Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.
Ülésnapok - 1872-384
50 384. országos lilés május 1. 1875. Ezen bizottság 1867. október l-jén csakugyan megválasztatván, a szerződés föltételeit megvizsgálta, és e szerződés föltételeinek megvizsgálása alapján keletkezett törvényjavaslatot a háznak elfogadás végett ajánlotta. A képviselőház ezen javaslatot 1867. október 12-én elfogadta és az a főrendek által október 14-én szintén elfogadtatván, 1867. október 18-án szentesítést nyert. Ez az ügy első stádiuma. Az 1868. év kezdetén azon meggyőződésben, hogy az egész kölcsön kibocsátása folytán az állam pénztárában rövid idő alatt nagy összegek jöttek volna rendelkezésre, melyeket, miután a beruházásokat csak lassanként lehetett eszközölni, más utón kellett volna értékesíteni, kamatoztatni; azon tudat pedig, hogy ezen nagy összegeket rövid időre és biztosan csak sokkal csekélyebb kamatlábbal lehetett volna elhelyezni, mint a mennyibe a péuz magunknak került: •— arra birták az akkori pénzügyministert, hogy saját felelősségére mindent elkövessen, a Haber báróval kötött szerződés megváltoztatására, és c czélból Parisban az aláírás alkalmával a kölcsön nagy részét a magyar állam számára jegyeztette, a czélból, hogy igy az állampénztár birtokában maradt kötvényeket lassanként a szükséghez képest jobb árfolyam mellett értékesíthesse. Ez az ügy második stádiuma. A zárszámadások megvizsgálására kiküldött bizottság már most legelső föladatának vélte megvizsgálni azt: hogy vajon mi azon eredmény, mely az által érettetett el, hogy az akkori pénzügyminister a háznak 15 tagja által jóváhagyott báró Haberrel kötött szerződést be nem tartotta. Megtétetvén ezen vizsgálatot, a bizottság a jelentésben foglalt s a zárszámadások alapján történt részletes számadás folytán azon meggyőződésre jutott, hogy az eredeti szerződéstől való eltérés által az eredmény sokkal kedvezőbb lett, mint annak szigorú megtartása mellett lett volna. Nem akarom a tisztelt házat a részletes számadás előterjesztésével untatni, ismeretesek azok a zárszámadásokból; hanem legyen azért szabad a végösszegeket fölemlítenem. Ugyanis a szerződés szigorú betartása mellett befolyt volna az államkinctár rendelkezésére 57,376.987 forint 75 krajczár; ellenben a szerződés be nem tartása folytán volt a tényleges bevétel az állam rendelkezésére, mint azt a zárszámadások bizonyítják 58,365.558 forint 73 krajczár ezüstpénzben, tehát a megváltoztatott pénzügyi művelet 988.570 forint 98 krajczárral nagyobb bevételt eredményezett. De ha még tekintetbe veszszük azt, hogy a kölcsön nem két, hanem öt év alatt létesíttetett, és ez által a kincstár egy milliótt megbaladó intercalaris kamat veszteségtől mentetett meg, a zárszámadási bizottság tökéletesen indokoltnak találta az akkori pénzügyi imuister eljárását és a kölcsön beszerzésére nézve a fölmentés megadását ajánlja a tisztelt háznak elfogadásra. A mi a befektetésekre előirt tételek mikénti fölhasználását illeti, azokat az évenként átvizsgálandó közlekedési tárcza zárszámadásainál fogja a bizottság tárgyalni. Miután azonban a kölcsönügy már egészen legombolyittatott, és a kölcsönből befolyt egész összegek elköltettek: a bizottság a jelentéshez csatolt kimutatásban részletezi a hováforditást, és e tekintetben csak azon megjegyzést vagyok bátor tenni, hogy a beruházásokra állott rendelkezésre ezen kölcsönből 68,969.178 forint 9 és fél krajczár; ellenben csak 67,628.732 forint 59 krajczár ruháztatott valósággal be a ministeri jelentés szerint: tehát egy 1,340.445 forint 50 és fél krajczáros különbözet találtatott. Ezen különbözet onnan állott elő, hogy a kötvények beváltására a terhelő kamatok sorsolási és pénzkezelési költségek, és agiora nem voltak elegendők az ezen kiadások födözésére rendelt activ kamatok, vasutak és gyárak jövedelmei. Miután azonban az 1867. évi XIII. törvényczikk 3. §-a azt rendeli, hogy ezen kölcsönből befolyó összegek vasutak és csatornák építésére fordíttassanak, és ezek értéke szolgáljon annak főjelzálogjául, ezek pedig kisebb összeget mutatnak föl, mint a mely valósággal befolyt és rendelkezésre állott c czélra: kéri a zárszámadási bizottság, hogy méltóztassék a tisztelt ház elfogadni azon határozati javaslatot, mely jelentésében foglalva van és melyet annál inkább el lehet fogadni, minthogy ez semmi ujabb kiadást nem ró az államra és csak átkönyvelést követel. Ezeknek előrebocsátása után kérem a tisztelt házat: méltóztassék a zárszámadási bizottság nézetéhez járulni, az akkori pénzügyministernek a fölmentést megadni, és a hováforditásra nézve benyújtott határozati javaslatunkat elfogadni. {Helyeslés.) Elnök: Méltóztassék megengedni, tisztelt ház, hogy fölolvastassanak a határozati javaslatok, melyeket a zárszámadási bizottság beterjesztett. Két határozati javaslat van : az egyik a jelentés 8-ik lapján, a másik a 10-ik lapján. Fröhlich Gusztáv előadó : Tisztelt ház ! Méltóztassanak megengedni, nekem a 8-ik lapon lévő határozati javaslatra egy megjegyzésem van. A 8-ik lap utolsó sorának utolsó szava és a 9-ik lap első sorának első szava közt egy sajtóhiba fordul elő, tudniillik a szöveg igy van: „és értékük a befektetett összeg arányához képest a vasúti és az azokra kölcsön és a fordított egyéb jövedelmek stb." és e helyett igy kellene lenni: „és értékük a befektetések arányához képest a vasúti kölcsön és az azokra fordítandó egyéb jövedelmek számláján stb."
