Képviselőházi napló, 1875. II. kötet • 1875. november 22–deczember 6.

Ülésnapok - 1875-40

204 40. országos ülés november 80. 1875. gyalás megindul, a kormány azon interpellatióra > válaszoljon, melyet hozzá Horánszky képviselő nr a tegnapi napon intézett. A nyerendő válasz kétségkívül a mai tanácskozásnak egyik legfontosabb tárgyát, egyik legfontosabb kérdését világosította volna fel. De miután ezen óhajtásom nem teljesült: nem marad egyéb hátra, mint hogy a nélkül szóljak a szőnyegen levő tárgyhoz. T. ház! A táreza, melynek költségvetése előttünk fekszik, a, közgazdasági életnek három legfontosabb szervét foglalja magában: a földmivelést, az ipart és a kereskedelmet Fájdalommal tapasztaljuk, hogy mind ez a három szerv évek óta szenved, sorvadoz. A földmivelés az egymást követő rósz termések súlya alatt görnyedez, hozzájárulván még a marhavész is, a súlyos adó és egyéb terhek és mindenek fölött a féktelen uzsora. A kis ipar pang megrendelés hiányában. Ha vannak megrendelései, az átvevő nem fizet ; a gyárak vagy leszállítják a munkát, vagy épen, a mint nem hiányoznak rá példák : eloítj4k a tüzet A kereskedelem hanyatlik. Ez rövid szavakban foglalva közgazdasági életünk mai képe. S mivel hogy ilyen szomorú : azon kötelesség háromlik reánk, a nemzet képviselőire, hogy e bajok kutforrását kutatván, azok orvoslása iránt a lehető legrövidebb idő alatt intézkedjünk. Ne várja tőlem senki, hogy igy fogván fel kötelességemet, e pillanatban néhány titkár, vagy mit tudom én, pár segéd-fogalmazó fizetésének törlését indítványozzam. Midőn felebarátom a vízben fuldokol, én nem a viz felszínén úszkáló kalap után kapok; vagy hogy más, talán erőteljesebb, de nem kevésbé találó hasonlattal éljek: midőn a súlyos beteghez az orvost hívják, az kétségkívül — bocsánatot kérek a netalán triviális kifejezésért — nem a lábujján létező megkeményedett bőr eltávolítását, hanem a hevenybaj megszüntését tartja legelső kötelességének. A bajok, melyekben a közgazdaság szenved, véleményem szerint a következő négy főokból szárma/.nak Az első, melyet már emiitettem, az egymást követő szüktermés; a második a permanenssé vált hitelválság; a harmadik a vám-közösség ; a negyedik egy önálló banknak a hiánya. Engedje meg a t. ház, hogy mind a négy bajt szemügyre vegyem és azoknak m.kénti orvoslása iránt mondhassam el rövid szavakban véleményemet. A rósz termések meggátlása, a melyekkel a gondviselés több éven át meglátogatott, az emberi hatalmat meghaladja, az által nem orvosolhatók; de igenis azoknak hatása évek multával enyhülhet. ha a mezei gazdák a magok egyoldalú termelését több oldalúvá változtatják, ha a sik földet, a pusztaságot befásitjuk, ha — a mint tegnap igen helyesen figyelmeztetett a közlekedési minister ur — < csatornákat építünk, melyek szárazság idején öntözésre, bő esőzések esetén a fölösleges vizek levezetésére alkalmasak Ilykép az égalji csapásokat is mérsékelni lehet; de ez hosszú időt, hosszú tanulmányozást és nagy befektetést igényel, nekünk pedig a pillanat bajait kell orvosolnunk. Ami a hitelválságot illeti, én t. ház, mialatt a külföldön éltem, minthogy közgazdasággal különösen foglalkoztam, ugy a Francziaországban, mint Angliában és Amerikában időközönként dúlt válságokat figyelemmel kísértein, ezeknek lefolyását vizsgáltam és azt tapasztaltam, hogy mig egyrészt ugyanazon okok idézték elő ott is, a mik itt, a pénz és hitel válságokat, t. i. a túlságos vakmerő speculatio, a féktelen nyereség-vágy, az önerejével számot nem vetés; ugy másfelől meggyőződtem arról, hogy azon országokban e válságok sokkal rövidebb idő alatt folytak le és ha miként a vihar nagy pusztításokat vittek is véghez, ezek oly károsak, oly vészthozók nem voltak, mint voltak mind azon hitel-válságok, melyek nálunk és Austriában dúltak. A hitelválság miként tudjuk harmadéve május havában tört ki, s azóta több vagy kevesebb megszakítással mindig tart, megszűnik és újra kitör. Tudjuk, hogy e napokban is a budapesti piaczon 14, mások szerint 17, köztük a legjobb hitelű czegek megbuktak. Vannak, kik három-négyszer annyi vagyonnal birnak, mint a mennyit passiváik tesznek; de mivel pillanatnyilag nem képesek váltóikat beváltani, bukni kénytelenek.- A többi országokban, a hol ily hitelválságok kitörnek, a bankok, némely helyütt a kormányok igyekeznek ezeket enyhíteni ; nálunk én részemről ez irályban vajmi keveset tapasztaltam. Láttam, hogy oda át a bécsi kormány az iránt tett indítványt, hogy a bankacta fölfüggesztessék, a magyar kormány ezt nem ellenezte és az megtörtént. Láttuk azon kivül azt. hogy oda át bizonyos segélyegyleteket állított a kormány; de minálunk Magyarországon, kivéve azt, hogy az osztrák nemzeti banknál aziránt közbejárt, hogy a magyar hitelintézeteknek, különösen a takarékpénztáraknak talán öt. millió frtnyi előleget adjon, egyéb intézkedést a magyar kormány részéről a hitelválság enyhítésére nem láttam. Sőt nem látom, nem tapasztalom, hogy jelenleg is valami erélyesebb intézkedéseket tenne szemben azon, nem tudom való-e, de mint állítják, való eljárásával az osztrák nemzeti-bank fiókjának, a mely szerint nemcsak, hogy a hitelt élvező ezégeknek a hitelt nagyon is megszorította ; hanem midőn azt hallja, hogy valamely adósa ingadozik, aláiró társát is, noha hitele kétségtelen, mégis felszólítja, hogy váltsa be ő a váltót, különben jövőre nem számithat kölesönre. így állván a dolog, s nem lévén készpénze sem az egyiknek, sem a másiknak, ha hitelét egészen tönkre tenni nem akarja: uzsorások karjaiba dobja magát, és előbb-utóbb tönkre jnegy.