rajok fordított költségeket. Azok fölött, melyek még nem mentek törvénybe : ítéletet mondani igen nehéz. Mert sok törvénynyel megtörténik az, hogy a papíron igen plausibilisnek, igen jónak látszik, de a gyakorlati életben haszonvehetetlenné válik. Voltak e czimén más költségvetésekben 50—60 ezer frtok megszavazva. Pedig megvallom, igen kevés eredményt látok bel ölök. Most be van terjesztve a büntető törvénykönyv; de azt az államtitkár ur csinálta, a nélkül, hogy azért külön díjazásban részesült volna. Az tehát semmibe sem került. Mi van azonkívül, a mi e pénzből csináltatott ? nem tudom. Én, tekintve a multak tapasztalásait, tekintve azt, hogy az igazságügyminister ur e tételnek 15,000 frtra emelését azon indokolással kívánta eszközöltetni, hogy a folyamatban levő és megindítandó nagyobb codifleationális munkálatokra szükséges ezen összeg: megvallom, hogy ha az eddigi eredményekre gondolok, borzadás fog el azon gondolatra, hogy a ministerium még nagyobb mérvben szándékozik megindítani azon codificationális munkálatokat, melyek alatt az ország annyit szenvedett; mindezen tekinteteknél fogva én ezen egész tételt töröltetni kívánom, s azt hiszem, hogy a törvényhozási alkotásokat, a törvényjavaslatok készítését minden ministerium a maga körében készíttesse, és azok oly formán kerüljenek a törvényhozás elé ; hogy valamely ministerium külön legyen ezzel megbízva: annak szükségét nem látom. Ajánlom a t. háznak a különvélemény elfogadását. Perczel Béla igazságügyminister: T. ház! En nem fogok e tekintetben a t. képviselő úrral vitatkozni, hogy vajon az eddig szerkesztett törvények megérdemlik-e a rajok fordított költségeket: valamint azok értékére nézve sem vitatkozom, melyek ezentúl kerülnek a t. ház elé. A ház lesz fölöttök hivatva bírálatot mondani akkor, midőn e törvények fölött határozni fog Azonban a t. képviselő ur egy tévedésből indult ki, midőn ez összeg törlését javaslatba hozta, azon tévedésből t. i. hogy a képviselő ur azt hiszi, hogy ezen összegre az igazságügyministernek csupán codexek készíttetése végett van szüksége. Méltóztassék elhinni, hogy a codexek készíttetése oly roppant összegeket igényel, hogy 10,000 írttal akarni előállani ilyen munkálatok készíttetése czimén, nem tudom, micsoda névvel illethető számítás lenne az. Méltóz'tatik a t. képviselő ur ép ugy tudni, mint én, hogy a törvények részint a t. ház utasítása, részint a ministerium initiativája folytán folytonosan készítendők. Másrészről pedig bátor vagyok a t. ház figyelmébe ajánlani azt, hogy az igazságügyministerium, daczára annak, hogy ujabb időben a rá bizott teendők nevezetesen szaporodtak : a személyzetet, lehet mondani,—• majdnem felére reducálta. 1868-ban öt ministertanácsos volt az igazságügyministeriumban, ma van kettő. 1868-ban,