Képviselőházi napló, 1875. I. kötet • 1875. augusztus 30–november 20.

Ülésnapok - 1875-29

326 29. erszágos ülés november 17. ÍS75. azt mondta: „megfogjuk próbálni a megtakarí­tás minden lehető eszközének felhasználásával, rendezni az állam ügyeit a nélkül, hogy adót emeljünk; de ha akár bajaink nagyobbaknak bizonyulnának, mint hiszszük, akár az általunk érvényesítetni szándékolt eszközök nem volnának oly hamar érvényesíthetők, akár nem volna azoknak eredménye elégséges, s ha az államház­tartás rendjének helyreállítására követeli: igenis azonnal fogunk apellálni a nemzet áldozatkész­ségére, és adóemelést is fogunk követelni. Simonyi Ernő: A. BituS-cabinet is ezt mondta. Elnök: Kérem a t. képviselő urakat, ne méltóztassanak közbeszólani. Tisza Kálmán: Itt engedelmet kérek a t. képviselő úrtól, — nem arról van szó, hogy más cabinet mit mondott, hanem midőn ezen mostani cabinet azzal vádoltatik, hogy a válasz­tások előtt azt ígérte a nemzetnek, hogy nem fogja az adót felemelni: arról van szó, hogy igérte-e, vagy nem? és ez az, a mi nem áll; mert nem ígérte. _(ügy van! a középen) Egyébiránt Ürményi képviselő ur hatái-o­zottan hivatkozott arra, hogy ők positiv téren állanak. Azt mondja, positiv téren állanak: mert meg mondják, hogy a deficit nem 15, hanem 26 millió. Bizonyos, hogy ez positiv állítás; hanem valamit állitani, azt gondolom, még nem annyit tesz, mint positiv téren állani; hanem positiv téren áll valaki először: ha bebizonyítja, a mit állit, másodszor, ha az orvoslási módok iránt is kifejti véleményét. Különben positivitásuk a de­ficit nagyságára nézve sem oly nagy, mint én magam is előbb hittem: mert két igen jeles szó­noka közül azon t. pártnak az egyik 26, a má­sik 20 millióra számította a deficitet. Positiv eredményre tehát még e szempontból sem tud­tak jönni, positiv álláspontot, mint párt még e tekintetben sem foglalnak el. (Helyeslés a középen.) Azt mondja a t. képviselő ur, hogy a kor­mány eszméje a fedezetné] a 8 milliónyi adóeme­lés, hogy azt hisBzük, hogy ezzel a deficit fedezve van, s hangsúlyozza, milyen veszedelmes fedezeti mód ez. Abban ismét a feledékenységgel küzködik t. barátom, hogy a kormány 8 millió adófel­emeléssel elakarja enyésztetni a deficitet : mert azt ugyan soha senki a kormány tagjai közül nem mondta, hogy csak ezzel akarja el enyésztetni; hanem ezt is, mint a deficit lassanként való ele­nyésztetésének egyik tényeyezőjét kívánja számba venni. Egyébiránt méltóztassanak elhinni, nem any­nyira veszélyes az, mint a mennyire kellemetlen azokra nézve, a kik proponálják; s ha veszélyes : akkor is veszélyes nem az országra, hanem po­litikailag azokra nézve, kik javasolják. Mert az országra, az ország hitelére nézve veszélyes nem lehet az, ha látják mindenütt a világon, hogy ez az ország kész terhek vállalásával is bajain segi­teni (Helyeslés a középen.) Ez irányban veszélyessé legfőlebb azok tehetik, kik folyton azt hirdetik, hogy annyira vé^e van Magyarországon min­dennek, hogy itt fizetni senki sem fog. (Élénk helyeslés a középen.) De igenis nagyon kellemetlen a kormányra és a kormány pártra nézve. Kellemetlen először azért: a miért kellemetlen mindenkire nézve; mert bizony a felemelt adót mindnyájunknak fizetni kell, pedig bizony egyikünknek sem tar­tozik szenvedélyeihez az adófizetés, (Derültség.') Es kellemetlen másodszor azért, — és bizonnyal nem szánná rá magát a kormány arra, hogy kérje, teljes ok nélkül, — mert nem lehet széle­sebb körben könnyebben felhasználható szer az ellenzéki elvek hirdetésére, mint épen az adó­felemelés ellen mondott beszédek és adott sza­vazatok. (Elénk helyeslés a középen.) A mi Ürményi képviselő urnák a hadügyekre vonatkozó nézeteit illeti, ő maga is azt Ígérte, hogy később fogj'a alkalmilag kifejteni nézeteit a hadseregről, honvédségről, ezeknek tehát rész­letes czáfolatába most nem bocsátkozhatom. De kénytelen vagyok egyre figyelmeztetni, s ez az, hogy ő azt mondta, hogy az adófelemelésnél előbb meg kellene tenni a hadseregben a reduc­tiót, s annyival inkább nem szavazza meg elő­zőleg az adóemelést: mert a deficit nagyobb, mint a, milyennek állíttatik. De alig néhány pas­sussal előbb beszédében azt mondta, hogy elis­meri, hogy ebben törvények kötik a kormány és az ország kezét; elismeri, hogy a reductio rög­tön nem lehetséges; hanem mégis jó volna tudni, hogy szándékban van-e ? Már most szemben állunk oly deficittel, mely mint a képviselő ur mondja, nagyobb annál, melyet a kormány ki­számított; beismeri azt, hogy a mit ő mond, nem rögtön kivihető, hanem csak idők multával: mert hisz, egyéb akadályt nem is említve törvények is kötik az ország kezét s azután mégis azt mondja, hogy bár a deficit nagyobb, mint a milyenek állíttatik, bár a mód, melyet ajánl, — mint maga is mondja — nem egy hamar érvé­nyesíthető: nem szavazza meg az adófelemelést. Tehát ugy látszik, a súlyt arra fekteti, hogy tudassék a szándék ezen dolgok irányában, hogy ő a deficitet szándékkal akarja fedezni. (Derültség.) Különben, mert többen emiitették a nagy hadseregek terhes voltának kérdését, ajánlva Svajcz és Amerika példáját : ezeknek bátor va­gyok megjegyezni, hogy én részemről nem hi­szem, hogy volna ma gondolkozó politikus, ki ne óhajtsa, hogy ne csak mi nálunk; de min­denütt e világon az állandó hadseregek túlságos terhén könnyebbitessék. Egészemről én is óhajtom ezt; de megvallom, annyi bátorságom, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom