Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.
Ülésnapok - 1872-384
384. országos ülés május 7. 1875. 51 Elnök: Föl fognak olvastatni a határozati javavaslatok. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa a határozati javaslatot:) A fölhozottakat megfontolván, azon kérdésre : vajon megfelelt-e a kormány az 1867. évi XIII. törvényezikk követelményeinek? oda kell nyilatkoznunk, hogy: miután a pénz ügy minister részéről a báró Haber Mórral kötött egyezmény — a főkötvény tervezetével és más a kölcsönre vonatkozó adatokkal együtt, a képviselőház 15-ös bizottságának előterjesztett és ez utóbbi által az egyezmény egyes föltételei fontolóra vétettek; miután az ezen egyezmény alapján bemutatott ministeri törvényjavaslat a bizottság 1867. október 7-én jelentése folytán a törvényhozási tényezők által elfogadtatott; miután a ministerium, — a törvényhozásilag elfogadott alaptól való részben eltérése által — az államkincstárnak tényleg jelentékeny előnyöket biztosított; miután az ötven éven át tényleg fizetendő kamat és töketörlesztési hányad a törvényben megállapított 4,650.000 forintnyi összeget — átlagos számítás szerint — el sem éri, illetőleg az elvállalt összeg által az állam csekélyebb teherrel rovatik meg: a ministerium az 1867: XIII. törvényezikk által reá ruházott kötelességeinek teljes mérvben megfelelt, e tekintetben tehát minden további felelősségtől fölmentendő lészen. Elnök: Méltóztatnak elfogadni a fölolvasott határozati javaslatot? (Elfogadjuk\) A kik elfogadják, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A ház elfogadja. Föl fog olvastatni a 8-ik lapon lévő határozati javaslat. Szeniczey Ödön jegyző (olvassa :) Tekintve, hogy az állami számvevőszék által fölhozott, 1867. évi XIII. törvényezikk szerint a vasúti kölcsön vasutak és csatornák építésére használandó föl. Tekintve, hogy apénzügyminister által 1,340.445 forint 50 és fél krajezár a kisorsolt kötvények beváltására, terhelő kamatok, agio, sorsolási, posta és különféle pénzkezelési költségeknek részbeni födözésére fordíttatván, ezen összeg eredeti czéljából elvonatott s így a vasúti kölcsönből épített vasutak értéke csekélyebb összegben mutattatott ki, s végül: különös súlyt fektetve azon körülményre, hogy vannak oly állami vaspályák, melyeknek egy része a vasúti kölcsönből, más része pedig az állani egyéb jövedelmeiből építtetett ki, és értékük a befektetett összeg arányához képest a vasúti kölcsön és az azokra fordított egyéb jövedelmek számláján elkülönözve lőn kimutatva; méltóztassék a tisztelt képviselőház határozatikig kimondani, hogy a pénzügyminister a vasutak építésére fordított egyéb jövedelmek számláján a vasutak építésére fölhasznált összegből 1,340.445 forint 50 és fél krajezárt töröljön; ellenben a vasúti kölcsön számláján — a vasúti kölcsönből épített vasutak értékét ugyanezen összeggel emelje íölebb. Széll Kálmán pénzügy minister : Nekem, tisztelt ház, ezen határozati javaslat ellen semmi kifogásom nincs, és azt a zárszámadási bizottság által jelentésében előadottak nyomán minden irányban helyesnek kell elismernem, és igy a szóban lévő összeg csakugyan a vasutak építésére fordított jövedelmek számlájából lesz leírandó, és ugyanez összeggel a vasutak értéke emelendő. Csakis azért, mert ezen kérdéssel összefüggésben van, kívánok egy rövid megjegyzést tenni arra vonatkozólag, hogy mi történt az 1867: XIII. törvényezikk azon rendeletével, hogy a vasúti kölcsön a kiépült vasutakra betábláztassék. * Ezt fölemlíteni azért tartom szükségesnek, nehogy a fönforgó körülményeket nem ismerő, ez irányban az ország hitelére káros hatású félreértésekre szolgáltattatna okot. Nem azért nem történt meg e bekeblezés, mintha a kormány a törvény szigorú és teljes keresztülvitelét kötelességének nem ismerné; hanem azért nem történhetett meg eddig egész terjedelmében: mert az előföltétel, a melyhez a bekeblezés kötve van, nem volt teljesíthető, azaz nem volt teljesíthető ezen vasút telekkönyvezése az egész vonalra nézve ugy, a mint azt az 1868: I. törvényezikk, mely a vasutak központi telekkönyvezéséről szól, elrendelte. Nem volt pedig ez keresztülvihető részint a fönforgó nehézségek következtében, részint pedig, — s ez individuális nézetem — az 1868: I. törvényezikk hiányai és hézagai miatt. A ministerium azonban azon lesz, hogy a mennyiben az 1868: I. törvényezikk módosítása nélkül is megtörténhetik, a telekkönyvezés mielőbb megtörténjék, hogy a befejezett telekkönyv alapján ezen kölcsön fölülkebelezése foganatosittathassék; a mennyiben pedig a telekkönyvezés nem történhetnék meg egész correctséggel a törvénynek megváltoztatása nélkül: a ministerium kötelességének fogja ismerni, hogy ezen irányban az akadályokat teljesen elhárítsa, és a jövő törvényhozás elé az 1868: I. törvényezikk revisiojára és módosítására vonatkozólag törvényjavaslatot terjeszszen; de fönáll a kormány teljes elhatározása és készsége arra, hogy minden akadály mielőbb elhárittassék, mely a törvény foganatosítását gátolja, hogy ezen vasúti papírok, a vasúti kölcsön az illető testekre és vonalakra, mint a melyek ezeknek jelzálogául szolgálnak, mielőbb bekebleztessenek. Ezeket tartottam szükségesnek bővebb fölvilágositás végett előterjeszteni. (Helyeslés.) Elnök: Elfogadja-e a tisztelt ház a határozati javaslatot, melyet Szeniczey Ödön jegyző ur 7*
