Képviselőházi napló, 1875. I. kötet • 1875. augusztus 30–november 20.

Ülésnapok - 1875-26

28. országos ülés november 13. 1875. 255 valamint a t. kormány által előterjesztett törvényjavaslatokból ezen megnyugvást, ezen meggyőződést szerezni nem bírtam, uj átvizsgálás végett visszautasitaui; ez magunktartásunk indoka és- ennek alapján a jelen költségvetést én sem fogadom el. Csanády Sándor: T. ház ! Előttem szólott Pulszky Ágoston t. képviselő ur {Halljuk !) jelezte az utat, melyen nekem haladnom kell s azért az általa elejtett fonalat felvéve, nyilatkozom e perczben. Midőn az 1849-iki önvédelmi harcz következtében létre jött önkény-uralom megszűntével a jelen ministerelnök, illetőleg belügyminister Tisza Kálmán ur megkezdette politikai működését e hazában, a nemzet egy része nagyszerű és vérmes reményeket csatolt azőműködéséhez; eznemis volt meglepő t. képviselő ház ; meri hisz köztudomású dolog az, hogy a minister elnök ur egyike volt az 1861.évi azon képviselőknek,kik nem tartván a nemzetre nézve méltányosnak felirattal járulni az ural kodéhoz, határozottan tiltakozott azon eljárás ellen, melyet az önkényuralom a lefolyt korszakban követett és határozottan vissza követelte Magyarországnak jogtalanul feladott függetlenségét az ősi az 1848-iki alkotmány alapján. Az 1861-ik évi országgyűlés azon oknál fogva, mert az uralkodó vonakodott megadni a nemzet jogos kívánalmait : eredmény nélkül oszlattatván fel, 1865-ben, midőn az uj országgyűlés egybe hivatott, szerencsénk volt a t. ministerelnök urat pártunknak, az úgynevezett határozati pártnak élén üdvözölni, mint pártunknak egyik vezérét, ki az 1861-ik évi második feliratban kimondott elvek ellen küzdve hazánk jogtalanul elkobzott önállóságának visszaszerzésére törekedett. Igen is t. ház, a ministerelnök ur egyike volt azoknak, kik határozottan ellene voltak az 1867-iki kiegyezésnek, egyike volt azoknak, kik e^Jiiegyezést a hazára nézve károsnak, átkosnak I ajondották. Egyike volt azoknak, a kik inegfáI madták azon pártot, mely az 1867-ik évben elfo• gadta az általa is kárhoztatott közösügyi közjogi alapot, melynek elfogadása által feladatott hazánknak ezredéves önállósága. Az 1869-iki országgyűlésen a ministerelnök ur a közösügyes alap megszüntetése, Magyarország függetlenségének i visszaállítása mellett nyilatkozott, mint szintén { az 1872-iki országgyűlésen. Az 1872-iki ország] gyűlésen határozottan kimondta, hogy Magyarország pénzügyei nem rendezhetők mindaddig: mig a 67-ik évi kiegyezés bilincseiből ki nem szabadul. A ministerelnök ur emiitett nyilatkozata következtében többen voltak e hazában, kik fizt hitték, hogy a ministerelnök ur egyike azoknak, kik hivatva vannak Magyarország önállóságának visszaszerzésére s a közösügyes közjogi alap megszüntetésére. Azonban t. ház mint a tapasztalás bizonyítja, a nemzet reményei meghiúsultak: mert a ministerelnök ur megtagadta politikai múltját, n}'olcz éven át vallott hitelveit; elfogadta az általa is annyira kárhoztatott közösügyi közjogi alapot, elfogadta ez alapon a ministerséget s később a ministerelnökséget, azt Ígérvén a nemzetnek, miszerint feladata leend, Magyarország pénzügyeit rendezni. A ministerelnök ur Ígérete következtében sokan azt hitték, hogy Magyarország pénzügyei mielőbb rendeztetni fognak, hogy a deficitek meg fognak szüntettetni; anélkül, hogy a már is elviselhetetlenné vált nagy adó feljebb emeltessék. Ugy látszik, t. ház, hogy a nemzet jelenleg a csalódások korszakát éli. Ugyanis pénzügyeinket illetőleg alig történt valami. Igenis, uj adókat találtak fel és a régi adók még magasabbra emeltettek. (Egy hang a középről: Ez is valami.) Igaz ; hanem önök sem ígérték ám választóiknak a választás alkalmával, hogy az elviselhetienné vált adókat nagyobbra fogják emelni ; ellenkezőleg azt ígérték, hogy mindent el fognak követni, hogy a nemzet épugy a^szellemi, mint az anyagi téren felviruljon. (Elénk helyeslés a szélső balon.) Valóban szánandó helyzet az, t. ház, melyben a nemzetet az egymást felváltó közösügyes kormányok juttatták. Ben a hazában ínség, nyomor elviselhetlen magas adó és még hozzá a deficitek milliói; a külföldet illetőleg elvesztett bizalom. Meggyőződésem szerint oka a nemzet e szerencsétlen helyzeté- / nek az 1867-ik évi közösügyes kiegyezés. így nyilatkozott nyolez éven keresztül a jelenlegi ministerelnök. És mert e nemzet elvész okvetlenül, ha segítve nem lesz a közjogi alapon : igenis óhajtásom az, miként az 1867. évi kiegyezés száműzessék e haza területéről; mert, uraim, azon nemzet, melynek véréről és vagyonáról idegen hatalom — mint történik ez nálunk a delegátiók által — intézkedik: az a nemzet megsemmisül mind szellemileg, mind anyagilag okvetlenül. S miután én a közjogi alapot tartom okául hazánk minden bajának, minden szerencsétlenségének : azt hiszem, mindenki igen természetesnek fogja találni azt, hogy én a jelenleg tárgyalás alatt levő költségvetést, mint a mely a létező közöstigyes rendszert rnegerősbiti, el nem fogadom; azt hiszem, senki sem fog csodálkozni azon, hogy miután a költségvetés megszavazása egyseersmind bizalmi szavazat azon ministerek iránt, kik a megszavazandó pénzöszszegeket el fogják költeni ; és miután én semmiféle közöstigyes alapon álló kormányok iránt bizalommal nem viseltettem, tehát nem viseltetem a jelenlegi iránt sem: a tárgyalás alatt levő költségvetést még a részletes tárgyalás