Képviselőházi napló, 1875. I. kötet • 1875. augusztus 30–november 20.

Ülésnapok - 1875-30

338 30. országos ttlés november 18. 1875. ezután az adót garantiák mellett, mert ezek elég bőven vannak a törvényjavaslatban lerakva; ak­kor fogja behajtani az adót: mikor az illetők fi­zetni tudnak; mikor az illető adózókat nem ro­hanják meg egyszere négy-öt oldalról közmunka, községi pótlék, törvényhatósági, városi pótlék miatt; hanem felosztják azt az évre, akkorra a mikor meg van az illetőnek keresete és jöve­delme: (Helyeslés a középen.) akkor azt állítom igenis, hogy pontosabban fognak fizetni az adó­képesség minden megtámadása nélkül. {Helyeslés a középen.) Azután kérem: min alapszik az a 4 millió adótörlesztés? 40 millió forint egyenes adóhátra­lékot mutatnak fel a zárszámadások. Ennek egy része nem existál és csak a mi hitelünket rontja meg, az csak számításainkat teszi nehézzé. (He­lyeslés a középen.) Liquidáljuk, mutassuk meg, számítsuk ki, hogy Péter és Pál mivel tartozik, és én azt hiszem, hogy ha meg fog történni az átalam javasolt utón, bizottsági utón, az illetők részvételével, a hatóság ellenőrzése és felügye­lete alatt az adóhátralékok kiszámítása és az il­lető adózó viszonyaihoz, vagyonához és a ki­mutatott adóhátralékokhoz képest az ő tartozása részletekre fel fog osztatni: akkor az adóhátra­lékok nevezetes része be fog folyni; (Élénk he­lyeslés a középen,) mert nem mindegy ám, méltóz­tassanak elhinni a t. képviselő urak, ha egy em­bertől követelik egyszerre az egész adóhátralékot, melylyel évek hosszú során át sokszor önhibá­jából, sokszor anélkül adós marad, vagy ha azt mondják, hogy nem kell lefizetni az egész ösz­szeget egyszerre; hanem 1876-ban ennyit, 1877­ben ennyit és 1878-ban ennyit, egy szóval fel­osztják az adóhátralékot az évek bizonyos soro­zatára. (Elénk helyeslés a középen.) Én azt hiszem, hogy ha mindenki tudja, mihez tartsa magát, ha nem lesz megrohanva egyszerre 10 ezer írtért: 2 ezer frtot könnyebben fog lefizethetni. (Helyes­lés a középen.) És ezen 4 millió adóhátraléknak mi a jogo­sultsága? az, hogy nem tűrheti Magyarország pénzügyi kormányzata; akár én üljek itt, akár önök, hogy 40 millió forinttal tartozzanak az emberek adóhátralék fejében. Ennek bizonyos részét be kell hajtani, épen az igazságos adózás elvénél fogva, hogy ne a rendes adófizetőket nyúzzuk, hanem azt szorítsuk fizetésre, a ki tar­tozik. Es mit veszek én fel? valami hallatlan összeget? tíz percentjét az egyenes adóhátralé­koknak, vagyis 4 millió forintot. Es van még egy más argumentum, mely azon 4 millió forint mellett szól, s ez az: méltóztatnak tudni, hogy a községek mint erkölcsi testületek az államnak nevezetes adóösszegekkel tartoznak, melyeket le­fizetni nem tudnak. Én azt mondom azon köz­ségeknek: ti megfizethetitek ezen nagy adóhátra­lékokat a nélkül, hogy az egyes adózót, az egyes városi lakost rögtöni pótadóval sújtsák; mert én azon kölcsönök amortisatiójára és kamataira nézve, melyeket adóhátralékaitok lerovására fel fogtok venni, megadom azon kedvezményt, hogy azok az állami adóval együtt hajtassanak be. Például, ha Pozsony, vagy Nagy-Szombat, vagy más község — nem mondom, hogy ezek tartoz­nak, csak városokat említek — tartozik 30—40 ezer forinttal; én megvagyok róla győződve, hogy bármely pénzintézettől fognak pénzt kapni, mihelyt az illető intézet tudja, hogy az államadóval együtt fognak behajtatni a kölcsönök törlesztési részletei és kamatai; s akkor a községek lefog­ják fizethetni adótartozásaikat, az adózók nagy megterheltetése nélkül (Élénk helyeslés a középen.) Ezán községi adótartozások magok tesznek 7 — 8 millió frtot, s én mégis csak 4 millió frtot ve­szek fel az összes adóhátralékokból. Azt állítom tehát, hogyha t. ház nekem az eszközöket kezembe nem adja: nem állok jót, hogy bejön a 4 millió forint. De ha a t. ház méltányolja azon törekvéseket, melyeket ezen téren egy törvényjavaslatban, hogy javítsam az administratiót, leraktam, s ezt elfogadja: akkor én felelek róla, hogy az administratió jobb, egy­szerűbb, pontosabb lesz, s ez által, ha csak min­den emberi számítás nem csal, hacsak mindent a világon jogosulatlannak nem kell decretálni, reménylem, hogy az adóhátralékok befolyása ^biz­tosítva lesz s a 4 millió be fog jönni. (Élénk helyeslés a középen.) Ez és az előbb említett két eset a 22 millió forintnak felét teszik, mert 10.700,000 frtot tesz­nek ki; tehát a másik fele még kérdéses volna. A másik fele, — a mennyiben én többet irá­nyoztam elő, mint a mennyi 1874 ben tényleg befolyt, — abban fekszik, hogy a fogyasztási adóknál felvettem 600,000 frtot a bor- és hus­fogyasztási adóból a létező törvény alapján, te­hát nem a sörből, nem a szeszből, czukorból ; ezeknél és megmondtam az okát csekélyebb a töb­lett;— a bélyegadónál felvettem 600,000 frtot az idén hozott törvény alapján, mert a marha­levelek és a vadászati jegyek megbélyegzése ezen jövedelmet biztosítja. Felvettem ezen kivül 1 mil­lió forintot az iiletékszabási hivatalok felállí­tása folytán, Mocsáry Lajos képviselő ur ezt sokalja. No kérem, én azt hiszem, hogy mikor 17—üO millió adóhátralék van az országban, ha különös orgánumokat állítunk fel arra, hogy az illetéket rendesebben, pontosabban, annak idején ugy számítsák ki, hogy ne kellessék minden ember­nek felfolyamodnia és ismét felfolyamodnia: ak­kor azon illetékek gyorsabban fognak befolyni. (Helyeslés a középen.) Ez annyira a' dolog ter­mészetében fekszik, hogy nem tudom, azon iile­tékszabási hivatalokat miért állítjuk fel: ha ebből jövedelmet nem várunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom