Képviselőházi napló, 1875. I. kötet • 1875. augusztus 30–november 20.

Ülésnapok - 1875-15

82 15. országos ülés september 16. 1875. melyet a kormány követni szándékozik, megfe­lel-e a szabadelvű párt irányának? Felhozhatják a trónbeszéd ellenében azon észrevéreit, hogy az nem elég részletes; hi­szen a kormánynak a már készen lévő számos törvényjavaslatból igen könnyű leendett egyes tárgyakat részletesen is jelzeni ; de ez által a trónbeszéd elvesztette volna tömörségét s eg-ész részleteiben még se ismertethetvén a felvett tár­gyat, egy szükségtelen s eredménytelen vitára ndott volna alkalmat ~ és praecipitálta volna az vgy is minden egyes tárgynál előkerülendő ér­demleges vitát. Lehet, hogy azokat, kik sokat adnak a phraseologiára. kik ékes mondatok esztergályo­zására nagy súlyt fektetnek, a trónbeszéd ala­kilag Jsi nem elégíti • de a kik a parlamenti nyilatkozatokban hangzatos irályt nem keres­nek, azok bizonyára meg lesznek a trónbeszéd­del alakilag is elégedve. Ezeket előre bocsátva, által térek a trón­beszéd lényegére, az abban foglalt tárgyak fon­tosságára és az egészből kivonható programúira, megbírálva: vajon a kormány megfelelt-e a vá­rakozásnak, melyet a nemzet benne helyezett. Reménynyel és bizalommal üdvözölte a fe­jedelem a nemzetet az országgyűlés kezdetén, mely nagyfontosságú kérdések megoldására van hivatva. És ezen szavai a trónbeszédnek vissz­hangra találtak az országban. Én részemről jelen­ben nem osztozom azon politikában, mely* hazánk bajait az által is növelné, hogy viszonyainkat erősebb színekkel festve a nemzetet lehangolja. Én nem osztoznám azon politikában, mely az elé­gedetleneket, kik minden államban és minden körülmények között léteznek, szaporítaná. Én nem tartanám helyesnek jelenben azon politikát, mely bajaink, terheink óriási nagyságát emle­getve, az állam hitelét is akaratlanul csökken­tené. Én is érzem bajainkat, érzem terheinket : de a bajt orvosolhatónak, a terheket elviselhe­tőknek s állapotainkat javithatóknak hiszem. Sokan már a múlt országgyűlésen a kor­mánynak programm nélküliségét vetették sze­mére és azóta is az évek óta felhalmozott bajo­kat mind e kormánynak tulajdonították; pedig meg kellett volna fontolni, hogy minő állapot­ban találta és vette által a mostani ministerlum a kormányzatot. Azonban a kik ösmerik az ál­lamháztartásban a sulyegyen helyreállításának nehézségeit, kik ismerik a deficzit megszünteté­sének fontosságát: azok el fogják ismerni azt is, hogy ha semmi egyéb más programmja nem lett volna egy kormánynak, mint a sulyegyen helyreállítása az államháztartásban és ezt siker­rel keresztül viszi, azon kormány örök hálára fogta volna kötelezni a nemzetet. De legkevésbé vádolhatja programmnélkü­líséggel a kormányt az, ki kellőleg megfigyelte a trónbeszédből a következő rövid mondatban foglaltakat, mely is igy hangzik: „összhang­zásba hozni a közigazgatás különböző ágazatai­nak működését, a közigazgatást és az igaz­ságszolgáltatást gyökeresen javítani és pótolni az észlelt hiányokat; a közmunka és közlekedési ügyet minden irányban rendezni, a vasútháló­zatot a legsürgősebb szükséglet határai között kiegészíteni; a főrendiházat korszerüleg rendezni; a vallási és házassági kérdéseknek az élet szük­ségletei által kívánt mérvbeni megoldását esz­közölni." — Mily nagy feladat ez, mind mennyi szorgalmas figyelmes körültekintő mun­kást igényel; valójában a fenébb elősoroltak annyi fontos tárgyat foglalnak magukban ; miszerint óhajtanunk kell . hogy mindazokat az országgyűlés alatt elvégezhessék. Ha végre ezeket a trónbeszéd azon részével kiegé­szítjük, melyben a hitelviszonyok rendé ,ése , az ipar, kereskedelem, termelés fejlesztése, az adóképesség emelése enlittetik: akkor meg kell győződnünk, hogy a kormány az ország hely- * zetét kellőleg felfogta, bajainkat ösmeri, az or­voslás módjaival is tisztába van s csak a tör­vényhozás hozzájárulása, higgadt munkálkodása szükséges, hogy hazánknak egy jobb jövőt te­remtsünk és az átalános jólétet előmozdítsuk. Van azonban a trónbeszédnek három igen fontos tárgyra vonatkozó része, mely az első hallásra nekem is homályosnak tetszett, — és ezek a polgári házasság, a bankkérdés, a keres­kedelmi és vámügyre s átalában a 30 évre kötött ­egyezmények megújítására vonatkozó részek. Azonban ily fontos okmány megítélése al­kalmával nem szabad az első benyomásoknak engedni, nem szabad az irály hatásának engedve a tárgy felületén elsikamlani ; latolni kell min­den szót s ki kell keresni azoknak valódi jelen­tőségét. És ha mélyebben gondolkozunk a fen­nebb érintett mondatok felett, megtaláljuk an­nak valódi és megnyugtató értelmét. De lássuk egyenként a mondottakat. A vallási és házassági kérdéseknek (Halljuk!) az élet szükségei által kívánt mérvben való megoldását egyik főteendőül említi a trónbeszéd, s bár a polgári házasság behozatalának jelzése gondosan kerültetett, de ez másra mint erre nem vonatkozhatott: A polgári házasság behozatala 3 módon esz­közölhető. 1-ör a kötelező polgári házasság által, 2-or annak facultative megengedésével, 3-or az úgynevezett szükségbőlí polgári há­zasság iránti törvény által. Én elméletileg tekintve a tárgyat, a polgári házasságot szükségesnek tartom, nem csak azért,

Next

/
Oldalképek
Tartalom