Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.
Ülésnapok - 1875-44f
344 44. országos ülés deczemher 4, 1875. hanem egyúttal a felsőbb polgári népiskolákat; azonban nem fogja tagadhatni, hogy a tankötelezettséget csakis a 6—12, illetőleg 15 évig mondván kii tehát az elemi iskolákra nézve mindenesetre ez azon főtényező, melyet az 1868: XXXVIII. törvényczikk leginkább kíván a nép gyermekeinek nevelése alatt értetni. Es természetes, hogy itt nem csak irni, olvasni és számolni tanulnak; hanem mindenki, a ki azon törvényt elolvassa, igen jól tudhatja, hogy a népgyermekeineií majdnem azt lehet mondani. — ha csak különben nem akarják magokat értelmesittetni, •— elég tanulni valójuk van azon 6, illetőleg 9 év alatt. Tehát én is azon véleményben vagyok, hogy a felsőbb népiskolákra is kell az államnak adni segélyt; de csak is kivételeden akkor, midőn már az elemi népiskolák iránt kötelességét teljesítette és teljesíthette. De meg fogja engedni t. képviselőtársam, hogy a felállítás kötelezettségét a törvény tisztán magokra az 5000 lakossal bíró községekre; a polgári iskolák fentai'tását pedig a nagyobb községekre- bízza azon esetben, ha tehetségüktől telik. De kimondja e törvénynek — ha jó! emlékezem — 79. §-a azt is, hogy ezen tanodák közül mindenesetre csak is először a szükségeseket kell a községeknek tökéletesíteni és csak is azután, mikor már ezek tökéletesítve vannak, állíthatók fel a felsőbb népes polgári iskolák. Ebből tehát nem helytelenül vonom le, ugy hiszem azon következtetést ; ha az országnak nem volna nagy szüksége és az ország tehetné: én is igen szívesen járulnék a 150,000 frt szükséglethez; de most, midőn nagyobb szüksége van az államnak: természetesen — nem tagadom, hogy erre is kell valamit adni a közoktatási ministeraek; — hanem legnagyobb részét mégis az óvodáknak óhajtanám adatni. Ezeknek következtében a t. háznak egy határozati javaslatot nyújtok be, mely a következő „Utasittatik a közoktatásügyi minister ur, hogy a népnevelési czimen megszavazott összegre nézve minden következő évben részletes kimutatást terjeszszen a ház elé, melyben nemcsak megye, tankerület, vagy uagyobb város, de a községek megnevezésével ki legyen tüntetve, hogy mire, hol, mennyi állami kiadás vagy állami segély fordittatik. K Kemény Mihály: Én ezen czimhez nem szólottam volna, haSsmételve meg nem támadtatott volna azon 150,000 frt, mely a felsőbb és polgári fi- és leányiskolákra nézve elő van irányozva. Molnár Aladár képviselőtársam igen helyesen megczáfolta Simonyi Ernő képviselőtársam állítását, a ki ezen iskolákat jóformán nem ugyan fölöslegeseknek tartjaj de segélyezendőknek nem véli. Most ismét Madarász József képviselőtársam támadja meg ezen iskolákat. Én felhívom mindazokat, a kik figyelemmel kisérik Magyarországon a népnevelést és a kik a vidéken a népnevelés ügyét régóta figyelemmel kisérvén, azt ismerik: nem fogják-e elismerni azt, hogyha mi ezen felsőbb iskolákat segélyezzük, hamarább lesznek jó alsóbb iskoláink ; mert ha ,mi értelmes polgárokat- nevelünk a községekben ezek fognak azon érzékkel birni, hogy maguk is belássák a hiányokat és ezen alsó iskolákat maguk is jobban fogják támogatni, mintha maguk sem bírnak kellő műveltséggel. (Igaz! Ugy van!) A mi pedig a felsőbb leányiskolákat illeti, itt engedjék meg azon képviselőtársaim, a kik nem akarják előmozdítani ezek ügyét, engedjék meg, hogy arra figyelmeztessem őket, hogy Magyarországion öszzevéve vannak milliók ós miiliók alapitványkép letéve a finemzedék mivelésére, tökéletesítésére; de a leánynemzedék növelésére nincsen jóformán semmi. Ha tehát még ezen összeget is megvonnók: csakugyan bizonyítványát aduók annak, hogy a népnevelés iránt érzékkel nem bírunk. (Helyeslés a középen.) Én megszavazom ezen összeget, sőt keveslem azt. (Helyeslés.) Simonyi Ernő: Csak röviden kívánok szavaim félremagyarázása miatt felszólalni. Már a második képviselőtársam látszik félreérteni azt, a mit ma mondottam és indítványoztam. Midőn én azt mondtam, hogy a, néptanítók segélyezésére itt előirányzott összeg törlendő, miután a törvény a néptanítók ellátásáról, nyugdíjazásáról máskép gondoskodott: utaltam azon népnevelési törvényre, a mely minden községnek kötelességévé teszi, hogy a maga tanítóját illő fizetéssel lássa el. Ha ez a fizetés nem találtatik elégnek: akkor a törvényen kell javítani; de nem elvonni a népnevelésre szánt összegből. így van a nyugdíjazással is Ha az nem elég : azt kell törvény utján javítani. Ugyanez áll Kemény Mihály képviselőtársam előadására vonatkozólag is. En a főbb iskolákat nem mondtam fölöslegeseknek, hanem nem ezen cziru alá tartozóknak; azok magasabb intézetek, ugy szólván középtanodák és nem ide tartozók Hegedűs László: T. ház! Molnár Aladár t. képviselőtársammal és barátommal nem akarok vitázni a fölött, hogy a polgári iskolák micsoda categoriába tartoznak; mert igen jól tudja, hogy e tárgyban különbözők a nézetek. Némelyek a középtanodák közzé számítják; vannak olyanok, a kik a felsőbb népiskolák mellett ezeket nélkülözhetőknek tartják, ha a felsőbb népiskolák ugy vannak szervezve, a mint a czél, melyre hivatvák, megkívánja. De ugy vagyok meggyőződve, hogy Simonyi Ernő képviselő társam -külön-véleményének súlypontja nem is itt fekszik. Én sem hiszem, hogy miután
