Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.

Ülésnapok - 1875-43

286 48. országos ttlés deczember 3. 1875. Engedelmet kérek, a minister ur épen most mondotta, a posta és távírda egyesítéséről beszélve, hogy az iránt: mi lesz valósággal megtakarítható, tájékozva nincs. Bizonyos dolgok egyesittetni fognak ; de előre nem tudja, hogy ez által mi lesz megtakarítható? Mi sem tudjuk személyenként kijelenteni, hogy ennyi s ennyi számtiszt takarítható meg ezen és ezen osztátyban; hanem azt hisszük, hogy kellő takarékosság mellett néhány állomást meg lehetne szüntetni. A minister ur tegnap szemünkre vetette, hogy valamennyi számtisztet el akarjuk bocsáttatni és az egész postai kezelést 8 számtisztre akarjuk bizni. Hiszen a postánál őszesen 27 számtiszt, a horvát osztályban 3. Ezekből mi egyet sem kívántunk elbocsáttatni ; mi csak a központi számtiszti osztály reductióját kívántuk, még pedig 64-re 79-ről, tehát 15-nek a törlését indítványoztuk. Különben t. ház magának a különvéleménynek a posta, s távírda ügyében nem lóvén semmi concret indítványa, azért e tekintetben nem is kívánok további észrevételt tenni; hanem arra kérem a t. minister urat, jöjjön azzal tisztába: vajon a képviselőház s maga a ministerium is egy ily fontos változtatást, az administratio körébe tartozónak tekint-e ? vagy a törvényhozás magának kivánja-e fentartani az elhatározást ? B. Simonyi Lajos kereskedelmi minister: T. ház! azt hiszem, hogy Simonyi Ernő képviselőtársam kivánatának, s illetőleg a pénzügyi bizottság kivánatának is, mely szerint ezen ügy nem véglegesen intéztetik el: eleget tettem az által, hogy az egyesítés azon részéről, mely főleg pénzbeli kiadással jár, előterjesztést tettem és kértem a t. házat, hogy most. miután a posta és távírda egyesítését csakugyan keresztül vihetőnek tartom, erről nyilatkozzék a pénzügyi bizottság, és ennélfogva t. képviselő társam azon állítása, mintha én a pénzügyi bizottság mellőzésével óhajtottam volna eljárni, elesett; mert én jelenleg is azt kérem, hogy adassék ki a pénzügyi bizottságnak azon előterjesztés, melyet a képviselőháznak benyújtottam. A mit a t. képviselő ur, a tegnapi nyilatkozatokról mondott, hogy t. i. a számtisztekre nézve milyen reductiot proponálok : erre nézve ismételnem kell azt, a mit tegnap mondottam. Hiszen a központban nincsen 8 osztály, ós nincs is 8 számtanácsos ; 8 osztály tehát nem lévén, nem is lehet elosztani ugy, hogy minden osztályban legyen 8 számtiszt; mert szorosan véve csak 2 osztály volt a központban t. i. a praesidialis osztály, a szorosan vett központi és a ménes-gazdaságra nézve és most ezt egyesitettem. Ennélfogva 8 osztályról szó nem lehet; hanem csak két osztályról és nem 78 számtisztről, hanem kevesebbről. Ennek nyilvánítása után ismételve azt mondhfttom, hogy mjhtán a pénzügyi bizottság benyújtott jelentésében a postáról és a távirdáról nem nyilatkozott, most midőn én ezen előterjesztést teszem : a pénzügyi bizottságot azon helyzetbe hozom, hogy e részben határozatot hozhasson és ha ezt a ház elé fogja terjeszteni, a ház határozni fog a felett. Nem tudom, hogy Simonyi Ernő t. képviselő társam ennél többet is kivan-e? Madarász József: Engedje meg hát nekem a t. minister ur, hogy elmondjam: miért kívánjuk mi, vagy legalább részemről miért kívánok én valami mást az eljárásra nézve. Megengedi a minister ur, hogy most e perczben napi renden a beadott költségvetési előirányzat és e tekintetben a pénzügyi bizottságnak a kormány által is elfogadott előadása ^an. Ez lóvén napirenden és a napirend tárgyában most tisztán a postára nézve lévén a szükséglet ós fedezet: engedje meg a földmivelés, ipar- és kereskedelmi minister ur, mindazon nagy — ha ugy szabad mondani — rokonszenv mellett is, melylyel irányában viseltetem, mint ipar- és kereskedelmi ministertől megvártam volna, hogyha ily nevezetes — fogadjuk el, hogy administrationalis kérdést is óhajt, ós óhajt ma a maga költségvetésének tárgyalása alatt elintéztetni a ház által ; én azt vártam, remény lettam volna, hogy azt mindenesetre a költségvetési vita átalános tárgyalásánál fogja tenni. Igen helyesen van, ha a t. minister ur maga és a kormány e tekintetben nevezetes megtakarításokat vél; de tisztába kell jönni: vajon a törvényhozásnak is jóváhagyása kell-e e részben, vagy pedig közigazgatási utón maga akarja elintézni. De mindenesetre parlamentalis ténynek tartom azt, hogy azt már az általános vita alkalmával terjesztette volna elő a t. minister ur, hogy akkor a ház nyilatkozhatott volna felőle, ha oly ténynek tartja-e ezt: miképen arra a törvénykozásnak különvéleménye szükséges, vagy egy külön bizottsághoz, vagy ha ugy tetszik, pénzügyi bizottsághoz is lehetett volna utasítani, hogy mikor a t. minister urnák költségvetése és erre nézve a pénzügyi bizottság jelentése előttünk lesz és tárgyalandó lesz: akkor már e tárgyra nézve is véleményt mondhasson a ház. Most meg fogja engedni a t. minister ur, hogy nem vagyunk e helyzetben; nekünk ma a posta és távirdai, a pénzügyi bizottság szerint előterjesztett költségvetési előirányzatra nézve kellene szólanunk. Ha áll az, a mit a t. minister ur mondott, hogy ő jónak látja a postának és a távirdának egyesítését és abból nevezetes megtakarítást is kimutat ós részletezi azt és azt kéri a pénzügyi bizottsághoz vissza utasíttatni: engedje meg, akkor a beterjesztett előirányzatot és az arra adott pénzügyi bizottság általi javaslatot addig okvetlenül föl kellene függesztenünk, mig a pénzügyi bizottság újból nem fog a t. minister urnák e részletes, indítványa iránt nyilatkozni.