Képviselőházi napló, 1875. I. kötet • 1875. augusztus 30–november 20.

Ülésnapok - 1875-30

30. országos ülés no Eddig az illetékszabással foglalkoztak majd­nem mellékesen az adóhivatalok; ezen munkára jövőben ex asse ahoz értő routmirozott, képzett külön hivatalnokok és hatóságok lesznek meg­bízva, ennek következtében könnyebben, gyor­sabban fognak kivettetni és fizethetik le tarto­zásaikat az illetők és a behajtás is jobb lesz ; nem lesz akkor az a sok hátralék : mert lesz egy orgánum, mely kizárólag azzal foglalkozik és kedvező eredményeket fog felmutatni. Addig mig valamely intézmény életbeléptetéséről van szó, igen sokszor mondják és igen helyesen, hogy ezen, meg ezen pénzügyi eredményei lesznek; mikor azután a pénzügyminíster ezen eredményt a budgetbe fel akarja venni: akkor egyszerre azt mondják, hogy ott az eredmény megszűnt, ezen intézménytől nem várunk semmit. Hiszen a közjegyzői intézménytől ezen a téren is várunk eredményt; mert a hagyatékok feldolgozásától, melyekben millió és millió illeték fekszik: jöve­delmet várunk és én ezt is csak egy millióval vettem fel. Ezt pedig csak nem lehet valami nagy összegnek tekinteni, mely illusórius és semmi alappal nem bíró feltevésre lenne alapítva. (Helyeslés a középen.) Tovább megyek; azt kérdik: miért vettem fel a dohányjövedéknél többet,mint 1874-re tény­leg befolyt? Én sokkal kevesebbet vettem fel, mint 1875-ben volt felvéve, mert két millióval leszállítottam az előirányzatot és tettem azt azon sajnos tapasztalatnál fogva, hogy a dohányjöve­dék azon nagy összegekről, a melyekre 1874-íg felment, hanyatlott és hanyatlott nemcsak a kö­zönséges fogyasztás csökkenése miatt, hanem ha­nyatlott azon rendSfvüli fogyasztó közönségnek megszűnése következtében, a mely ezen ország­ban akkor, a mikor a vállalkozások tengerében úsztunk: oly nagy mértékben f ogyasztatott. Le­szállítottam tehát; de hogy ez évre mégis többet vettem fel az előirányzatban, mint 1874-ben: ennek oka egyszerűen az, hogy az 1875-iki do­hánytermés bősége azon feltevésre jogosított, hogy nyers dohányt fogok eladhatni és a nyers dohány árát vettem fel egy és fél millióval, mert hittem, hogy bár 1874-ben az eladásból nem folyt be semmi: 1876-ra befoly, a mint a közelebbi hónapokban is eladtam már bizonyos mennyiségű nyers dohányt. Ott van továbbá az államvasutak jövedelme, melyek 1874-ben nem hoztak be semmit; de az idén — mint előadtam — valamit már jövedel­meztek, ugy hogy azon 22 millió forintból, melylyel többet vettem fel 1876-ra, mint 1874-ben bejött, ezen elősorolt tényezők folytán, melyektől 18 milliót várok : marad még indoko­landó négy millió forint. Tehát a fennebbi té­nyezőkön kivül négy millióval vettem fel töb­bet 1876-ra, mint tényleg bejött 1874-re. Ez el­oszlik az egyes bevételi ágaknál mint erdő, .vember 18. 1815. 339 bánya, államjószág, lottó, sójövedék stb. Hogy miért? Elmondtam akkor , midőn az expo­sét tartottam a t. ház előtt; elmondtam, hogy azt azért tettem, mert az 1875-iki év eddigi eredményei azon feltevésre jogositanak, hogy az 1875-iki év az 1874. évihez képest bizonyos többlettel fogja szolgálatát befejezni, és így fel­tehető volt, hogy a mint több jött be 1875-ben adóemelés nélkül az év első felében, mert az uj adók akkor még nem gyakorolták a maguk hatását—: feltehettem hogy 1876-ra is több fog bejönni, és azért ezen 5 millió többletet az idei eddigi resultátnmok által motiválva láttam, mert a kezelési kimutatások eddig épen 5 millió frt jövedelmi többletet mutatnak 1875-ra. Ezekből áll, a mivel kötelességem volt indo­kolni azt, hogy azon fedezetnek, ugy a mint tervezve van, milyen a maga jogosultsága. Sok­kal kevesebbet vettem föl az egyenes adókból, mint a mi kivetve van; kevesebbet, mint az a mit az adókötelezetteknek be kellett fizetniök; mert a bér és adóhátralékokból csak szerény 8—10°j 0-et vettem fel, és kevesebbet mint 1875-re volt előirányozva ; igaz hogy többet mint 1874-ben befolyt; de ott vannak az mj törvényes intézke­dések, a melyekre számitásomat alapítottam. Ha mindaz meg nem történik, a mit javaslatba hoz­tam, nem jöhet be semmi körülmények közt az előirányzat; de azért hoztam ezen érintett intéz­kedéseket javaslatba. Ha mind e mellett is rosz­szabbá lenne az eredmény: az előre nem látható conjuneturák okozata lehet. Ha ezen országot ismét csapások fogják érni, — a mit isten ne adjon: — akkor ezen fe­dezet nem fog megállni; de ki fog tudni oly butgetet csinálni, mely agvicol országban, a mily­lyen Magyarország, 4—5 rósz termés után is ak­kép állhasson meg, hogy a 6-ik rósz évet is teljesen épen kibírja? Es szabad-e, lehet-e ily budgetet, mely a legroszabb viszonyok között sem változik, csinálni ? Ily budgetet, azt hiszem, nem is lehet, de nem is szabad. (Elénk helyeslés a középen.) Én nem vagyok azon szerencsés helyzet­ben, mint Francziaország pénzügyministere, hogy tudtára adhatnám a t. háznak, miszerint már eddig is 100 millió franccal több folyt be, mint praeliminálva volt. Mi szegény ország va­gyunk. Hogy megakasztatott és pang minden: arról nem tehetünk; ez oly baj, mely ellen meg­tettük a lehetőt, de melyeket végre tűrnünk kell. De meg vagyok győződve, hogy — a mi csak el nem maradhat végképen, ha a javulás beáll: akkor az ország maga regeneratív képességével és elasticitásával le fogja küzdeni a szenvedett csapásokat. Én nem vérmes reményű és legjobb évre számítottam; hanem az 1874. és 1875. évi tényleges eredményekre, melyek bizony nem na­gyon fényesek. Ha ezeket is nagyon meghazud­tolná a jövő: nagyon szomorú lenne. De ezt nem 43*

Next

/
Oldalképek
Tartalom