Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.

Ülésnapok - 1872-396

2-3S 396. országos ülés május 21. d. e. 187S. illetőleg azok bélyegeinek megszabása tárgyában, hasunkig iiiterpellatiót intézett hozzám. Interpella­tiója szerint a családi értesítések, melyeknél sokszor igen szegény szülők halálesete szokott kiadványoz­tatni a hozzátartozóknak, rendszerint 50 kros bé­lyeggel láttatnak el; azonban némely pénzügyi igaz­gatóságok más eljárást követnek. Tehát a tisztelt képviselő ur fölvilágosítást akar tőlem kérni, hogy mily utasítást szándékozom kibocsátani ezen eljárás szabályozására? Erre van szerencsém válaszolni, hogy ezen eljárás szabályozására ujabb utasítást ki­bocsátani nincs szándékomban; mert az eddig fön­álló szabályok megadják a kellő tájékozást. Az illetékszabályok szerint t. i. az anyakönyvi kivonatok 50 kros bélyeggel látandók el ivenként. Ha egy kérvényben több születési vagy halálozási eset van fölvéve : az 50 kros illeték mindannyiszor kirovatik, a hány eset mutattatik ki, s éhez képest a családi értesítések is szabályszerűen látandók cl bélyegekkel. Kivétel csak három esetben vau: elő­ször akkor, midőn valaki folyamodik a katonai kö­telezettség alól való fölmentésért, ós erre akkor szerzi meg a családi értesítést; — vagy a katonai szolgálat alól időközben beállott eset folytán akar fölszabaditatni; vagy nősül; vagy végre ha ily ka­tonai egyén hagyatékáról van szó. Ilyenekre kivé­telképen ki van mondva, hogyha több eset is van egy ily kivonatban összefoglalva; de miután csak egy egyénről van szó: ezen értesítések csak egy bélyeg­gel látandók el. Ugy látszik azonban, hogy ezen családi érte­sitésféle kivonatok más czélokra is szolgálnak, és ezen más czélokra is szeretnék ezen egy 50 kros kivé­telt használni; azonban ezt megadni nincs hatal­mamban, mert a törvény világosan szól, és törvény­hozási intézkedés nélkül nem történhetik változtatás. Törvényhozási intézkedést pedig most provocálni nem akarok. A bélyegtörvény revisiőja alkalmával lesz alkalma intézkedni a háznak; de akkor sem óhaj­tanék kivétel nélkül intézkedni, hogy minden ily anyakönyvi kivonat csak egy 50 kros bélyeggel lá­tassék el. Ez válaszom a tisztelt képviselő ur interpel­latiójára. A mennyiben az eljárás utasítás alakjá­ban régebben kiküldetett a pénzügyi igazgatóságok­hoz és a közönség is értesíttetett azokról: én ujabbi értesítésnek vagy rendeletnek helyét nem látom. Bobory Károly: Tisztelt ház! Miután az illető anyakönyvvezetők a minister ur felelete által értesítve vannak, és tudni fogják, mihez tart­sák magukat : ennélfogva én megnyugszom a vá­laszban. Elnök: ház e szerint a pénzügyminister urnák Bobory képviselő ur interpellatiójára adott válaszát tudomásul veszi. Széll Kálmán pénzügyministeri Tisztelt ház! Bocsánatot kérek, még egy interpel­laüóra kell válaszolnom, melyet a tárgy fontossá­gánál fogva válasz nélkül nem hagyhatok. Babes képviselő ur, a kinek interpellatiójára felelni akarok, múlt évi augusztus 1-én igen fontos kérdésben, a magyar határőrvidéki erdő megosztása kérdésében tisztelt elődömhez interpellatiót intézett, mely a múlt hetek egyikén hozzám áttétetvén, a következőkben van szerencsém arra válaszolni. A kérdések öt pontban vannak összefoglalva; leszek szerencsés azokra egyenként válaszolni. Azt kérdi tőlem a képviselő ur először: van-e tudomásom arról, hogy a volt határőrvidéki erdők megosztásában közel két év óta Temesvárott mű­ködik egy igen költséges főbizottság, továbbá Fehér­templomban és Karánsebesen működő szintén költ­séges két helyi bizottság működésének eredményei­ről, illetőleg jelen állapotáról van-e tudomásom s adhatok-e megnyugtató fölvilágosítást az iránt, hogy azok munkálata előhaladt s befejezéséhez közeledik; vagy ha nem, hajlandó vagyok-e ama bizottságok működését, illetőleg föladatuknak mielőbbi befejezé­sét, kellő erélylyel sürgetni? Ezen kérdésekre kijelenthetem, hogy a magyar határőrvidéki erdők segregatiója tárgyában az 1873. évi XXX. törvényezikk értelmében működő bizott­ságok ugyanazon évben, 1873-ban, megkezdték mű­ködésüket, s az előmunkálatokat, melyek igen hosz­szas és fáradságos munkával járnak; 152 községre nézve azokat különféle szolgalmi viszonyaikra vonat­kozó okmányok kiderítésével elkészítették. Mintán a kincstárnak a megosztás érdekében van, már azon szempontból is, mert a kiadásokat a kincstár viseli: a kormány nem mulasztotta el min­den irányban azon lenni, hogy ezen munkálatok mi­nél előbb befejeztessenek. Intézkedés van téve az iránt, hogy 540 ezer katastralis holdra menő erdő minél előbb fölméres­sék és a fölmért erdő mielőbb megbecsültessék. Ezen fölmérés annyira ment, hogy 1874. őszén és a jelen év tavaszán ezen fölmérések már el is ké­szültek, és a térképek igen nagy részben a ininis­teriumnak be is, szolgáltattak. A mi a becslést illeti, 260 ezer katastralis holdnyi területre nézve a becslés is be van fejezve és ebben a területben benne van a szerb bánsági ezred összes erdősége. A román bánsági ezred erdő­ségeinek becslése pedig be fog fejeztetni ezen év végén. A végleges fölosztás a szerb bánsági ezred er­dőkre nézve megkezdetik még 1875-ben és tényleg fogauatosittatik 1876-ban; a román bánsági erdők megosztása pedig meg fog kezdetni haladéktalanul, de 1876. vége előtt a dolog természeténéi s a nagy nehézségeknél fogva, melyekkel ezen bonyolult kér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom