Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.
Ülésnapok - 1875-34
82 84. országos ülés november 23. 1815. mert erről utólagosan igen is a kormány bátran adhat számot és kell is, hogy adjon; ez bele vétetik a provisio költségeibe, és senki sem fog azon megütközni, ha azt fogja mondani, hogy a külföldi sajtóra ennyit adtak. Mert én csak kizárólag az általam imént jelzett czélokra szoritottnak vélem a rendelkezési alapot: bátor volnék egy kérést intézni a ministerelnök úrhoz, annyivalis inkább, miután kétséget nem szenved, hogy a többség ezen összeget meg fogja szavazni, hogy mégis némi felvilágosítást méltóztassék adni erre nézve, mert ez igazán e házban még sohasem történt. Nem kívánja, s nem is kívánhatja senki, hogy a ministerelnök ur rovatonként sorolja fel, mire fordítja ezen összeget; de átalánosságban mégis jó volna tudni, hogy mire fordíttatik ez. Második kérdésem az lenne, hogy vajon mily rendszer mellett kezeltetik ez a rendelkezési alap; mert, lehetetlenség, hogy ez csak ugy adassék át a ministerelnök urnák, hogy tegyen vele a mit akar, hogy költse el — ha tetszik — nyolcz nap alatt. Legalább óhajtanám tudni, hogy van-e arról rendes számadás: vezettetnek-e rendes könyvek, ugy hogy szükség esetében azoknak, kiknek éhez joguk van, az illető minister bebizonyíthassa, hogy hová fordíttatik ezen öszszeg, Nem tudom, hogy valamennyi országban mily rendszer uralkodik; annyit azonban mégis tudok, hogy Olaszországban az országgyűlés koronként néhány bizalmi férfit választ meg, kik titok tartás kötelezettsége alatt megvizsgálják a rendelkezési alap mi módon történt kezelését, természetesen bizonyos számú évek lefogása után ; mert másként megtörténhetik az is, nem tudom, hogy történt-e nálunk vagy sem, de történhetik — hogy egy ministerium például 3 — 4 hónapig van kormányon , megszavazzuk a budgetet deczemberben, a kormány márczius-aprilisben megbukik, és kimerítette az egész rendelkezési alapot. Mi történik ekkor? Vagy van szükség a rendelkezési alapra, vagy nincs; ha nincs szükség: ne vegyük a budgefbe; ha van szükség: mi kép van arról gondoskodva, hogy az utána következő ministerium, mely például márcziusban lép kormányra, találjon valamit a rendelkezési alap pénztárában. Ezekre nézve azt hiszem, anélkül hogy az egyes részletekre nézve felvilágosítást várnék : a t. ministerelnök ur lehetne szives némi felvilágosítást adni. Pártolom a különvéleményt. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Madarász Jenő: T. ház! Mióta a.; 1875. évi országgyűlés megnyittatott, többször volt szerencsém a t. bel ügy minister és ministerelnök urnák nyilatkozatait hallani, és ép azért, mivel én nemcsak ezen, de a. múlt országgülésekeni nyilatkozatait, nézeteinek kifejtését mindég figyelemmel hallgattam s olvastam: megvallom^ hogy az elmúlt napokban tett nyilatkozatai engem megleptek, különösen az udvartartás és a rendelkezési alapnál tett nyilatkozatai, azért, mert ezek következetesek; már pedig mióta a t. ministerelnök ur helyét mint minister elfoglalta : azóta ministersége előtti életéhez következetes nyilatkozatokat itt e házban szerencsénk nem volt hallani. Szomorúan leptek meg nyilatkozatai engem különösen azért, mert mig ily csekély és nem elvi kérdéseknél, minő az udvartartás és a rendelkezési alap, hü maradt nézeteihez : addig azon főbb kérdésekben nézeteit, minők a bank. vám és közösíigy, elejtette, feladta. Ezeket voltam bátor megjegyezni, különben a rendelkezési alapot nem szavazom meg. Madarász József: T. ház! {Nagy derültség.) Meg fogják bocsátani, ha azt óhajtom, hogy azon véleményben, a melyben én vagyok: e házban legalább is háromszáz tag, ha egymásután hivatnék fel, legyen. Meg fogja a t. ház engedni, hogy midőn a rendelkezési alap vitatás tárgyát képezi, erre nézve igen keveset, szóljak. Minden esztendőben előjön az. és maga a ministerelnök ur is be fogja ismerni, sőt már be is ismerte, hogy természetes, hogy az ellenzék ez ellenében nyilatkozzék. Én azonban azt óhajtanám, hogy a t. ministerelnök ur, nem ugyan a mi álláspontunkra vagy legalább nem az én álláspontomra helyezkednék ; mert én ezt nemcsak bizalmi, hanem állami tekintetből sem szavazom meg; — hanem helyezkednék mint ministerelnök azon álláspontra, a melyből mint a volt balközép egyik igen jeles vezére és általam is igen t. vezére akkor, midőn balközépi vezér volt: itélte meg a rendelkezési alapot. Én beismerem, hogy a t. ministerelnök ur akkor 5s azt nyilvánította, hogy ő igen jól tudja azt, hogy a többség a maga kormányának megszavazza a rendelkezési alapot, a nélkül, hogy számoljon; hanem ugyanakkor a ministerelnök ur azt is nyilvánitotta — ez történt 1870-ben midőn először ezen rendelkezési alap összege 120.000 írtban állapíttatott meg , (most ime 200 000 frt), Hogy ő rendes időben is ily nagy mérvű rendelkezési alapot csak akkor tartana indokoltnak: ha a mi kormányunkba mi fájdalom, jelenleg sincs ugy,— a külügy eket is vezetné. Én azt szeretném, hogy ha az idén nem is lehetne, de talán lesz szerencsénk a t. ministerelnök úrhoz a jövő évre, hogy akkor azon elméleti elveket, a melyeket mi mint ellenzék vallunk: gyakorlatilag is érvényesítse. Nagyon jól tudom, hogy a gyakorlat sokszor másként hangol bennünket és más színben láttatja álláspontunkat; de azt hiszem, a gyakorlat az elméletet nem ölheti meg, és mivel most már a rendelkezési alap 200.000 frtban van megállapitva: én magától a ministerelnök úrtól várom,
