Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.
Ülésnapok - 1875-43
29G *3. országos ülés kiüt segélyegyletek az országban igen szép számmal léteznek. Üdvözlöm ez eszmét és hiszem, hogy a közoktatásügyi minister ur is, leit minden egyébbel inkább lehet vádolni, mint humanistikus érzelem hiányával, arra mindent el fog követni. El is követheti sokkal inkább, mint eddig; mert ha, a mint hiszem, létrejő a közigazgatási bizottság és a tanfelügyelő nem lesz elszigetelve a megyétől : reménylem, hogy lesz mód és alkalom őt felelősségre vonni mindannyiszor, ha kötelességét a társadalmi téren nem fogja teljesíteni. Ezt várom es hiszem. Nem akarom a t. ház figyelmét tovább fárasztani ; csak azt jegyzem meg, hogy elfogadom a költségvetést azon terjedelemben, a mint azt a t. minister ur benyújtotta; mert azon meggyőződésben vagyok, hogy a nemzet ugy áll a közoktatásügyi kiadásaival, mint az az indiai fejedelem, ki mindenféle bálványokra sokat költött és végül feljegyezte költségeit is. a melyek a szegények számára tett adakozásait illették'; az előbbi kiadásokat mind nagyobbrészt letörölte egy isteni kéz, de a szegényeknek — s itt értem a közoktatási ügyet — adott ezereket. százezereket és milliókat bizonyosan nem fogja letörölni, s ha lehet meghajolni valaki előtt: akkor a szigorú pénzügyi bizottság előtt hajlok meg azért, hogy a nemzet ilyen sanyarú viszonyai közt is megszavazta ezen költségvetést egész terjedelmében; és bátor vagyok figyelmeztetni azon t. bizottság elnökét, hogy a nemzet igen is. üdvözli őt. mindannyiszor más téren ajánlóit megtakarításaiért; de nem fogja üdvözölni soha azért, hogy a közoktatás torén akar megtakarítást tenni, ily nemzetnél, melynek egész jövője a közoktatási költségvetésen alapszik. Mert t. ház, megmondom egész őszintén, hogy én a nemzetnek összes financiális és közgazdasági jövendőjót ezen budgeten alapulónak látom. Vágygyal nézek azon törvényjavaslat vagy indítvány elé, melyei Ürményi Miksa t. képviselő ur ígért a háznak a véderő átalakításának kérdésére nézve; de azt hiszem, hogy akárminő átalakításról lehessen szó : az csak ugy lesz lehetséges, ha gyermekeink anyagi, illetőleg testi fejlődése arányban lesz szellemi fejlettségével. Ha egy katonaságra és harczra edzett nemzetet alapjától kezdve a tetőzetig nevelünk : ekkor hiszem hogy a nemzet képes lesz a védrendszer oly átalakítására, hogy a katonák polgárok, ós a polgárok katonák legyenek. Különben nem. Ilyen sok bajnak, mi törvénykezésünket, igazságszolgáltatásunkat igénybe veszi: vagy részben ama szellemnek, mely a törvényeket és különösen az adótörvényeket megkárosít ja,: alapja, eredete iskoláinkban fekszik: mert, hogy egyebet ne hozzák fel, ha pl. csakugyan huzamosabban fentartatik a dohánymonopoliumra vonatkozó törvény : csakis azáltal lehet az azzal szemben fenálló csempészetet megszüntetni, ha az iskolában oktatefzember 3. 1S<5. jak, hogy ez az államnak határozott megkárosítása. {Élénk derültség) Engedelmet kereke ha az apa otthon azt hallja gyermekétől, hogy neki ezt tanították: akkor megfogja tartani a törvényt. Egy szóval mindazon bajainknak, melyek most az országot nyomják, igaz gyógyszere a közoktatásban rejlik és mivel nem látom czólszerünek szűkmarkú megtagadását annak, a mi szükséges: megszavazom a költségvetést; de elvárom azt, hogy a nemzet a hova fordított pénz eredményéről minden évben lehetőleg kimerítő jelentéssel tudósittassék, még pedig annyival is inkább, mert pl. a mostani adatok egy része a közoktatási intézeteknél oly tényeket tartalmaz, melyeket a köztudat túlhaladottaknak tart; a statistikai adatok pedig az iskolákra vonatkozólag sok helyütt hibásak, de reményiem, hogy folyton javulni fognak és legalább is a legközelebbi esztendőkben kielégíthetők lesznek. Elfogadom egyébiránt a költségvetést. (Helyeslés a középen.) Hegedűs László: T. ház! Midőn ezen költségvetés főbb tárgyai felett nézetemet átalánosságban kívánnám eknondani, szorosan ezen költségvetés keretében fogok mozogni/ Ha államháztartásunk rendben volna, valóságos anomáliának kellene tartani azt, ha valaki a vallás és közoktatási ministerium költségvetéséhez azon szigorú takarékossági szempontból akarna szólni, a melyre ma minden téren oly nagy súlyt fektetünk. Itt a megtakarítás igen könnyen kulturális életünk kárára történnék, mert azon tőkéknek, a melyeket e téren okszerűen befektetünk, a legszebb gyümölcse ós kamatja : a nép szellemi és értei mi műveltsége, melyet ha pusztán csak közgazdasági szempontból tekinteti ők is, még akkor is egyik legfőbb faktora az állam jólétének. T. ház! Én ily szempontból tekintem a közoktatási ministerium költségvetését és egész készséggel elismerem, hogy én ezen nézetet látom abban kifejezve. Ez azonban nem teszi azt, hogy bizonyos téren nem mehetett volna el a minister ur a takarékosságban odáig, a meddig azt az ország mostani szigorú helyzete megkívánta volna. Ujabb beruházásokat hoz javaslatba ott, a hol a közintézetek érdekei, a közmivelődési czólok ezt követelik s megkívánják: megtakarítást tesz, ott a hol ezt a közművelődés kára nélkül teheti. Ezt valósággal méltányolni kell, annyival is inkább: mert azt hiszem, hogy ezen az utón el fog jönni nem sokára azon idő, midőn már egyszer a kisérlések köréből ki fogunk a lépni, mi érdekeinket veszélyezteti, s alkotásaink nem lesznek csak foltozgatások minden irányelv nélkül. Azt nem mondhatjuk t. ház hogy valaha az országgyűlés ezen tárcza iránt túlságos kedvezéssel lett volna ; sőt tekintve a közművelődéi? magas czélját s feladatát, tekintve azon nagy áldozatokat,
