Képviselőházi napló, 1875. I. kötet • 1875. augusztus 30–november 20.
Ülésnapok - 1875-26
26. országos Illés noveinber IS. 1875. 237. Tény ugyan, hogy igazságügyi intézményünk, miután az a közigazgatástól elválasztatott és e mellett a birói karnak függetlensége biztosíttatott — helyesebb alapokra lett fektetve — mint 1872. év előtt volt; de viszont tény az is, hogy e téren sem értük el a tökély fokát; sőt, hogy az igazságügyre fordított évenkénti roppant költség már magát az intézményt is maj'dnem koezkáztatni látszik. Szemben ily jelenségekkel, lehetetlen, hogy mi egyedül a törvényszékek számának leszállításában keressünk orvoslást; mert a baj felfogásom szerint magában az igazságügyi intézmények helytelen keresztül vitelében leli kutforrását. Ugyanis eltekintve attól, hogy igazság-ügyi intézményünk csak ugy odaálüttatvaa nélkül,hogy szerves összefüggésbe hozattatnék a közigazgatással : mindig nehézkes, idegenszerű és költséges institutiónak fog bebizonyulni, még kirívó bajait következőkben vélem feltalálhatni. Mindenek előtt birói szervezetünknek egyik legfőbb hátránya az, hogy szélsőségig yitt birocraticus rendszeren alapszik. (Helyeslés.) Én ugyan a rendnek nagy barátja vagyok; de ha ezt ezélzó intézkedések a zaklatásig vagy szőrSzálhasogatásig fajulnak: bizonyára nem rendet, de rendszertelenséget várhatunk. Hisz biróságaink s különösen a járásbíróságok mindenféle kimutatásokkal,nyilvántartásokkal nemkülönben az irodai, bűnvádi ás rabtartási átalányokra vonatkozó legcomplicálfabb számadásokkal olyanyira túlterhelve vannak, hogv valóban csodálni lehet, mikép foglalatoskodhatnak még e mellett bíráskodással is? Pedig munkaerő hiányáról épen panaszkodni nem lehet; mert hogy csak élő példával éljek: Árva megye volt törvényszékénél, mely 1871. évig az árvás ügyeket is intézte el, csak két Írnok volt alkalmazva, a ki képes volt a teendőknek minden tekintetben megfelelni; most azonban az a rf-kubini kir. törvényszéknél csekélyebb ügyköre mellett négy irnok és díjnok működik és még sem győz a munkával; holott a kir. ügyészségnél ismét, egy ötödik írnoki állomás rendszeresittetett; mely szintén 1872. év előtt nem is létezett, E bajon okvetlenül az ügyvitelnek egyszerűsítése által kell segíteni, [Helyeslés) ha a megtakarításhoz komolyan hozzálátni akarunk és ha a régen óhajtott gyors igazság kiszolgáltatást megvalósítani iparkodunk. Továbbá lényeges hiánynak tartom e tekintetben még azt, hogy a biróságoknak administrativ hatásköre mindeddig szabályozva nincsen. Mert nézetem szerint alig lehet még továbbra is tűrni, hogy p. o. egy vizsgálati foglyot átkísérő pandúrnak nem csak uti naplót kelljen szerkeszteni; hanem, hogy ezen napló a járásbíróság és kir. ügyészség utján még az igazságügyi ministeriumhoz minden egyes esetben utalványozás végett felterjesztessék; holott e közbiztonsági közegnek útiköltségét az illető járásbiró, ki a helyi viszonyokat jól ismeri: minden fáradság és idővesztegetés nélkül igen könynyen megállapíthatná. Ezen complicált. eljárást különben minden más hasonló esetben bízvást el lehetne kerülni. így tehát csak egy kis jó akarat kell, hogy a bíróságoknál eddig tapasztalt ügydavabok számának rengetege felére leszállittassék és hogy a drága idő más hasznosabb munka számára megkíméltessék. Azonfelül czélszerütlennek tartom a kir. ügyészségeknek jelen szervezetét is. Tény az, t. ház, hogy a kir. ügyészek az egyesek, illetőleg az államnak sértett érdekét rnegboszulandók. mint vádlók szerepelnek; működésük tehát többé-kevésbé nem csak egy oldalú, de némileg részrehajló is. És ennek daczára a kir. ügyészekre bizatík a vizsgálati foglyok, rabok, börtönök és börtönőrökre való szoros felügyelet. Nem volna-e tehát czélszerübb, ha ezen felügyelettel egy érdek nélküli személy t. i. törvényszéki elnök bizattatnék meg és a kir. ügyész csak az ellenőrzést gyakorolná? E mellett pedig az ügyvitel is nagyon egyszerüsittetnék ; mert ha már a bíróságoknál valakinek kell foglalatoskodni a pénztári, számadási utalványozási vagy megrendelési teendőkkel: bizassék azzal a munka beosztás elve szerint inkább egy, mint több személy. így könnyen lehetne a kir. ügyészségnél lévő írnoki állomást, ha nem is megszüntetni, de legalább a törvényszéki hasonrangu állomások közzé beosztani. Kapcsolatosan e kérdéssel vagyok bátor továbbá a bűnvádi eljárási alapra, illetőleg a tanudijakra veflectálni. Mióta a kir. bíróságok életbe léptettek — nemcsak bűnügyi, de kihágási vizsgálatoknál is szoktak kivétel nélkül a tanudijak e czélra rendelt alapból előlegezttetni. — Ezen eljárás, s bőkezűség, nemcsak pénzügyi tekintetből káros, a mennyiben a kormánynak minden bíróságnál 200 —1000 frtnyi összeget kell gyümölcsözés nélkül készletben tartani; de morális tekintetből sem igazolható: mert eltekintve attól, hogy népünk ily bőkezűséghez annak előtte szokva sem volt, még a tanudijak előlegezésének azon káros következése is van, hogy a tanuk fáradságukért azonnal megjutalmaztatván: minden érdekeltségüket elveszítik a vizsgálati tárgy további kivitele iránt; holott, ha csak későbben és az elmarasztalt vagyonából vennének kielégítést : bizonyára lelkiismeretesebben járnának utána,
