Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.

Ülésnapok - 1875-43

43. országos ülés deezember 8. 1876. 295 vaslatot. (Elénk helyedé?, a szélső baloldalon.') Önök el fogják azt fogadni, én nem fogok önökben csalatkozni. W

ächter Frigyes jegyző: (Olvassa) Határozati javaslat. Beadják Irányi Dániel, Hegyesi Márton, Hegedűs László, Mocsáry Lajos, Ostffy István, Szongott Jakab, Simonyi János, Duka Ferencz, Pogány Ödön. A vallás és közoktatásügyi minister utasittatik, hogy a vallásszabadság behozatala iránt még ez ülésszak alatt terjeszszen elő törvényjavaslatot. Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi minister: T. ház! Irányi Dániel igent, képviselőtársam felszólalása folytán bátor vagyok kijelenteni, hogy rövid idő múlva két törvényjavaslat fog a t. ház asztalára letétetni, és pedig az egyik a nazarenusokról, a másik pedig a polgári hatóságok előtt kötött házasságról. Akkor lesz ugy a t. képviselő urnák, valamint a t háznak is alkalma megvitatni az egyházi összes kérdéseket, és megbeszólni a jövőben követendő egyházpolitikát ; tekintettel a most előadottakra, feleslegesnek tartanám az indítványozott határozatnak meghozatalát és azért kérem a t. házat, méltóztassék azt elutasítani. (Helyeslés a középen. Mozgás a szélsőbalon.) P. Szathmáry Károly: T. ház! Nem érzem magamat hivatva tüzetesen felelni az igen t. képviselőtársam Irányi Dániel ur által felhozottakra. 0 maga is jól tudja, hogy a mi a vallásszabadság kérdését illeti, vele együtt érzek, de vele érez kétségkívül a háznak igen sok tagja is; én azonban a kérdést csak ugy látom felvethetőnek: iclőszerü-e most, a midőn az országgyűlés. a nemzet törvényhozása mindenekelőtt a nemzetnek íinancziális megmentésével foglalkozik, felvetni oly kérdéseket, melyek itten legalább is hosszú időt igénylő, és az országban bármikor máskor elviselhető, de most elviselhetlen elv-harczot idéznének elő ? A mi igen t. barátomnak a közoktatási budgetre vonatkozó nézeteit illeti, ó felhozza azt. hogy az igen t. minister ur által benyújtott tudósítás hibás és hiányos. Ezt az igen t minister ur maga sem tagadja; sőt bevallja magában azon tudósításban és épen ebből kiindulva arra az eredményre jut, hogy ezentúl csak minden öt év folytán adjon egy ilyen statistikai tudósítást. Én megvallom, hogy osztozom azon nézeteiben ós magam is megnéztem az adatokat és azokat hiányosaknak és hibásaknak találtam. E tekintetben tehát egyértelmű nézetben vagyok ugy az igen t. minister úrral, mint Irányi Dániel t- képviselő úrral, és a különbség közöttünk csak az, hogy nem jutunk egyenlő eredményre. Én ugyanis abból, hogy az igen t. minister ur hiányos statistikai adatokat közöl : nem látom még azt, hogy ezeket 5 évre kiterjesztendoknek vagy elejtendoknek kellett tartanom Én ellenkezőleg meg vagyok győződve arról, hogy ezen tudósítások még sokáig hibásak lesznek és meg vagyok győződve arról, hogy ha 70—80—90%-ről le fognak szállni 50—60, vagy 40°!

0-re, akkor igazabbak lesznek; de miután a nemzetnek érdekeltsége közoktatási ügyünk iránt oly nagy : azon következtetést nem tudnám elfogadni, hogy ezen nagyfontosságú ügy folytonosan evidentiábau ne tartassák és azon értesítések — legyenek bár azok hiányosak, — ne hozassanak az ország tudomására. T. ház, azt hiszem, hogy a behozandó közigazgatási bizottságok nyomán, a melyekben a tanfelügyelők egyenes összeköttetésbe fognak lépni a többi megyei tisztviselőkkel: ezen statistikai adatok hova tovább igazabbak lesznek, habár lehet, hogy kevésbé kedvezőek; de feltétlenül követelem, hogy akármilyen legyen a nemzetnek közoktatásügyi állapota : arról a törvényhozás mindenkor biztos, kimerítő és lehetőleg hü kifejezéssel és jelentéssel is birjon. Igen t. barátom Irányi felhozta azt is, hogy az 1868-iki közoktatási törvény nincs végrehajtva, hogy nem történtek meg mindazok, miknek a törvény értelmében meg kellett volna történniük. Igen t. barátom jól tudja, hogy Francziaországban az állam már 1789-ben ragadta kezébe a közoktatásügyet : mert igen jól tudta azt, hogy a nemzetnek legnagyobb kincse épen az, hogy a közoktatás vezetését saját kezébe vegye, Ennek daczára mondhatom — épen a közelebbi időkben jutott hozzám három roppant kötetnyi munka, mely Franeziaországnak minden ez irányban kiadott rendeletét ós törvényét magában foglalja, s mondhatom t. barátomnak, hogy azért a közoktatásügy, legalább a népoktatás ügye ott nem sokkal haladt előbbre, mint van jelenleg Magyarországon. Közoktatási törvényeket meghozni, elméletetet felállítani igen könnyű dolog; de hogy évtized vagy évtizedek alatt is valósággal az ige testté váljék : az még nem éretett el a világon sehol. Méltóztatott móltánylattal felhozni, mit én is helyesnek tartok, hogy a közoktatási minister ur azon eszmére tért át, hogy különösen az oly községekben állit népiskolákat, melyekben semminemű iskola nincsen. Én ezt nagyon helyeslem; de azon eljárást is helyesnek tartom, hogy a hol a jó akarat és a fél erő megvan : az állam is siessen segélyezni az iskolák felállítását. Igaza van abbam, a mit például Temesvárról méltóztatott felhozni, de téved Halmira nézve, mert az igen csekély népségű és szegény község. Felhozott a képviselő ur egy igen szép eszmét, melyet szintén egész lelkemből pártolok, és ez a szegény gyermekek kiöltöztetése, téli ruhával való ellátása. Ugy tudom, hogy e czélra ala-