Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.

Ülésnapok - 1875-45

45. országos ülés ücezember 5. 1875. 373 mit azoknak történetéből tudok: azt állithatom, hogy nehezebb, nagyobbszerü, bonyolódottabb, nagyobb felelősséggel járó és hosszabb időt igénybe vevő munkálat a tudományos működés egész területén nincs: mint egy polgári törvénykönyv készítése. Nincs ott egyetlen egy kérdés sem, a melyet vizsgálatlanul, a melyet kritikai megállapítás nélkül, a melyet horderejének teljes és tüzetes ismerete nélkül el lehessen fogadni vagy átültetni: ha a könnyelműség vádjával nem akarjuk terhelni a törvényhozást. Itt mindennek ismerve, horderejóvel, következményeiben előttünk állónak kell lenni, hogy ez a nagy fontosságú törvénynek elfogadását a minister ajánlani merje. Hiszen az a vád, hogy a polgári törvénykönyv elkészítéséhez nem fogtak volna, az előbbi kormányokat sem terheli. Már az első igazságügyminister adott megbízatást polgári törvénykönyv elkészítésére ; az átalános rész közkézen is forog. És ime uraim, mindnyájan meg vagyunk győződve arról, hogy ezen az alapon a polgári törvénykönyv nem volt elkészíthető. Tehát más alapot kellett választani. Nagyon kevés az az ember t. ház, nem csak minálunk, hanem nálunknál sokkal előrehaladottabb országokban is, a ki egy polgári törvénykönyv készítésére vállalkozni merjen, teljes tudatában annak, hogy mi az. a mit magára vállal. Csak röviddel, egynehány hónap előtt, a tudósok classicus hazájában, Németországban készíttetett, a törvényhozás által utasítás arra, hogy mely módszer követtessék a polgári törvénykönyv alkotásánál. Figyelmébe ajánlom az előttem szólott képviselő urnák , legyen szíves azt a munkát olvasni , legyen szíves az egyes instruetiókat figyelmére méltatni: tapasztalni fogja, hogy nem elég, hogy a bizottságok összeállításánál régóta ismert, a tudomány koriphaeusaí gyanánt megjelölt egyének foglalkoztattak; de utasításul adatott, hogy az egyes kérdésekre nézve a bizottságon kívül, azon speciális kérdésben kiváló tekintélyre emelkedett és ilyeneknek elismert férfiak még külön vonattassanak be; értekezések, speciális munkák, bírálatok által kiderittessenek és világosságra hozattassanak az egyes kéidósekre nézve azon szempontok, a melyeknek ezen kérdésekben irányadóknak kell lenniök, a melyeknek tüzetes ismeretével kell birniok akkor, midőn egy, talán mindössze is öt szóból álló szakaszt kell megállapítani, ugy, hogy gyakran egész könyvtár eredménye néhány szakasz és csak a legkitűnőbb tudósok hozzájárulásával, fáradtságuknak és tehetségüknek számbavételével s azoknak értékesítésével eredményezett munka után állapittatik meg csak az egyes fejezet. T. ház!. Vádként felemlittetett, hogy a büntető törvénykönyv a polgári törvénykönyv előtt terjesztetik elő. Én azt hiszem, hogy a mi törvényhozásunk története megczáfolja maga ezen vádat. Mit látunk? A birói felelősségről szóló tőrvény hozatott, annak egyik részét képezi egy darab büntető-codex; választási törvényt méltóztattak hozni s annak egy részét képezi egy darab büntető-codex; a vadászati törvény, az ipar-törvény, kisebb vagy nagyobb terjedelemben bejátszanak a büntető törvénykönyvbe s van egy sajtó-törvényünk, a melynek nagy része anyagi dispositiókat tartalmaz. Mindezen eddig hozott büntető szabályok öszszefüggés nélkül, az azokat értelmező, módosító, gyakran korlátozó és kiterjesztő átalános rész nélkül és ezzel való összefüggés nélkül a legnagyobb igazságtalanságot eredményezik. A törvényhozás tehát már működésre kényszerülve volt, hol egyszer, hol máskor büntető törvényt hozni; de nem lévén meg az átalános rész, mely az egyes dispositiókat rendszerbe foglalja : nagyon természetes, hogy helyesen és alaposan nem volt képes intézkedni. A büntető törvénykönyv biztosítja az alkotmányt a lázadás és felségsértés ellen; a büntető törvénykönyv biztosítja az egyént személyében és vagyonában ; a büntető törvénykönyv átöleli az állami- ós magánéletnek egész területét, sánczát és várát képezi minden polgári jog, minden polgári működés oltalmának. Ez az, mi tulajdonkép biztositéka az állami rendnek és az állami létnek; de biztositéka az iparnak, a vagyonnak és szabadságnak is. A büntető törvénykönyv által állapittatik meg tulajdonképen a jog-rend. Igenis, a büntető törvénykönyv hozatott be előbb, mint a polgári törvénykönyv; mert a büntető törvénykönyv szükségesebb; mert annak hatása kiterjed nemcsak a magán-jogra, hanem kiterjed a közjogra is. A bűnvádi eljárás nyomban követi a büntető törvénykönyvet, mert az a személyes szabadságnak egyedüli biztositéka. Igen természetes, hogy az igazságügyminister ur ezen rendszert követte ; nem pedig azt, a mely talán még évtizedekre elnapolta volna a törvényhozás jogi működését. Azt méltóztatott Virava József t. képviselő urnák mondani, hogy nálunk azért kell mindennek roszul történnie: mert mi épen az ellenkező rendszert követjük, mint más országokban, nevezetesen nálunk a felsőbb bíróságok meghallgatása nélkül töltetnek be egyes ministeri tanácsosok protectiója szerint a birói állomások (Halljuk!) és léptettetnek elő magasabb birói állomásba az alantabb levők. Én nem tudom, Virava József képviselő ur oly nagy szorgalmat fordított-e a létező szabályok átvizsgálására, mint a milyent fordított a rendszernek kigondolására; de ha a létező szabályokkal ismerős volna: tudná azt, hogy mindenik törvényszéknél van egy, a törvényszék három tagjából álló testület, a mely pályázatok esetén véleményt terjeszt a minister elé ; a törvényszékek tehát igenis