Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.

Ülésnapok - 1875-44f

362 **• of^íágos ülés deesemoer é. 1876. 7—27. 21 kezelési mintát félévenkint, tehát évenkint 42-őt. Végre: az 1874. február 18696. sz. börtön­szabályok 246. §-ban zúdultak fejükre; ebben az annak idején a t. ministerelnök ur által is figyelemben részesített kalitkás madarakkal, virág­cserepekkel és egy 40 rovatos törzskönyvvel; összesen tehát 49 különféle számadási, kezelési stb. rovatokat kell évenként késziteniök a leg­részletesebb minutiális számadásokkal, kitex-jesz­kedve a raboknak a koplalási, gyengélkedési napjaira, fél lat szappan, olaj stb. kicsinységekre is. Hogy pedig mindezeknek az érdemleges szolgálat rovására kell történni, azt elvitatni nem lehet. [Elérik helyeslés.) Igazságszolgáltatásunk hiányainak 3-ik fő­okául jeleztem: törvényeknek hiányát, illetve a létező törvényeknek hiányosságát. Legyen szabad ezen állításomat röviden indokolni (Halljuk! HaVjukl) A magánjog codificatiója nélkül magánjogi viszonyainkban szilárdság nem állhat be s hogy a bírói belátás s hogy ne mondjam, önkény játsza a főszerepet: nem szükség bizonyítani. TJgyanigy állunk a fenyítő igazságszolgáltatással, mely téren őszinte örömmel és elismeréssel kell üdvözölnünk azon eseményt, hogy maholnap a fenyitő törvényjavaslatfal foglalkozhatunk. S itt engedelmet kérek, hogy közbevetőleg röviden ki­terjeszkedjem fenyitő igazságszolgáltatásunk némi jellemzésére. (Halljuk!) E tekintetben! intézkedéseinkben szerény véleményem szerint műveltségi, erkölcsi állapo­taink s különösen pénzügyi helyzetünk túlbecsü­lésével nem találtuk meg a kellő határt. Tulhaj­tásunk különösen culminál az igazságügyi ministerium börtönháztartási rendeletében, mely állapotainknak egyátalán nem felel meg s rendelkezéseiben a kivihetőségtől messze elmarad. Á fenyitő eljárást illetőleg különösen feli kell hívnom a tisztelt ház s kormányunk figyelmét a vizsgáló bíróságok önálóbb — szakszerűbb — rendszeresítésére s ezzel kapcsolatban a rendőrség szabályozására: mert rendszeresített, önálósitott helyzet nélkül a vizsgálóbiróság csak dillettan­teria, s egy jó fenyitő igazságszolgáltatás alapját a vizsgálóbíróság, királyi ügyészség összhangzatos működése & ezeknek egy megbízható rendőrség által való támogatása képezi. Törvényhozási működéseinket illetőleg, áta­lában megerősödik a nemzetben azon tudat, hogy alkotásainkban rohamosan s kellő összhangszat nélkül haladtunk; (Elénk helyeslés) több tért engedtünk a doctrinar ismereteknek, a külföldi félreismert vagy roszul alkalmazott példáknak, (Elénk helyeslés) mintsem a gyakorlati életnek s a hazai viszonyok ismeretének. (Igazi Ugy vanl) Ezt bizonyítja azon elvitázhatlan körülmény, hogy hozott törvényeink legalább részben nem felelnek meg viszonyainknak az életben, meg­czáfolják a hozzájok kötött várakozásokat. Elég legyen e tekintetben hivatkoznom számos ujabbi törvényeinknek megszüntetése, változtatása, ille­tőleg módosítására. (Ugy vanl Ugy vanl) A létező törvények hiányosságát sem szükséges bővebben fejtegetnem. Csőd- és váltótörvényünk elavult s különösen a csődtörvény gyakorlati nyilvánulá­sában nem egyéb, mint a csődtömeg kisajátítása. (Elénk helyeslés!) Idézzem-e perrendtartásunk hiányait, melyeket még tetéznek a köteteki-e menő döntvények? (Helyeslésl) Idézzem-e a köz­jegyzői intézményt, ujabb alkotásunk ezen fél müvét, mely a mellett, — hogy az átalános panasz szerint az illetőknek életfentartásra alig elég, — még is drága; mely tekintetben szabadjon csak a váltó-óvási, hagyatéki lényegesen növe­kedett költségekre s egyátalán a közjegyzői dijszabás magasságára hivatkoznom. A telekkönyvnek vezetése, a telekkönyvi ügyek elintézésének módja is egyszerűsítendő lenne s itt szabadjon ismét közbevetőleg egyéni nézetemként felemlíteni, hogy a catasteri munká­latok elkészültével s a telekkönyvi átalakítások eszköszlése után a telekkönyvek vezetése az adó­hivatalokra lenne legczélszerübben bízandó : mert ezáltal a telekkönyvek sokat hangsúlyozott decentralisatiója is elérethetnék; eleje vétethetnék azon az ügymenet nem kevés hátrányára levő állapotnak, mely az illeték alá tartozó ügyletek, adóhátralékok bekebelezése körüli tömérdek át és átiratokkal van összekötve s ezen felül eleje vétethetnék, különösen azon a közadók s illetékek befolyására káros kihatással levő helyzetnek, mely nyilvánul a birtokváltozások telekkönyvi be nem vezetése s ebből kifolyólag az adórova­toknak a telekköny weli össze nem hangzásában. Nézetem szerint ezen körülménynek a hitel s forgalmi viszonyok javítására s a kincstári jöve­dékek folyására jelentékeny kihatása lenne. Sokat lehetne még e téren felemlíteni; de nem akarok a tisztelt ház türelmével visszaélni (Halljuk ! Halljuk!) Feli kell azonban mégis említenem azon szomorú állapotokat, melyeket az uzsora eltörlése előidézett. E kérdés ugyan szorosan nem függ össze igazságszolgáltatásunkkal; de azt senki sem tagadhatja, hogy károsan hat reá. Elismerem, hogy e kérdés gyökeres megoldása nehéz; lé­nyeges segítség lenne azonban az önálló magyar bank mielőbbi felállítása s ez által a hitelviszo­nyok javítása; (Helyeslés!) de állítom azt is, hogy a bajon addig is segíteni lehet és kell. Hozassék be a közjegyzői kényszer, különösen az Írás­tudatlan népre mondassék ki, hogy csak köz­jegyző előtt kötött írásbeli szerződések érvényesek: mondassék ki, hogy bizonyos, p. o. 12°| 0-on tul

Next

/
Oldalképek
Tartalom