Képviselőházi napló, 1875. I. kötet • 1875. augusztus 30–november 20.

Ülésnapok - 1875-30

336 30. országos ülés november IS. 1875. vádakkal lépnek fel. (Egy hang a jobb oldalról: De igenis figyelembe vesszük.) Ha figyelembe veszik: vádjaiknak nincs értelme. A mi a bányákat illeti, azt mondja a. képviselő ur, én elég merész voltam itt 500,000 frt tiszta jövedelmet irányozni elő. En elég merész voltam ezt tenni, ez igaz; de azért az 1875-ik előirányzathoz képest egy csöppnyi változtatás sincs; mert ha a t. képviselő ur figyelmesen méltóztatik a költségvetést átnézni: épen azt fogja találni, hogy épen szén összegnek megfelelő öszszeg — igen csekély az eltérés — áttétetett a bányászatból, mint kiadási tétel a nyugdijak közé és csak ezen áttétel folytán áll elő az 500,000 frtnyi többlet. En nem vettem fel itt semmi tiszta jövedelmet. Csak 800 ezer írttal többet bruttó bevételnél, mint 1874-ben tényleg befolyt. 1874-ben befolyt 20 millió és 415 ezer frt és én praelimináltam 21 millió frtot és valamit, tehát csak 800 — 900 százezer írttal vettem fel többet, mint a mennyi 1874-ben befolyt; és hogy miért vettem fel többet az 1874-ben elért összegnél: azt megmondottam indokolásomban. Azért: mert a selmeczi igazgatóság kerületében 1874-ben oly rendkívüli vízhiány uralkodott, hogy azon kerület jövedelmeit a rendes bevételeknél sokkal csekélyebbekké szorította; de ez abnormis állapot voltj erre nem számítunk 1876-ban; így tehát most valamivel többet vehettem fel; továbbá az 1874-ik évi zárszámadások egy 300,000 frtnyi tétele 1874-ik január 1-jére íratott, a helyett, hog}' az 1874-re írattatott volna. Ez a tétel a körmöczi arany-bányákhoz küldött bizonyos áruszállitmányokra vonatkozik. De azért ne gondolja a t. képviselő ur, hogy én jótállok azért, hogy a bányászatnál egy krajczár deficzit sem lesz : mert az a conjuncturáktól függ, melyeket szabályozni hatalmamban nincs. Kérdezze meg a t. képviselő ur a bányatulajdonosokat Európa szerte mindenütt : vajon van e azoknak ma tiszta hasznuk avagy nincsen ? Ezt én be is jelentettem a háznak, magmondottam hogy nem felelek arról: nem lesz e deficit; de hogy hol előirányozzak hiányt: azt nem teszem azért, mert lehetetlenség megmondani, hogy itt fog-e vagy amott fog ez, vagy ama bánya kevesebbet üzleti költségeinél hozni. Elég az, hogy én tiszta hasznot nem vettem fel. Ami az államvasutakat illeti, azt mondja a t. képviselő ur, hogy azok 1872. óta csökkenő állapotban vannak, s hogy én mégis 2.780,000 frtot veszek fel. Igaz, de az idei év kezelési eredménye azt mutatja, hogy egy millió írtnál nagyobb összeg beszolgáltatott tényleg és egy millió írtnál nagyobb összeg, mint tényleges követelés még van a magánosoknál, kik azt megfogják fizetni. Ez tehát azt mutatja, hogy ez évben, az államvasutak 2 millió írtnál valamivel többet keresnek. En tehát felvettem az összeget; de megmondtam, hogy ez is a conjuncturáktól függ. Ha lesz mit kivinni: ezen bevétel meg is fog haladtatni; de ha nem lesz mit kivinni: ezen bevétel természetesen nem lesz elérhető. Más képviselő urak számításaira is kell reflectálnom különösen azért: mert számításunknak vég resultátuma ugy látszik kiindulási pontját képezi a jobboldali ellenzék egész érveléseinek. E képviselők azt hozzák ki eredményképen, hogy 1876 ban valószínűleg 18 millió írttal nagyobb lesz a hiány, mint a költségvetés előirányozna. Ezt mondja Bujanovits Sándor t. képviselő ur és ezt elfogadja az ón t. barátom Ürményi Miksa t. képviselő ur. Bujanovits Sándor t. képviselő ur számítását a magam részérói helyesnek és alaposnak, ugy a mint az itten előadatott, absolute nem ismerhetem el. De nem ismerhetem el helyesnek és alaposnak azon számítást, melyet egy előtte szólott t. képviselő ur majd nem ugyanazon alapon, ugyan azon eredménnyel, csak hogy részletesebben és némi változtatással tett; nem ismerhetem el Dessewfy Aurél t. képviselő ur számításának helyeslését sem. A t. képviselőurak hogyan hozzák ki, hogy 11 millióval nagyob lesz a hiány? Ezt ugy hozzák ki, hogy azt mondják: 1874-ben bejött ennyi; a pénzügyminister kimutatta, hogy az 1875 év első felében bejött ennyi, ez utóbbit aztán megduplázzák, hozzáütik ahoz, a mi befolyt 1874-ben s azt mondják: csak ennyit lehet előirányozni 1876-ra (Ellenmondás a jobboldalon.) Higyjék meg a képviselő urak, hosszabb leszek, ha közbeszólnak. Ez az okoskodás igy volt oda állítva, méltóztassék elhinni, el tudom mondani szóról szóra, hogy igy volt. (Igaz a középen.) Bujanovits képviselő ur azt állította, hog}?- 1874-ben 183 millió jött be; azt a.3 5 milliót, a melyet én mint ez év első felében befolyt többletet kicaleuláltam: ő megduplázza és 10 millióra veszi fel, s hozzáadván ezt a 183 millióhoz, kijön szerinte 193 millió, éhez hozzájön még 2 millió a szállítási és fényűzési adó fejében, s igy lesz 195 millió; miután pedig én előirányoztam 206 milliót, tehát ezen számítás szerint 11 millióval nagyobb a hiány. Ez igy volt oda állitva, de ez a calculus absolute tarthatatlan. Még ha az eredmény tényleg az leane is, a melyet a t. képviselő urak kihoznak: akkor sem lehet, akkor sem szabad igy számitani; mert nem ezen az alapon alakulhat a költségvetés; a budget szervezetét nem lehet akként venni, hogy figyelem nélkül a közbenjött factorokra, az időközben hozott törvényekre, csak az állíttassák oda kiindulási pontul, mi jött be 1874-ben és az 1875 első felében, midőn a hozott törvények nem is voltak életbeléptetve. Ha én ugy számítottam volna, mint a t. képviselő urak, azt mondván, hogy bejött 1874-ben ennyi, 1875 első felében ennyi, ezt az összeget megkettőztetve veszem fel s hozzáadom. az 1874-ben befolyt összeghez s igy csinálom az