Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.

Ülésnapok - 1875-42

42. országos ülés deczember 2. 187á. 259 munka idő, és ezzel a munkával magát azon idő alatí fentarthassa, ezzel azon szegény napszámos közönségnek igen nagy szolgálatot teszünk. Azt mondja a t. képviselő ur, hogy az e czélra a minister által kórt összeg nem arra költetik el, a mire el kellene költetnie; de ebből nem az következik, hogy töröljük tehát az összeget, hanem az, hogy a képviselő ur adjon javaslatot, hogy mire fordittassék az összeg; mert ha töröljük : akkor sem czélszerüen, sem czélszerütlenül nem fogjuk elkölthetni. A mit a képviselő ur a selyem- és szederfa termelés iránt felhozott, annak alaposságát készséggel elismerem; elismerem, hogy hazánkban helyes volna a selyemtermelésnek nagyobb mérvben való meghonosítása;- de a mit a t. képviselő ur mint ennek postalatumot állit fel, mint olyat, a mit ő a messze jövőben kivánandónak tart: az máris megtörtént. Vannak selyem-beváltóintézetek, nem rágja ki tehát a gubókat a hernyó. Ne méltóztassék azt hinni, hogy az állam be nem váltja; sőt némi kárral váltja be, s vannak, kik e tekintetben útmutatást is adnak a népnek. Ez a gazdasági rovatban mintegy 6000 frtnyi kiadást képez. De mindamellett, hogy a t. képviselő ur a selyemtenyésztést annyira üdvösnek tartja, és messze kilátásba helyezi azt, a mi erre nézve máris megtörténik : mégis mit tesz ? Törli azon rovatot, melyben az erre fordított kiadás foglaltatik. Ebben én összefüggést képzelni nem tudok. (Helyeslés a középen.) Emliti a t. képviselő ur. hogy milyen czélszerü volna, ha hazánkban sajt készíttetnék, s menbyire alkalmasak volnának hazánk gazdasági viszonvai arra. hoffv e tekintetben utánozzuk a külföldet. Ezt is elismerem. De ha azon 50 ezer frtot törölni méltóztatik, mely a gazdasági czélokra adatik ki; ugyan miből tegye azt, a mit a képviselő ur kíván, a kormány? Valóban különösen jár el a képviselő ur. Mindent óhajt; de mikor a pénzről van szó, mely nélkül kivánatait teljesíteni nem lehet: azt kiadni nem akarja. Még egy nagy érve van a t. képviselő urnák, az, hogy az eddigiekből azt látjuk, hogy a tett kiadásoknak nincs eredménye. Különös! ha valahol a lakosság műveletlen s. azt akarjuk, hogy a tudomány fejlődjék, nem-e iskolákat állítunk'? Epén azért szükséges itt a kiadás, hogy eredményt előidézzünk. Ha eredmény volna, nem volna szükségiparos szakiskolákra kiadni 7000 frtot. Arra kell kórnem a t. képviselő urat, méltóztassék összefüggésbe hozni kívánalmait azzal, mit e kivánatok teljesítésére szán : mert sokat akarni, és semmit sem fizetni a mai világban nem járja. Az előadottak következtében méltóztassék a t. ház elfogadni az itt kért 35 ezer frtot, mely részint az ipar emelésére, részint az iparos szakoktatás fejlesztésére, részben pedig olyan kötelességek teljesítésére, mint a központi értesítő, melyet a törvény ránk parancsol, szükséges. (Élénk helyeslés a középen.) Steinacker Ödön: T. ház! ha az ipar és kereskedelmi czélokra szánt összeget tekintem, lehetetlen, hogy össze ne hasonlítsam azt ugyanazon tárczának más tételeire vonatkozó összegekkel. A gazdaság különböző ágainak emelésére, lótenyésztésre , vesztegintézetekre, állatgyógyintézetre és egyéb a földmivelóssel közelebb vagy távolabb összefüggésben levő czélokra elő van irányozva a fedezet levonásával összesen 610,826 írt, és tekintve az 1874. évi zárszámadás eredményeit, meg vagyok győződve: hogy ezen összeg egy millióra fog emelkedni. Ennek ellenében ipar- és kereskedelmi czélokra összesen 35 ezer frt szerepel a budgetben, s ha még hozzá teszem ezen összeghez a bányakapitányságokra szánt 67,000 frtot, mely összeg némileg hasonlókép az ipar bizonyos nemének javára adatik ki: lesz ez összegből 97,000 frt. Ez azon összegnek, mely földmivelési czélokra van szánva, ^„-de annak, mi valószínűleg e czélokra ki fog adatni. Es ha egészen eltekintek a bánya-kapitányságoktól, s tisztán az ipar és kereskedelmi czélokra tekintek, ezekre csak %-da fordittatik azon összegnek, mely a földmivelésre szánva van. Hogy ezen aránytalanságokat ni ég inkább kimutassam, bátor vagyok következő adatokat bemutatni. Az összes állami kiadásokból fordittatik egy millió állami kiadás után ipari czélokra Francziaországban 888 frt. Hollandiában 610 frt. Portugáliában 4000 frt. és Magyarországon 140 frt. Ha tekinteni a tisztán eulturai és gazdászati czélokra szánt állami kiadásokat: esik megint egy millió állami kiadás után ipari czélokra Francziaországban 3040 frt., Hollandiában 2020 frt, Portugáliában 15,000 frt, Magyarországban 512 frt Ha pedig összehasonlítom az ipar javára kiadott összeget a népességgel, azt találom, hogy egy millió lakos után fordittatik ipari czélokra Francziaországban 15,710 frt., Hollandiában 11.638 frt. Portugálban 12.205 frt., Magyarországban 2258, frt. A gazdasági tanintézetekre ezen budgetben a fedezet levonása után előirányozva van 131,760 frt., mely összeg minden esetre szaporodni fog a gazdaság különféle ágainak emelésére szánt összegekből 150,000 frtig; holott az ipari szakoktatásra legfőlebb lő,000 frt. jut: tehát a gazdasági oktatásra szánt összegnek csak egy tizede. A kereskedelmi akadémiára előbbi években megszavazott 10,000 frt helyett, mely tavaly egészen töröltetett, most csakis azon esetre, ha netalán pénz maradna ; más felsőbb tanintézeteknél 5000 frt javasoltatik megszavaztatni és ez oly kiváló tanintézettel szemben történik, melyet a kereskedői osztály áldozatkészsége emelt a hazai keres-