Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.

Ülésnapok - 1875-45

374 45 országos ülés deezember 5. 1875. meghallgattatnak ugy az előléptetéseknél, mint pedig az alsóbb fokú birói állomások betöltésénél. E tekintetben a t képviselő urnák nem volt igaza. Biztosítom a képviselő urat, — tudomásom és nem képzeletem szerint, — hogy a legtöbb esetben a királyi táblai állomások betöltésénél, a királyi táblai elnökök és alelnökök igenis megkérdeztettek és véleményük kikéretett. Biztosítom a t. képviselő urat, hogy hasonló eset áll elő a legfőbb ítélőszék bíráinak betöltésénél is, biztosítom a t. képviselő urat, hogy tudtommal egy igazságügyminister sem vindikált magának személyek ismerete körül csalhatatlanságot ós igen nagy azon jeles egyéneknek száma, kiket egyes állomások betöltésénél óvatosan és gondosan megkérdezni szokott. De felforgatott rendszer van nálunk mégis. S mért? Fel van forgatva a rendszer azért, mert a járásbirói állomás nem qualificál valakit a törvényszéki birói állomásra. Ez tehát igen megrovandó valami, hogyha járásbiróból valaki törvényszéki biróvá lesz. Engedje meg a t. képviselő ur, igen kevés még azon járásbirák száma, talán az egész rendszer fenállása óta három-négy, a kik saját kívánságoknál fogva törvényszéki bírákká lettek, még pedig megmondom annak is okát, hogy miért? azért, mert az illetők azon eipeditiv gyorsabb működést, mely a járásbíróságnak lényeges feltétele: nem bírják annyira, és maguk hajlamuk és termeszetöknél fogva inkább a jogtudomány problémáiba és annak tanulmányozásába merülvén el, sokkal több hivatást éreztek arra, hogy ott működhessenek, hol a legnagyobb jogi kérdések felett kell dönteni, mintsem a kisebbszerü erpeditiv eljárással foglalkozó járásbíróságnál. Hajlamuk, természetűk és képzettségöknél fogva kérték magukat a törvényszékhez áthelyeztetni. Hogy a mi rendszerünk szerint az országban a járásbirónak avaneementkónt legyen fentartva a törvényszéki bíróság: azt a képviselő ur nem tudom, hogy honnan merítette ; a dolog, a létező tények ismeretéből nem meríthette De rendszertelenség van mégis: mert a királyi tábla nincs felosztva. Erre az igazságügyminister ur megfelelt. Legyen meggyőződve a képviselő ur, nem azért, hogy összevegyittessék a közigazgatás az igazságszolgáltatássá], a hova tiltakozása daczára is jutni akar; nem azért, hanem nagyon fontos igazságügyi érdekek azok, melyek az in véleményem szerint a kir. tábla decentralisatjóját már csak idő kérdésévé teszik. Midőn szóbeliség és közvetlenség van behozva a büntető ügyekben az első instantiánál: akkor írásbeliséget fenhagyni a másik instántiánál, az természetellenes állapot. (Helyeslés). Egy kir. tábla mellett egy egész országra s szóbeli eljárással lent az Írásbeliséggel, fent helyes igazságügyi, büntető eljárást senki nem képzelhet, ki ennek feladatát, czólját és horderejét ismeri. (Helyeslés a középen). Igen ; de a királyi ügyészség mégis rendszertelenség, ez mind nem segit a dolgon: mert a királyi ügyészeket a törvényszékek keretébe kell beosztani. Igen csudálom a t. képviselő úrtól, a ki oly nagy súlyt fektet a hatalmak elkülönítésére, a bíróságok függetlenségére, hogy egyszerre elő áll és rendszerellenesnek állítja, hogy a királyi ügyészség nincs beosztva a bíróságok keretébe, hogy valaki nem vádló s bíró egyszersmind; azaz, hogy azon ellentétes functiókat, melyek a törvényhozás s bűnvádi eljárás körül léteznek: nem ugyanazon testület tagja, nem ugyanazon ember képviseli. Mi ugy tudjuk, ugy tanultuk, ugy ismerjük, hogy a garantia abban áll, hogy más képviseli az államot mint vádló és más orgánum az, a ki a vádló és védő momentumok számba vételével és ezeknek inegbirálása után függetlenül ítél. A vádló közege a ministernek, közege az államnak, mint executiv hatalomnak; a biró független az államtól, mint ez executiv hatalomtól. E kettő nem fér meg együtt. Igen is a királyi ügyész van a törvényszék mellett; de nem a törvényszék keretében. A szabadság, az egyéni szabadság, biztositéka kívánja azt, hogy az ügyészség a bíróságtól különálló testület legyen. És minthogy a t. képviselő ur szerint az rendszertelenség, hogy nincs beosztva a törvényszék keretébe a királyi ügyészség s nagyon szerettem volna, hogy ha rá mutatott volna azon országra, melyben ezen rendszeresség, melyet ő annak nevez, létezik. Ugy tudom, hogy Ausztriában az absulutismus ideje alatt igenis létezett e rendszer és az absolutismus szempontjaiból e rendszernek van is nagy értelme s nagy jelentősége. Engedjen meg a t. képviselő ur, hogy ha az igazságügyminister ur alkotásainál irányul nem az absolut Ausztriát, hanem a szabadelvű alkotmányos orsaágokat veszi és alkotmányos princípiumok alapján szervezi a hatóságokat, e testületeket, mely alkotmányos princípiumokon alapszik a szabadság biztositáka. (Helyeslés). Jobban kell fizetnünk a bírákat, kevesebb bírákra lesz szükség. En voltam ki meglehetős élénkséggel kifejeztem azon nézetemet, hogy a birák számának aránytalan növelése egyátalán nem biztosítéka a jó bíráskodásnak. Van egy határ, melyen tul a birák számának növelésében mennünk nem szabad, a nélkül, hogy igazságszolgáltatásunknak ártanánk és e határt a képességek száma vonja meg. T. képviselőház! Egy kis munka van előttem: Belgium törvényjavaslata a bírósági szervezet fölött. A minister előterjesztésében olvasom, hogy a szervezet iránti javaslat először előterjesztetett 1848-ban; nem lett belőle törvény; előterjeszte-