Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.

Ülésnapok - 1872-398

á!)S. országos ülés május 22. 1875. 271 1868: XL1V. törvényczikk tüzetesen csak a magyarországi polgárok összességének, vagyis egységének elnevezését politikai tekintetben állapitja meg; tehát a eontrario a társadalmi és a culturai téren meghagyja minden nemzetiségnek nemzetiségi nevét és nemzeti czimét. A nemzetiség már maga nemzetet tesz föl, melynek tulajdonságát fejezi ki. Tulajdonkép a nemzet vagy nátió elnevezés inkább geneticus értelemben, mint politikai értelemben alkalmazandó. Mert az állami polgárok összessége, vagy egysége politikai elnevezés, és inkább megfelel annak, a mi latinul populns, francziául ponple szóval fejeztetik ki. A fönálló törvények értelmében nálunk az egyház „nemzeti" egyháznak, egyházi és iskolai alapok „nemzeti" alapoknak neveztetnek. Én tehát abban a rendeleiben a nemzeti jogoknak megsértését látom, s azért a következő interpellatiót intézem a belügyminister úrhoz, melyet fölolvastatni kérek. Huszár Imre jegyző (olvassa az interpeTlatiót.) Interpellatio a tisztelt belügyminister úrhoz az egyletekre nézve kibocsátott rendelete tárgyában. Tekintettel arra, hogy az egyesülési jog oly fontos alapjog, hogy alkotmányos országokban csak is törvényhozásilag szabályozható ; a belügyminister pedig az 1875. évi május 4-én valamennyi törvényhatóságokhoz intézett körrendeletének mellékletében, a IX. pontban oly szabályokat bocsátott ki az egyesülési jog tekintetében, a melyek nemcsak hogy a főfölügyeleti és ellenőrzési jogra, valamint az e körüli eljárásra nézve körén túlmennek; hanem az emiitett jognak szabályozására, illetőleg körének megszorítására is vonatkoznak; tekintettel arra, hogy azon rendelvények, illetőleg korlátozások közé tartozik különösen az, a hol a II. pontban a nemzetiségi egyletek alakítása csakis irodalmi és culturai czélokra szorittatik, a mi nemcsak természeti -— eddig sem törvény, sem törvényes gyakorlat által meg nem változott e tekintetben korlátlan egyleti szabadsággal; hanem a nemzetiségi egyenjogúságról szóló XLIV. törvényczikkel is ellentétben áll, melynek 2G. §-sában világosan mondatik, hogy gazdasági, ipar- és kereskedelmi társulatok alakithatók, arra szükséges pénzalapok gyűjthetők, és a nemzetiségi törvényes igényeknek megfelelően kezelhetők; tekintettel arra, hogy az egyleti, vagyis társulati szabadság ily megszorítása egyszersmind a nemzetiségi egyenjogúságról szóló törvényeknek is sértése, valamint a körrendeletnek azon része is, a hol a 6-ik pontban minden, tehát az irodalmi és culturai egyleteknek is megtiltatik a „nemzeti" czimnek a használása: szintén nemcsak az egyesülési szabadsággal és az eddig l'önállutt szabással; hanem a nemzetiségi egyenjogúságról szóló XLIY. czikkel is ellentétben áll, a melynek bevezetésében a ,nemzet" fogalma csakis politikai tekintetben határoztatik, és nem terjeszkedik a nemzet társulati és culturai tekintetbem fogalmára, a társulat, különösen pedig a cultnra tekintetében a különböző nemzetiségi polgároknak szabadon hagyva, hogy saját ily egyleteiket a maga geniticai nemzeti névvel nevezhessék ; tekintette] arra, hogy az már magábanvéve is ellenmondás, egyrészt megengedni, a habár csak irodalmi és culturai egyleteknek alakulását.; másrészt pedig megrövidíteni azon jogokat, hogy az illető nemzetiség saját nevével nevezhesse el, a mi tendentiosus eltagadása, sőt a törvényesen elismert nemzetiségek nevének és létének roszhiszemü takargatása ; tekintettel arra, hogy ily eljárás zavart nyugtalanságot és elégedetlenséget, sőt elkeseredést fog szülni; különösen, ha egy nemzetiségnek megengedtetik az egyleti és közművelődés terén saját nemzeti czimnek használása, a többinek pedig ebbeli joguk megsemmisíttetik és jövőre eltiltatik; tekintettel arra, hogy a kormánynak első kötelessége a fönálló törvényeket tiszteletben tartani ; a belügyminister ur pedig említett rendeletével nemcsak a törvénynyel, de saját nyilatkozatával is: hogy a törvényeket a nemzetiségek irányában is pontosan kell végrehajtani -— ellentétbe jött: kérdem a belügyminister urat: 1. mely törvényes alapon adta ki említett és törvényhozásilag szabályozandó egyesülési szabadságba ütköző rendeletét? 2. mivel igazolja a nemzetiségi egyleteknek csak az irodalmi és közművelődési czélokra természet- és törvényellenes megszorítását ? 3. mivel igazolja ugyancsak természet- és törvényellenes eltiltását a nemzeti czixn használatának különböző, még az irodalmi és közművelődési bizonyos nemzetiséget fölkaroló egyletektől? 4. hajlandó-e a belügyminister ur az emiitett rendeletek azon részének , mely a nemzetiségi jogokkal és érdekekkel ellentétben van: végrehajtó alkalmazását fölfüggeszteni ? 5. hajlandó-e a belügyminister ur a jövő országgyűlés első ülésszakában a szabad egyesülési, gyülekezési jog szabadelvű és minden nemzetiségre nézve igazságos szellemben és irányban szabályozó törvényjavaslatot benyújtani. Elnök: Az interpellatio közöltetni fog a belügyminister urral, a ki arra még az ülés folyama alatt válaszolhat. Stanescu Imre: Tisztelt ház! Az államrend megszilárdításához tudjuk mindnyájan, hogy föltétlenül szükséges a törvénynek tiszteletbentar-