Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.

Ülésnapok - 1872-386

388. országos ölés májas 9. 1875. 07 deknek a fönforgó törvényjavaslat tárgyalása alkalmával tett előadásaira hivatkozott: azt méltóztatott a tisztelt elnök ur mondani, hogy ezt ne tegye ; mert ezt a tanácskozás rendjével, és a házban álló szabályok tartalmával nem hangzik össze. \ Én, tisztelt ház, bátor voltam nem különösen fölszólalni, hanem ülve azt mondani, hogy én nem találom a ház szabályaival ellentétesnek azt, hogy ha hivatkozás történik támogatására azon indítványnak, vagy törvényjavaslatnak, mely tárgyalás alatt van, erre a tisztelt elnök ur Elnök: jogával élve, engem csendbenmaradásra intett. Legalább ugy vettem ki. (Derültség.) Én ezt azért állítom, hogy méltóztassék a tisztelt ház megbírálni: helyesen-e vagy sem. Én számlálhatatlan eseteket tudok, hogy a tisztelt ház tagjai a tanácskozás alkalmával a főrendiház által elénk terjesztett pontokra és tényekre hivatkoztak, és hivatkoztak más országokéira; hiszen az angol törvényekre, a franczia kamarák eljárására hallunk hivatkozást egyesek beszédében, s mindezeknél legközelebb még tovább ment Lázár Ádám képviselőtársam, midőn épen most Montesquieure hivatkozott, a ki pedig sem a képviselőháznak, sem pediglen a főrendiháznak nem tagja, (Derültség.) és erre nem volt észrevétel téve; ha tehát én teljes tiszteletben tartom az Elnök: jogokat, elismerem azt, hogy ha valaki e házban a ház által napirendre kitűzött tárgyon kívül vesz valamit kutatás alá. és ahhoz szól: akkor bizony teljes joga van az elnöknek fölhívni őt, hogy a napirendre kitűzött tárgyhoz szóljon; de akkor, a mikor ahhoz szól, hogy micsoda indokkal akarja támogatni a maga állításának alaposságát: ezt én, ugy vagyok meggyőződve, Miiként a házszabályainak tartalmából kiolvasni nem lehet. Ebből a tekintetből voltam bátor Lázár Ádám képviselőtársam beszéde alkalmával fölszólalni, és a tisztelt elnök urnák intelmeit, figyelmeztetését ugy vettem ki, mintha a ház szabályaiban a tanácskozás rendjére kitűzött pontokkal akarta volna azt az intelmet megtenni. Egyébiránt a mi magát a dolog lényegét illeti, mely tanácskozás alatt forog : én, tisztelt ház, igen nagyfontosságú eseménynek lenni látom a fönforgó ügyet; (Derültség.) ilyennek találom pedig azért, mert mióta a népképviseleti alapon fönálló képviselőház létezik : tudtomra legalább unieum ; ily eset még nem adta elő magát; a főrendiház még egyszerüleg, indokolás nélkül a törvényjavaslatokat, a hozzájuk intézett képviselőházi izeneteket még ekkoráig vissza nem küldte: de igenis egyes pontok iránt megtette a maga észrevételeit és módosításait, és még mikor ezeket tette is : én akkor sem tudtam a népképviseleti alapon nyugvó törvényhozási tényezők művével megegyeztetni ; azt pedig, hogy egyszerű visszavetését tegye egy hozzája intézett törvényjavaslatnak : épen semmi alapra fektethetőnek nem találom. Azonban ebből az a tanulság, tisztelt ház, (Halljuk! Halljuk!) az én fölfogásom szerint, mikép az ily mulasztásoknak, a minő mulasztás e házban történt: ily abnormis következményei a dolog természetéből magából folynak ki. Én bátor voltam a ház elé indítványt terjeszteni még 1870-iki május 15-én, ismételtem indítványomat 1873. évi márczius 2 3-án, mert hiszen a naplóban és az iratok sorában ott foglaltatik. (Derültség.) Ha valakinek kételye van, megnézheti. Tehát, tisztelt ház, bátor voltam a ház elé indítványt terjeszteni előbb arról, mik épen nélkülözhetetlen kelléke annak, hogy ha törvények alkottatnak, törvényileg kimondva legyen a törvények alkotásánál, kik a jogosított tényezők. Az 1848-iki törvények szerint, tisztelt ház, népképviseleti alapra lévén fektetve a törvényhozásnak állása és joga: én a főrendiházat népképviseleti alapon nyugvónak lenni nem találom. (Derültség.) A főrendiháznak tagjai nem képviselnek magukon kivül senkit, (Egy hang a középen: Igaz!) nem képviselnek, mondom, magukon kivül senkit; ha pedig nem képviselnek senkit: akkor az ő helyzetök és az ő lételök nem nyugszik népképviseleti alapon; és azért nem találom tisztelt ház, az 1848-iki törvények rendeletével, melynek köszönheti lételét a ház, és a mostam törvényhozás, ezzel az 1848-iki törvény rendeletével nem találom a főrendiház fönállását öszhangzásban lenni. (Derültség.) Azért indítványoztam tisztelt ház azt, hogy mindenekelőtt való szükség az, miképen a főrendiház a népképviseleti alapra áttéve, rendeztessék. Akkor, tisztelt ház az efféle jelenségek és az ily fönakadások nem fognak előfordulni; mert ez kétségtelenül oly megakasztó kérdés, melyet most a főrendek tettek, a melynél fogva a haladása a törvények alkotásának a maga rendén nem mehet tovább. Egyébiránt én nekem ezen észrevételt megtenni azon oknál fogva kelletett, mivel a tisztelt házat minden alkalommal, a mikor tér nyílik, bátor vagyok fölkérni az iránt, hogy a főrendiháznak rendezését az első teendőnek lenni méltóztassék tekinteni. (Derültség.) Ezt óhajtottam kiemelni. Egyébiránt a mi az üzenetnek lényegét illeti, hiszen, tisztelt ház, azt nekem két kézzel megragadnom kelletik pártolólag. (Élénk hosszas derültség.) Én lelkem mélyéből, egész tehetségemmel pártolom, (Derültség.} és egész tehetségemmel támogatva pártolom a főrendek üzenetét; azért pártolom pedig, mert hiszen, mikor tárgyalás alatt volt a kérdés alatti törvényjavaslat: én akkor — méltóztatnak emlékezni, — kijelentettem, hogy e törvénynél veszélyesebbet, a birói függetlenség elvonására