Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.

Ülésnapok - 1875-40

40. országos illés Egyébiránt a hitelválság elvégre is, mindamellett, hogy már régen tart. meg fog szűnni; a korhadt fák kifognak dőlni, és utánok ki fog dőlni sok egészséges is. De utoljára a vihar, a pusztítás nem tarthat örökké. Azonban még akkor is fennmarad azon másik két ok, a, mely Magyarországon az egészséges közgazdasági élet fejlődését akadályozza, fennmarad a vámközössóg és az önálló bank hiánya. Pedig a hitelválságnak egyik oka épen az önálló bank hiányában keresendő, valamint keresendő abban, hogy a vámközösség mellett az ipar nem fejlődhetvén: a kereset, a hitel, a bizalom, napról-napra fogy, a pénz szűke napról-napra növekszik. Én t. ház, valamint minden szabadságnak, ugy a kereskedelmi szabadságnak is őszinte hive, barátja vagyok; de más országok példájának tanulmányozásából azt láttam, hogy a kereskedelmi szabadságnak csak czélnak szabad lennie ; azt rögtön elérni nem lehet, nem tanácsos. Minden ország, a mely a maga iparát kifejlesztette, a melynek ipara virágzik, előbb a védvámok rendszerét kísérletté meg, ipara a védvám szárnyai alatt növekedett nagyra. így tett Francziaország, mely mai napig is a védvám uralma alatt áll; igy tett maga Angolország is, a hol jelenleg a szabad-kereskedés elve uralkodik. Anglia 1842-ig részint véd, részint tiltó vámok alatt állott, ós csak azon évben változtatta meg az addig követett- rendszert, teljesen pedig csak 1849-ben szakított a régivel. A többi országok azonban mai napig is védvámokat alkalmaznak. Anglia bátran tehette ezt, tehette azért: mert ipara és kereskedelme már akkor annyira ki volt fejlődve, hogy a többi országokkal aggály nélkül szembe szállhatott. De vajon oly helyzetben van-e Magyarország, t. ház, hogy iparának védelemre többé nem lenne szüksége ? Vajon nem azt tapasztaljuk, nem azt látjuk-e, hogy az osztrák ipar sokkal magasabb fokán áll a fejlődésnek, mint áll a miénk ? vajon gyáraink bukása nem azt bizonyitja-e részben, hogy azon védelem, mely a külföld irányában fen áll, nem elegendő, nem azt, hogy az osztrák gyárakkal versenyezni képtelenek ? T. ház! Ezek, ugy hiszem, oly igazságok melyeket kevés ember, kevés tagja e háznak fog kétségbe vonni. Vannak azonban, kik a sorompókat, melyeket Magyarország és Ausztria közt felállítanak, azért tartják veszélyeseknek, inert, ugy mondják, ha mi az osztrák ipargyártmányok ellen állítanánk fel vámokat: az osztrák kormány viszont a mi nyers terményeinket fogná vámokkal sújtani. Először, t. ház! én nagyon eltévesztett vámpolitikának tartanám azt, mely a nyers terményekre, élelmi szerekre adót, vámot róna. Ezt elhagyta a többi ország, 1872-ben életbe léptetni akarta ugyan Franeziaországban Thiers; de már >Yember 30. 1875. 205 a következő évben, miután maga megbukott: az ő intézkedése a törvényhozás által megszüntettetett. Az élelmi szerek, nyers anyagok, melyek a gyárak táplálására szükségesek, mainap mindenütt vámmentesek ; nem hiszem ennélfogva, hogy az osztrák kormány oly rövidlátó lenne, hogy a maga népességének élelmére, a maga gyárainak táplálására szükséges anyagot megvámoltatná. Igaz, hogy nem csak egyes emberek, — miként ezt a ministert'lnök ur monda, — hanem néha kormányok, néha nemzetek is a szenvedély által elragadtatják magukat; de erre kell, "hogy némi okot szolgáltasson az, a ki ellen indulatra gerjednek. Mi magyarok nem szolgáltatunk szomszédainknak erre okot; a mit mi kívánunk, az jogos, az törvényen alapszik. A vámsorompók felállithatás 3J az I8ö8-ki törvény által az^országnak biztosítva van, jogtalant ennélfogva nem kívánunk ós méltatlanul sem kívánunk eljárni. En"nem akarom, t. ház! nagy vámokkal sújtani, valamint a többi külföld, ugy az Ausztria által behozandó termékeket, iparczikkeket sem; én a magyar gyáraknak, a magyar iparnak nem akarok heverő párnát készíteni ; pusztán pajzst akarok adni kezébe, a melylyel a túlságos verseny ellen megvédhesse magát. Nincs, és nem lesz tehát az osztrák kormánynak és törvényhozásnak oka arra, hogy ellenünk visszatorlással éljen. Aztán," minekutána azt hiszem, az osztrák tartományokkal kereskedelmi szerződésre akarunk lépni, ha ily föltételt szabna elénk : kétségtelei!, hogy a magyar kormány nem fogadná el. És ha a mi beleegyezésünk, tehát szerződés nélkül önállókig magas vám-tariffát állítana fel a mi nyers terményeinkre, akkor mi viszont az ausztriai 'termékeket, az ausztriai iparczikkeket nagyobb vámmal sújthatnék, mint tennénk különben, ez esetben pedig nem mi fogjuk megsinleni, t. ház! hanem megfogják sinleni szomszédaink, mert az ő gyáraik elvesztvén a magyar piaezot, kénytelenek lesznek megszüntetni munkájokat, a magyar piacz elzárásával képtelenek levén a többi országokkal versenyezni. De különben is, én nem teszem fel, hogy Ausztria, a velünk egy fejedelem alatt álló birodalom oly ellenséges vámpolitikát akarjon követni Magyarországgal szemben, minőtői a többi, idegen országok irányában tartózkodik. Vagy a többi országok ellen is fog hasonlóképen védvámokat állítani fel a nyers termékekre nézve'? Ha ezt teszi: akkor a verseny egyenlő leend Magyarország, Oroszország és Románia közt, ez esetben pedig mi egyátalán nem félünk; hanem — ha csak ellenünkben alkalmazza azon vámokat: akkor miként mái' elébb mondottam, teljesen feljogosítana arra, hogy mi meg az általános vámtariffát ő rá alkalmazva, ezt oly magasra emeljük, hogy az ő ipar termékei Magyarországba ne jöhessenek, a többi külföldi termékekkel ne versenyezhessenek.