Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.
Ülésnapok - 1875-44f
44. országos ttléa deezember 4. 1S75. 361 forgalma 23,979, a hommonaié 12,095; Sátoraljaújhelyen esik egy bíróra 4,255 ügydarab, Hommonán 2,199, tehát fele. A komáromi kir. törvényszéknél van hét biró; e törvényszék évi forgalma 18,244; egy bíróra esik 2,272, tehát nz arány csaknem ugyanaz.. Hasonló eseteket lehetne még többet is felhozni, de a felhozottak is elégségesek az aránytalanság kimutatására s ezen aránytalanságon sem az áthelyezési törvény előtt, sem azóta, legalább több esetben, segitve nem lett. Hozhatnék fel példát, hol az eredetileg kinevezett személyzet létszámában történt üresedések az illető elnökök felterjesztései daczára 8 —9 hónapon át be nem töltettek. Mi természetesebb tehát, minthogy a könnyebb currens darabok feldolgoztattak, a nehezebb beható munkát igénylő' ügyek pedig felhalmozódtak. Fel lehetne hozni, hogy az érdekelt aránytalanságon az áthelyezést megengedő törvény előtt csak uj kinevezés által lehetett volna segiteni, mi az államkincstár terbeltetésével járt volna. Igaz ; de az is elvitázhatlan, hogy az ügymenet gyorsítása a költségtöbbletet busásan fedezendette s egy bizonyos határon tul a justitiát pénzügyi tekinteteknek uralni nem szabad. Az áthelyezési törvény által sincs a bajon segítve, nincs legalább igen sok esetben s bár elismerem, hogy végleges állapotot a még előttünk álló törvényszéki reductiók keresztülvitele előtt kivánni nem lehet; de. legalább a kirívó aránytalanságokon segiteni kellene. Csupán egy esetet említek fel. A legjelentékenyebb forgalommal biró törvényszékek sorában jelentkező sátoraljaújhelyi kir. törvényszéknél 187 3 jd-ik évben fél évig négy biró s most is már 4-ík hóra ismét négy biró működik: mert a megüresedett 5-ik bírói állomás nem töltetett, illetőlpg nem töltetik be; már most, ha egyik vagy másik biró szabadságon van, beteg vagy kiküldetése van, vagy ptdig vizsgáló bíró: fényi tő-törvényszéket csak ugy lehet tartani, ha a kir. járásbiró behivatik s működésétől elvonatik. Hogy ezen állapot tarthatatlan, nem szükséges indokolnom. (Helyeslés.) Nem csekély hátrányára van az ügymenetnek az ügyviteli szabályok gyakori változtatása. Ennek némi megvilágitására szolgáljon az, hogy a kir. bíróságok szervezésétől az ügyviteli szabályok hányféle módositásokon s változásokon ment keresztül: 1872-ig érvényben volt az 1869-ben kiadandó ügyviteli szabályzat; a) 1872-ben január 2-án kelt rendelettel uj letéti kezelés hozatott- be; b) mindjárt az évi május 16-án az imént idézett letétkezelési rendelet módosíttatott; KBPV. H NAPLÓ 1875-78. II. KÖTET. c) april hó 4-én uj szolgálati és ügyviteli szabályzat Íratott elő; d) június 4-én uj szabályzat jött az irodai átalány kezelése és elszámolásáról; e) június 5-én szabályrendelet jött a bűnvádi eljárási költségek elszámolásáról; f) 1874-ben april 4-én ismét uj rendelet a bűnvádi eljáiási költségek meghatározása és kezelési tárgyában; g) október 15-én ismét egészen uj ügyviteli szabályzat 3.1 §-al és 41 mintával; h) deezember 15-én uj rendelet a birói letétel kezelése tárgyában; i) deezember 31-én ismét uj rendelet a b. ü. kijavítása tárgyában. 1875. január 23-án ismét rendelet a birói ügyviteli szabályok módositása iránt s az igazság ügy mini ster ur költségvetési indokolásában ismét uj birói ügyviteli szabályzat életbeléptetése helyeztetik kilátásba. Tehát négy év alatt li-szer módosíttattak az érdekelt szabályzatok. Még roszabul állunk a kir. ügyészségekkel. Ezek a kezelési, számadási, statistikai adatok készítésével, az eljárási, rab tartási költségek behajtása, illetőleg nyilvántartásával s a börtön szabályokkal annyira el vannak árasztva, hogy legfontosabb foglalkozásuk, t. i. a fenyítő vizsgálatok vezetése s ellenőrzésével épen nem foglalkozhatnak, örülniök kell; ha a kezelési munkájuk mellett a befejezett vizsgálatokat végtárgyaláshoz feldolgozhatják s letárgyalhatják. Mellőzve az 1872. január 2-án 1586. sz. a. kelt pgazságtigy ministeri rendeletet, melyben a kir. főügyészség s a kir. ügyészségek közti viszony szabályoztatik s mely rendelet a kir. főügyészségből egy kis ministeriumot ieremtett, s mely tul gondosságában annyira részletes, hogy 14. §-ában még azt is megszabályozza, hogy a kir. főügyész az igazságügy mini sterhez jelentéseket terjeszt fel, az ügyészekhez pedig rendeletet küld. Csemeghy Károly: Ez természetes! Meczner Gyula: Annyira természetes, hogy nem kellett megparagraphusozni. Legyen szabad felemlítenem még azt is, hogy a leginkább két v agy három személyzetből álló királyi ügyészségek miféle mellékfoglalkozásra kotelezvék. — Az idézett ministeri rendelet szerint vezetnek: 1. vizsgálati naplót a törvényszéki vizsgálatokról ; 2. ilyet a járásbíróság! vizsgálatokról; 3. készitenek átalános évi kimutatást; 4. vezetnek igtató-könyvet; öt névjegyzéket; hat irrattári jegyzéket. Az 1872. június 22-iki 11216. sz. (börtönháztartás 112. §-a) szerint vezetnek; 46.
