Képviselőházi napló, 1872. XVII. kötet • 1875. május 5–május 24.

Ülésnapok - 1872-394

394, országos ülés május 19. 1875. 193 bizottságnak ideje oly tárgygyal, mely ide nem tar­tozik, elraboltatott; s hangsúlyozom azt is, hogy igen szomorú világot vet igazságszolgáltatásunkra : ha, a mint ez esetben is történt, az illető törvény­szék az önmaga által beterjesztett adatokkal épen az ellenkezőjét mutatta ki annak, a mit be akart bizonyítani, mely eljárásért méltán megrovást érde­melne. Ezt szükségesnek tartottam itt a törvényho­zás termében fölemlíteni. Elnök: E szerint határozatképen kimond­hatom, hogy a tisztelt ház a mentelmi bizottság véleményét elfogadja. (Helyeslés) Következik a házszabályok némely tételeinek megváltoztatása, illetőleg módosítása iránt kiküldött bizottság jelentésének tárgyalása. Erre nézve bátor vagyok a tisztelt házat mindenekelőtt arra kérni, hogy, a mennyiben átalánosságban észrevételek vol­nának : méltóztassanak nyilatkozni. Az első szó az előadó urat illeti. Királyi Pál előadó; A tisztelt ház a folyó évi ápril 3-iki határozatánál fogva a házsza­bályok némely szakaszainak átvizsgálására egy bi­zottságot küldött ki. Ezen bizottság az azon hatá­rozatban foglalt utasításához tartván magát, a ház­szabályok nem átalános és gyökeres javítását vá­lasztotta föladatául; hanem beleereszkedett az egyes fejezetekbe, és azoknak egyes szakaszainál hozta azon igazításokat és módosításokat javaslatba, a melyeket a gyakorlat és az időközben mutatkozott szükség szerint alkalmasoknak vélt. A szempont, mely a bizottságot e változtatások megtételénél vezette: volt annak tudata, hogy ügyrendjét a par­lamenteknek rendesen a gyakorlat és az élet által fölszinre hozott szükségek s követelések szabályoz­zák. Ezekből kiindulva, ugy tette a változtatásokat, hogy az alkotmányos tárgyalások lételeme, alapföl­tétele : a szólásszabadság megóva és föntartva le­gyen. Midőn a tisztelt ház tárgyalásai alá a ház­szabályok e változtatásait terjeszteni szerencsém van: azt hiszem, fölösleges az egyes szakaszokat ismertetni az átalános fölszólalásban, annál kevésbé; mert ha a részletes tárgyalásnál a tisztelt ház kí­vánni fogja: minden szakasznál lesz szerencsém elő­adni az indokokat, a melyek a bizottságot a meg­változtatásra birták. Kérem: méltóztassék a bizottság javaslatát átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául el­fogadni. Beöthy Ákos: Tisztelt ház ! Én a ház­szabályokat módosító szerkezetet átalánosságban el­fogadom ; noha nem érthetek egyet a bizottsággal, szerkezetének minden pontjára nézve. így például nem érthetek egyet mindjárt azzal, hogy a háznak nem tagjai, és így a sajtó képviselői is a folyósok­ról kizárassanak; nem pedig egyebek közt azért, mert nem lett constatálva a ház előtt egyetlenegy RÉ>V. H. NAPLÓ. 18f*. XVII. KÖTET, abusus sem, mely az eddigi fönálló gyakorlat meg­szűntét szükségessé tenné. Elfogadom azonban áta­lánosságban a szerkezetet ; mert azt hiszem, hogy az sok tekintetben parlamentalis eljárásunkat gyorsí­tani és könnyíteni fogja. Én azonban azt hiszem, hogy teendőink soro­zata ez irányban még kimerítve sincs; mert azt tartom, hogy eddigi parlamentalis eljárásunk, a mennyiben az házszabályainkban kifejezést talál: több tekintetben kívánnivalót hagy hátra, a minek következtében egész parlamentalis apparátusunk nem működik ugy, a mint kellene. Továbbmegyek. Én azt tartom, hogy egész eddigi parlamentalis eljárásunk több tekintetben in­convenientiáknak, sőt veszélyeknek magvait hordja magában, s azért szólalok föl, hogy minderre a tisztelt képviselőházat figyelmeztessem. Előrebocsátom azt, hogy csakis szerény egyéni nézetnek adok kifejezést. Én ezen inconvenientiát, ezen veszélyt abban látom, hogy a ház a kormánynak előterjesztéseit előzetesen bizottságok által tárgyaltatja, s látom főleg azon állásban és befolyásban, melyet a bizott­ságok ugy parlamentalis tárgyalásainkra, mint egész közéletünkre gyakorolnak. Kiveszem a mentelmi, a könyvtári, a gazdasági és a most tervezett incompatibilitási bizottságot. Értem alatta csak azon bizottságokat, melyeket a ház a költségvetésre, a törvényjavaslatokra, szóval, a kor­mány előtertesztéseire küld ki. S itt előadásom kez­detén azonnal constatálni kívánom, hogy, a mennyiben én ezen bizottságok káros voltát indokolni szándéko­zom : különböztetést a pénzügyi bizottság és a ház többi fajtájú bizottsága között tenni nem kívánok. Van­nak, kik ezen különböztetést megteszik, s ezek közé tartozik — gondolom — az igen tisztelt belügy­minister ur is, a kik ugy okoskodnak, hogy a pénz­ügyi bizottság megszüntetendő; de a többi tör­vényjavaslatokra nézve a bizottsági eljárás föntar­tandó. Ismétlem, én nem teszem meg ezen megkü­lönböztetést. En azt gondolom, hogy minden ily­nemű bizottság elvi alapja, conceptioja, tehát létjoga ugyanegy. Ha anomália a pénzügyi bizottság: akkor anomália minden bizottság; ha föntartandó a többi bizottság: akkor valóban nincs ok, miért egyedül magát a pénzügyi bizottságot megszüntetni. A dolog azonban ugy áll, hogy akár ugy vétessék az ilyen bizottság, mint a ház tárgya­lási rendének egyik instantiája; akár mint a ház és a kormány közti összeköttetésnek orgánuma: az ily bizottság létezése czélszerütlen és veszélyes. Czélszerütlen azért: mert az ily bizottsági eljárás mellett, már inhaerens természeténél fogva, teljes le­hetetlenség nagyobb szabású politikát űzni, ugy pénzügyi, mint minden másnemű tekintetben; ve­25

Next

/
Oldalképek
Tartalom