Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.

Ülésnapok - 1875-44f

44. országos ülés deezember 4. 1875. §45 törvény szerint a polgári iskolák és a polgári tanitóképezdék állanak, ő ezektől a létezési ala­pot meg akarja vonni; hanem igenis az ő véle­ményének súlypontja ott fekszik, hogy ő a' kis­dedóvó intézetek felállítását oly nélkülözheti énül szükségesnek tartja Magyarországon, hogy ezért kész mindent áldozni s ezt oly jelesül indokolta, hogy ha utána még én akarnám indokolni : csak gyöngíteném az ő előadását. Megvagyok győ­ződve, hogy Magyarországon, ismerve viszonyani­kat s körülményeinket, el lehet mondani, hogy a kisdedóvó intézetek azon alapok, melyek segé­lyével fel lehet épiteni a népnevelést, és ezek segélyével keresztül lehet vinni az 1868. évi nép­nevelési törvényt. A mi a tanítók segélyezésére szánt összeget illeti, e tekintetben én is azon nézetben vagyok, hogy ezt nem kell és nem lehet megvonni a ta­nítóktól. Mert szerintem azon törvény, mely a tanítók nyugdijáról és ellátásáról szól: nem se­gít a dolgon, és egészen más természetű. Itt nemesak a községi és állami néptanítókról van szó, hanem átalában az ország minden nép­tanítóiról. Már pedig tudjuk, hogy körülményeink olyanok, hogy bármit mondjon is a törvény. vannak helyek, hol ha 200, ha 100 frt a taní­tónak a fizetése, — meg kell vele elégednie, mert többet adni a körülmények nem engedik. Ily nyomorral küzdő tanítók segélyezésére van ez az összeg szánva. Ezektől a segélyt meg­vonni, mint már tegnap mondtam, annyi volna*, mint a koldustól elvenni a mankót. Engedjék meg barátaim, hogy én itt tőlük külön véleményben vagyok Madarász barátommal együtt, és ezen egész összeget megszavaztatni kérem. Somssich Pál előadó: Meg voltak e pontok egyenként beszélve a pénzügyi bi/.ottságban, és végre azon eredményre jutott a bizottság, hogy innen a központból nem lehet oly szigorúan meghatározni a szükségesekké válandó össze­geket: mert a körülmények szerint változik a szükség, változnia kell tehát a segélynek is, mely nyujtatik. Épen azért a pénzügyi bizottság azon véleményben volt, hogy szavaztassék meg e czélra a minister urnák 800,000 frt és ezen átlagot ott, a hol legczélszerübb, t. i. a hol leg­inkább van reá szükség, alkalmazza a minister. Csak egy pontot veszek: a 10,000 frtnyi se­gélyezést. Ez az egyik részről ostromoltatik, a másik részről ajánltatik. Néha megtörténik, hogy e rovatban nem 10,000 írtra, hanem többre van szükség. Például véletlenül el ég valamely ta­nító termése, vagy el ég a háza vagy beteggé lesz és nem teljesítheti kötelességét és segélyre van szüksége. A kormánynak ily esetben lehetetlen nem nynjtani neki segélyt. Lesznek másfelől e czim alatt rovatok, hol az előirányzott összegnél KÉPV. H. NAPLÓ 1870-78. II. KÖTET. kevesebb segélyre lesz szükség. Ne méltóztassanak tehát ragaszkodni az egyes pontokhoz, s méltóz­tassanak a 800,000 frtot átruházás mellett a mi­nister urnák megszavazni. Abban teljesen igaza van Madarász József képviselő urnák, hogy a segélynek miként és hová történt fordításáról a minister ur részletes jelentést tegyen. A háznak joga és kötelessége ezt megkívánni. (Élénk helyeslés.) Elnök: A népnevelés szükségleteire a költ­ségvetésben átruházás megadása mellett 800,000 frt van előirányozva. A pénzügyi bizottság ezen összfget megszavaztatni ajánlja. Minthogy sem a külön-vélemény, sem Kajuch képviselő ur az összegre nézve kifogást nem tesz: azt hiszem, hogy kimondhatom határozatilag, hogy a 800.000 frtot a ház az átruházás megadása mellett meg­szavazza. (Helyeslés.) Tehát a népnevelési szük­séglet czéljaira a ház az előirányzott 800,000 frtot átruházás mellett megszavazza. Már most fölmerül az a kérdés, hogy miután a külön­vélemény és Kajuch képviselő ur az egyes ro­vatok S7,ámarán} r át akarják megváltoztatni, hogy azon számarány megmaradjon-e igy, mint a költ­ségvetésben van, s a mint a pénzügyi bizottság javasolja, vagy pedig megváltoztassák? ('Felkiál­tások: Maradjon!) Tehát méltóztatnak meghagyni a számarányt. (Felkiáltások Maradjon]) A szám^ arány e szerint megmarad. Következik Madarász József határozati ja­vaslata. Beőthy Algernon jegyző: (Újra felol­vassa Madarász József határozati javaslatát.) Trefort Igost vallás- és közoktatásügyi minister: Nincs ellene semmi kifogásom. El­fogadom. Elnök: A ház ugy látom, Madarász József határozati javaslatát elfogadja. (Helyeslés.) W ächter Frigyes jegyző: (Olvas) 28. rovat, A népnevelési lap kiadására 10,000 frt. Simonyi Ernő: Én és Helfy barátom, kik a különvéleményt beadtuk, azon nézetben va­gyunk, hogy e lap Vagy ingyen küldetik meg a néptanítóknak vagy előfizetés mellett. Ha in­gyen küldetik: akkor a 10,000 frt. kevés; ha pedig előfizetés utján küldetik meg: akkor nincs szükség a további subventióra, mert a tanitóknak azon nagy száma, kik e lapot hordatják: töké­letesen elegendő arra, hogy a lapot fenntartsák. Mi ugy tekintettük e lapnak adott subventiót, mint bizonyos sine cura fentartását és annál fogva e 10,000 frt. törlését indítványozzuk. Trefort Ágoston vallás- és közoktatás­ügyi minister: A tanítók egy nagy része oly szegény, hogy rajok nézve valódi szelb-mi jóté­temény, ha havonkint ingyen ily lapot kapnak, 44

Next

/
Oldalképek
Tartalom