Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.

Ülésnapok - 1872-398

270 S98. országos ülés május 22. 1875. lenlegi országgyűlés tartama már elegendő időt nem nyújt: maradjon a képviselői választás a jövő országgyűlés folyamára. (Helyeslés.) Ha ebben a tisztelt ház megnyugszik : fogom tudósítani Fogaras vidéke központi választmányát, hogy az országgyidés e napokban különben is berekesztetik. Madarász József: A mint a ház tisztelt elnöke most a háztól megkapta a helyeslést, hogy miután az országgyűlés 24-én berekesztetik: azon választó-kerületnek választása természetesen semmi érvénynyel nem bírhatván, ott a választás meg nem tartassék: én is bátor vagyok kérni a tisztelt házat, hatalmazza föl szintén a tisztelt elnökét, hogy Somogy megyében a szigetvári választókerületnek, hol épen 24-re van kitűzve a választás, központi választmányával sürgöny utján szíveskedjék tudatni, hogy a választás ott is fölöslegessé válván: az ne tartassék meg. (Helyeslés.) Tisza Kálmán belügyminister : Tisztelt ház ! Részemről csak azt kívánom hozzá tenni, hogy miután több kerület van üresedésben : valamennyi üresedésben lévő kerület központi választmánya hasonlóképen tudósíttassák a ház e határozatáról. (Helyeslés.) Elnök: Valamennyi kerületnek, a hol üresedés van, központi választmányai értesíttetni fognak a képviselőház most hozott határozatáról. Szombathelyi Győző, Komárommegye udvardi választó-kerületének képviselője a kataszterhez neveztetvén ki, képviselői állásáról lemond. Már tegnap beadta lemondását; de én minden pillanatban várván az országgyűlés bezárásáról szóló imént bejelentett értesítést, elhalasztottam a bejelentést azért: mert tegnap még uj választást kellett volna elrendelni, mig most a lemondás csak tudomásul vétetik. (Helyeslés.) Az elnökségnek egyéb előterjeszteni valója nincs. Lázár Ádám 1 Tisztelt ház ! (Fölkiáltások: Eláll l) Az igazságügyminister úrhoz van egy interpellátióm, melyet minden indokolás nélkül föl fogok olvasni. Itt a törvény rendeletének végrehajtásárul van sző, s ez az előbbi kormányok alatt négy év óta többször ismételve, eredmény nélkül sürgettetett. Interpellátióm igy hangzik (olvassa:) Interpellatió az igazságügyérhez. „Az 1871. LIII. törvényezikk 82. §-a szerint: „Talmács-Szelistye s Törcsvár, valamint az azokhoz tartozó községek területeire nézve, a közös birtokok rendezéséről külön törvényjavaslatot fog az igazságügyminister előterjeszteni." Miután azonban a törvény ezen rendeletének a kormány négy év óta több rendbeli fölszólitások és igeietek daczára eleget nem tett; kérdem az igazságügyéi* urat: Szándékozik-e a jelzett törvényjavaslatot mielőbb beterjeszteni?" Ez inkább csak figyelmeztetés, hogy a szünidők alatt gondoskodjék az igazságügyminister ui, hogy ezen jogviszonyok valahára tisztába hozassanak. Elnök : Kiadatik az igazságügyminister urnák. Miletics Szvetozár: Tisztelt ház! Interpellatiót kívánok intézni a beltigyrnmistar úrhoz azon rendelete miatt, melyet az egyletekre vonatkozólag a törvényhatóságokhoz kibocsátott. Az egyesülési jog alkotmányos államban a polgárok egyik alapjogát, a társadalmi szabadságnak sarkát képezi. Ha valamely jog, ugy ez bizonyosan a törvényhozás intézkedése, rendezése alá tartozik, ás igy nem volt közigazgatási rendelkezés tárgya ; megvárható tehát, hogy a tisztelt belügyminister ur legelső teendői közé fogja számítani azt, hogy oly törvényjavaslatot terjeszszen a ház elé, mely ezen jogot biztosítsa, és habár ideiglenesen is, rendelkezők ; vagy hogy kiemelvén, hogy alkotmányos államban minden szabad, a mi nincs megtiltva ; ezen szabadság határait az állami fölügy életi jog szempontjához képest meghatározza: habár ezen határ megszabása, szorosan véve, a törvényhozás körébe tartozik. A minister ur pedig ezen törvény hiányát rendelettel, vagy inkább utasítással pótolta, és pedig oly mértékben, mely a törvényhozás körébe bele vág. Nincs szándékom ezen rendeletnek a törvényhozás körébe bele vágó minden intézkedését elősorolni. Szorítkozom csak arra, a mi a nemzetiségekre vonatkozik, annál inkább, mert ezen rendelet éle világosan a nemzetiségek ellen van fordítva. E rendeletnek második pontja megengedi ugyan, hogy az egyletek, még pedig csak az irodalom és közművelődés terén, mint nemzetiségiek, tudniillik, és mint olyanok alapithatók, melyek egy nemzetiségnek áthatják ; de a b) pont tiltja, hogy ezen nemzetiségi egyletek a nemzetiségi, vagy nemzeti czimet viselhessék. Ez magábanvéve ellenmondás, és ennek semmi értelme sem volna, ha nem volna világos ezen rendeletnek hátsó gondolata, tudniillik a nem magyar nemzetiségek nevének, vagyis nemzeti ezimének tagadása még a társadalom és a cultura terén is. Akármit gondoljon valaki a magyar állam nemzeti. vagy nemzetiségi fogalmáról, vagy jellegéről politikai tekintetben : mégis kétségtelen, hogy társadalmi és culturai tekintetben minden nemzetiség, még a fönálló törvények értelmében is, a nemzetiség nevét és nemzeti czimet viselheti. Régi magyar törvények elismerik a különböző magyarországi népfajok geneticus elnevezését. Az